Az árazatlan költségvetési kiírások buktatói

A tervezői költségvetési kiírások sokszor hiányosak: kimaradnak tételek, bizonyos anyagokból kevesebb szerepel, valami pedig egyáltalán nem. Ez kivitelezőként akkor érinthet minket, ha csak erre alapozva adunk árajánlatot. Ilyenkor sajnos lehet, hogy egy-két apróbb figyelmetlenség miatt bukóval jövünk ki a munkából. Mire vigyázzunk egy hasonló helyzetben?

Tegyük a szívünkre a kezünket: a tervezők arcán legtöbbször nem őszinte a mosoly, amikor neki kell látniuk az árazatlan költségvetési kiírás elkészítéséhez. Ezt csak fokozza egy “nehézkesebb” építtető, aki tízszer meggondolja magát. Kivitelezőként viszont alaposan át kell nézni, hogy milyen költségvetési kiírásra számolunk árakat. Lehet, hogy a tervező szerint elég egy konténer a sittnek, a gyakorlatban viszont a csomagolás sem fért bele, így pluszban még nyolcat kellett rendelnünk. Megtörtént olyan eset is, hogy az iskolában a 35 radiátor helyett csak 17-et számoltak össze: ilyenkor mi a helyzet? A felső tagozatosok majd vesznek vastagabb ruhát, az igazgató meg lebokszolja a tervezővel? Azt ugyebár kivitelezőként nem szeretnénk, ha rajtunk csattanna a különbözet. De ki a felelős, ha a tervező és a kivitelező is átsiklik egy hasonló hiba felett? És mi történik akkor, ha eszerint árazzuk be a költségvetést?

Miért felelős a tervező és miért a kivitelező?

– A pontos felelősségi szabályokat főként a Ptk.-ban találhatjuk. Eszerint a tervezői hibákért elsősorban a tervező felel. Ugyanakkor a kivitelező sem dőlhet nyugodtan hátra arra hivatkozva, hogy ez bizony tervezői hiba, neki semmi köze az egészhez. A kivitelezőnek ugyanis ellenőriznie kell a tervet – magyarázta a szakember. Ha valamilyen hibát találunk, azt jeleznünk kell a megrendelőnek, és lehetőség szerint a tervezőnek is. Szakemberként a mi feladatunk és felelősségünk, hogy észleljük, ha a terv nem megfelelő, vagy a valóságban úgy nem kivitelezhető. Innentől fogva pedig a mi hibánk is, ha rossz a költségjegyzék vagy terv alapján rossz árajánlatot adunk.

Ha nem világosítjuk fel a megrendelőt, hogy hibás a terv, akkor egyetemlegesen felelünk a tervezővel. Ez azt jelenti, hogy a megrendelő bármelyikünktől kérheti az ebből eredő kárának megtérítését. Így járhatunk a tervezővel kézen fogva a bíróságra, hiszen a megrendelő külön-külön vagy együtt is beperelhet minket. Láthatjuk tehát, hogy a tőlünk elvárható szakmai gondosság mellett nekünk is észre kell vennünk a tervekben rejlő hibákat, és emiatt bizony mi is komoly felelősséggel tartozhatunk.

Kivitelezőként mi a teendőnk egy árazatlan költségvetési kiírással?

Minél messzebbre elhajítani – mondhatná egy sokat látott kivitelező. Tanácsként valószínűleg hozzáteszi, hogy helyette készítsünk egy jóval pontosabb és alaposabb számítást ajánlat gyanánt.

A kamara szabályzata szerint az árazatlan költségvetés a terveken ábrázolt szerkezetek és anyagok főbb mennyiségét határozza meg, amihez a kivitelezőnek kell kalkulálni az adott munkákhoz tartozó kiegészítő elemek és anyagok beszerzésével és beépítésével. Gondoljunk itt pl. a szegélyképzésekre, a hézagtakarókra, a rögzítő- és tartóelemekre, a ragasztásokra és a tömítésekkel kapcsolatos kiegészítő elemekre. Azaz a kiírás a főbb tételeket fogja csak tartalmazni, a nem is annyira mellékes kiegészítőket, hozzávalókat nem. Emiatt a kamara javasolja is a tervezőknek, hogy hívják fel a figyelmet arra, hogy a költségvetési kiírás együtt kezelendő a tervdokumentációval, s a kiírt mennyiségek ellenőrzése a kivitelező feladata és felelőssége. A költségvetési kiírás és a tervek között jelentkező eltérések esetén a tervek a mérvadóak.

