Tervezőként, kivitelezőként mit gondolunk, ha megtudjuk, hogy egy építkezésen egy jó szigorú, tapasztalt műszaki ellenőr van? Bár lehet, hogy kicsit megszeppenünk, de sokan meg is nyugszunk: ezzel a mi felelősségünk minimális lesz. Ha valamit ne adj’ isten hibáznánk, a műszaki ellenőr úgyis kiszúrja majd idejekorán. Változtatnánk a terven? Majd a műszaki ellenőr dönt: ha áldását adja rá, biztos nem büntethetnek meg. Tényleg ekkora biztonsági háló a műszaki ellenőr léte? Ugye onnantól ő a felelős, ha nem szúrta ki a tervezési vagy a kivitelezési hibánkat? Ha mindenben “szót fogadunk” neki, akkor onnantól már az övé a felelősség? Nos, nagyon nem. Kiszúrhatja, ha gond van, de ha nem vesz észre valamit, a teljes tervezői vagy kivitelezői felelősség a miénk! Lássuk, hogyan működik ez a gyakorlatban!
A műszaki ellenőr az építtető szeme, helyszíni képviselője, aki nem mellesleg egy sokat látott mérnök. A feladatait kimerítően taglalja a kivitelezési jogszabály (191/2009 kormányrendelet 16. § (3).) De vajon mi a helyzet a felelősségével? Mennyire osztozik velünk a hibák fájó következményeiben, ha nem vesz észre egy baklövést?
Jó, ha tudjuk, hogy a műszaki ellenőr jelenléte nem adhat megnyugvást számunkra. Van amikor nehéz megállapítani, hogy ki a felelős, van, hogy osztott felelősség van, de abban nem bízhatunk, hogy tervezőként, kivitelezőként a műszaki ellenőr csökkentené a felelősségünket.
Hogyan oszlanak meg a felelősségek?
Az építtetőnek is van felelőssége, ez nem kérdés, de akinek nagyon fog fájni, ha gond van, azok feltehetően mi leszünk. Egy legfelsőbb bírósági határozatot érdemes felidézni. A Kúria által is megerősített ítéletben a bíróság megállapította, hogy a kivitelezés esetében a megrendelőket laikusnak kell tekinteni, a vállalkozót pedig szakértő, hozzáértő szereplőnek . Ez a pedig a felelősség kérdését is befolyásolja.
Nézzünk egy példát! Az építtető egyik legfontosabb felelőssége, hogy neki kell biztosítani a kiviteli tervet. DE! Ha mi kiviteli terv nélkül elvállaljuk a munkát, akkor bizony ennek jogi és műszaki kockázata is minket terhel, hiába az építtető felelőssége lett volna a terv rendelkezésre bocsátása.
Ugyanígy felelősek vagyunk akkor is, ha a laikus megrendelő célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítását teljesítettünk, hiába ő akarta így.
Sokszor írtuk már, hogy kivitelezőként felelünk a tervhibákért is. A Ptk. alapján ugyanis kötelesek vagyunk a tervdokumentációt megvizsgálni, és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha tehát a tervező hibázik, és mi ezt felismerjük (vagy felismerhettük volna), máris felelősek vagyunk. Persze itt jönnek az izgalmas kérdések, hogy meddig felismerhetők ezek a hibák. Ezt már lehet, hogy a bíróság fogja eldönteni, ha nem sikerül dűlőre jutni. Természetesen a tervező is felelős a tervezési hibákért. A terveket átadó megrendelő viszont nem.
Van műszaki ellenőrünk is!
Láthatjuk, hogy az építtető hozzá nem értő, mi pedig professzionális szereplők vagyunk. De mi a helyzet a műszaki ellenőrrel, aki az építtetőnél jóval mélyebb ismeretekkel rendelkezik? Ő laikus vagy professzionális szereplője a folyamatnak?
Ki a felelős például abban az esetben, ha kézhez kapunk egy tervet, amiben a szomszéd felé néző fürdőszoba ablakának a parapet magassága 160 cm. A kivitelező tervek szerint épít, a műszaki ellenőr sem emel kifogást, majd jön az építési hatóság, és jön a büntetés, plusz a bontás és újraépítés, mert a helyi rendezési terv szerint ennek bizony 180 cm magasan kellett volna lennie. Ki hibázott? A tervező, aki elsiklott efelett, a műszaki ellenőr, vagy a kivitelező, aki nem vette észre a hibát? A rossz hír, hogy nem csökkenti a tervező felelősségét, hogy a műszaki ellenőr sem vette észre a malőrt.
Hasonló a helyzet kivitelezők esetében is. Elvileg ugye az építtető ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagokat, sőt, a jogszabályban meghatározott esetben köteles is ellenőrizni. Egy bírósági döntés azonban kimondta, hogy nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. És ugyanez a helyzet akkor is, ha a műszaki ellenőr nem ellenőriz, vagy nem jelzi a hibát. A megrendelő és a vállalkozó (kivitelező) közötti kapcsolatban a műszaki ellenőrt úgy kell tekinteni, mintha a megrendelő maga járna el. Ebből következik, hogy a vállalkozó felelőssége szempontjából közömbös, hogy az ellenőrzést a megrendelő maga vagy a megbízottja látja-e el.
Azért ne gondoljuk, hogy a műszaki ellenőrnek mézeskalácsból van a kerítés! Neki is van felelőssége, csak másmilyen. Feladatait egyrészről a jogszabályok, másrészről az építtetővel kötött szerződés rögzíti. Mivel az építtető és a műszaki ellenőr között – megbízási szerződés alapján – polgári jogviszony jön létre, a Ptk. határozza meg a felelősségi kérdéseket. Felelőssége a megbízási feladatok szakszerű és gondos ellátása, tehát ha nem elég gondosan járt el, nem megfelelően látja el a szerződésben rögzítetteket, úgy bizony szerződésszegést követ el, és az ezzel okozott károkért ő is felel.
Azt azonban fontos a fejünkbe vésni, hogy bár a műszaki ellenőr a megrendelő érdekében ellenőriz, ha közben hibázik ő is, az nem jelenti azt, hogy a tervező vagy a kivitelező mentesülne a felelősség alól. A műszaki ellenőr jelenléte – bár nagyon hasznos –, nem hagyatkozhatunk arra, hogy biztosan szól, ha valami nem stimmel. Mert nem mindig szól. Hallottunk már olyan esetről, hogy a tervezett 60 négyzetméteres pince a duplájára nőtt a kivitelezés alatt, a tervező tudta nélkül, és a műszaki ellenőrnek ehhez nem volt egy szava sem. Persze általában nagyon is jó az, ha egy hozzáértővel vitathatjuk meg a problémákat, ő ellenőrzi a munkánkat. De azért legyünk mi is észnél, hiszen felelősségünk voltaképpen nekünk van!
Kovács Nikoletta