Vagyis az árazatlan költségvetést egy vázlatnak tekintsük! Szinte biztos, hogy egy csomó dologgal kell még kiegészítenünk, ehhez viszont az szükséges, hogy a terveket is alaposan átnézzük. Erre ugyebár azért is szükség van, mert a tervhibák miatt minket is elővehetnek. Tehát a legfontosabb, hogy ezeket a költségvetéseket alaposan nézzük és számoljuk át!

Pórul járhatunk, ha rosszul árazunk

– A tervdokumentációt mindig alaposan tekintsük át az ajánlatadás és a szerződéskötés előtt, s a hiányosságokra lehetőleg írásban hívjuk fel a megrendelő figyelmét, jelezve neki annak lehetséges következményeit is. Innentől fogva ugyanis a megrendelő kockázata lesz, ha a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja – tanácsolta dr. Budai X. Dorina. 

Célszerű továbbá tételes elszámolásban megegyezni a megrendelővel, mivel a vállalkozási szerződés tartalmát képező munkákat kötelesek vagyunk megcsinálni, ha anélkül nem biztosítható a rendeltetésszerű használat. Akkor is, ha a vállalkozói díjunk meghatározásánál nem kalkuláltunk vele. (Jogilag ez a többletmunka.) Tételes elszámolásnál az elvégzett munka egésze után jár nekünk az ellenérték. Tehát ha pl. forint/négyzetméter ár szerepel a szerződésben, akkor nem gond, ha nagyobb lesz a felület a tervezettnél, ki tudjuk számlázni. Viszont ha fix árat adtunk a munkára, akkor a többletmunka ellenértékét nem kérhetjük el, legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költségünket, de azt is csak akkor, ha az a szerződéskötéskor nem volt előre látható.

Érdemes emellett a szerződéskötéskor alaposan kifejteni az elvégezni vállalt tevékenységet, hogy utóbb megállapítható legyen, hogy mi minősül többletmunkának és mi nem.

Kérhetünk pénzt az ajánlatért

Egy alapos árajánlatot összerakni a tervek alapján nem egy 5 perces meló a laptop előtt: adattárakat kell átnézni, árakat beszerezni, telefonálgatni, számolni. Ezt a munkát viszont nem kell ingyen vállalnunk. Gondoljunk arra a nem ritka esetre, amikor mi kiizzadunk magunkból egy profi árajánlatot, azt fogja a kedves megrendelő és “megversenyezteti”. Majd jön a Bóvli Bt., aki beígér alánk 100 ezerrel, és viszi a melót. Ha nem mi kapjuk a munkát, akkor kötni kell pl. egy megbízási szerződést magára a költségvetés készítésére. Ha mi vagyunk a befutók, akkor pedig bele kell vennünk a kivitelezési szerződésbe, hogy az árajánlat készítése pl. előleg volt, de lehet olyan megoldás is, hogy ha velünk szerződik le, akkor azt megkapja kedvezményként. Fontos ezeket alaposan lepapírozni, mert azt az esetet, ha nem mi nyerünk, a bíróság szokásos és elfogadott üzleti kockázatként értékeli. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy “benne van a pakliban”, ha a megrendelőnk a kész árajánlatunkkal átlibeg a Bóvli Bt.-hez és vele szerződik, akkor így jártunk.

Tipp tervezőknek: Ha egyáltalán nem akarunk költségvetéssel bíbelődni, a szerződésünkben kiköthetjük, hogy azt egy külsős cég számolja ki. Ez plusz költség ugyan, de áthárítható a megrendelőre, bár nem igazán szoktak rajongani az ötletért.

Kis Zsuzsanna

Hírdetés

Hirdessen nálunk!
Most 3 hirdetés mellé
1 -et ajándékba adunk!
KATTINTSON A RÉSZLETEKÉRT!
Megjelent új szakkönyvünk:
ÉPÍTŐIPARI SZERZŐDÉSEK
Mire figyeljünk, hogy ne bukjunk?

Kiadványaink