Az áttervezés joga

“Néhány éve vettünk egy 20 év körüli családi házat. Szeretnénk átalakítani, kicsit kibővíteni. A tervező azt mondja, hogy ehhez be kellene szerezni az eredeti építész hozzájárulását is. Miért? Nem is mi építettük a házat, azt sem tudjuk, ki volt a tervezője és hol lehetne őt elérni. Miért kellene nekünk a 20 évvel ezelőtti tervezővel foglalkoznunk?” 

Egy építészeti alkotást ugyanúgy véd a szerzői jog, mint egy festményt vagy zeneművet. Szerzői jogi védelem alatt áll a megvalósult épület, de külön annak tervei is. Az építészeti tervek külön kategóriát képviselnek a szerzői jogban, önálló műnek számítanak. 

Amikor egy tervező szerződést köt az építtetővel, akkor nem eladja neki a terveket, hanem általában egyszeri használatra felhasználási jogot biztosít. A tervek szerzői joga az építésznél marad. A terveket semmilyen más célra nem szabad felhasználni, mint amire az eredeti szerződés engedélyt ad. Ha valaki belenyúl egy tervező munkájába, átrajzolja az eredeti terveket és sajátjaként kezeli a módosított változatot, az ugyanolyan lopást követ el, mint amikor egy zeneszerző sajátjaként ad el egy korábban már létező, kicsit átdolgozott dallamot.

Az átalakításhoz hozzá kell járulnia az eredeti tervezőnek

A tervező szerzői joga a megvalósult épülettel kapcsolatban is érvényes. Ha azt az épületet a későbbiekben ki akarják bővíteni vagy átalakítani, ehhez ki kell kérni az eredeti tervező hozzájárulását is. Ez a jog persze igen nehezen érvényesíthető. A tervező pereskedhet ugyan szerzői jogai megsértése miatt, az átalakításokat azonban ezzel nem fogja tudni megakadályozni.

Néhány éve például egy ismert építész által tervezett vadászházat akart kibővíteni a tulajdonos vadásztársaság. Felkértek egy tervezőt, s kifejezetten meg is kérték arra, hogy vegye fel a kapcsolatot az eredeti épületet rajzoló építésszel. Ki tudja miért, ezt a tervező nem tette meg, a korábbi építész így csak a sajtóból értesült az átalakítás tervéről. Akkor már engedélyezési szakaszban volt a beruházás. Mint kiderült, az engedélyezéshez benyújtott terveken az építész még a meglévő állapotra is a saját nevét írta fel, mintha annak idején az ő munkája lett volna az eredeti épület is. A tervező panaszt tett, a kamara etikai testülete vizsgálódni kezdett, ám az engedélyezési folyamatot ez nem akasztotta meg. Az építési hatóság kiadta az engedélyt, hiszen a törvény nem tartalmazott olyan passzust, ami alapján a tervek szerzői jogait vizsgálni kellett volna. Az eredeti tervező bírósághoz fordulhatott volna a sérelem miatt, ám ez nem akadályozza meg az átalakítást. Legfeljebb sok évvel később hozzájutott volna némi kártérítéshez. 

A szerzői jog alapján az építész életében, majd halála után még 70 évig csak az eredeti tervező és jogutódjai hozzájárulásával lehet egy épületet átdolgozni.

Kinek a joga erősebb: az építészé vagy a tulajdonosé?

Sajnos tény, hogy ez a szerzői jog gyakran kerül szembe a tulajdonosi jogokkal. A tulajdonosnak joga van átalakítani, megváltoztatni a saját ingatlanát. Akár le is bontathatja. Akkor azonban ki kell kérnie az építész engedélyét, ha az épület lényeges vonásait, annak művészi összképét megváltoztatja az átalakítás. Például ilyen átalakításnak számít az is, ha a homlokzaton nagyméretű reklámot akarnak elhelyezni, ami meghatározza az egész épület képét. 

A múltban történt esetek tanulságaként ma már a Magyar Építész Kamara etikai szabályzata is tartalmazza, hogy az építésznek írásos engedélyt kell kérnie, ha egy munka során egy másik építész eredeti terveit használja fel. Azaz ha például átalakít egy meglévő épületet. Mindenképpen engedély kell a tervezőtől a következő esetekben:

  • ha a meglévő tervet típustervként akarják használni, azaz az első mintájára újabb épületeket hoznának létre
  • ha az átépítés során megváltozik az épület funkciója, például kereskedelmi épületből lakóépületet alakítanának ki, vagy
  • ha bővítést, ráépítést terveznek az eredeti épülethez. 

Az etikai szabályzat ugyanakkor a tulajdonost is védi, s etikai vétségnek tekinti azt is, ha a tervező indokolatlanul megtagadja a hozzájárulását a munkák elvégzéséhez. 

Az épülethez fűződő szerzői jog nem lehet fontosabb, mint a tulajdonosnak az épület célszerű és zavartalan használatához való joga. Az eredeti alkotást létrehozó tulajdonosi igény megszűnhet. A tulajdonost nem lehet arra kényszeríteni, hogy megtartsa azt, amire már nincs szüksége. Például korábban egy üzemcsarnokot építtetett, de ma erre már nincs szüksége. Át akarja alakítani lakásokká az egykori csarnokot. Ezt nem gátolhatja az eredeti tervező arra hivatkozva, hogy az átalakítással meg fog sérülni az ő szerzői joga. Az viszont már túlmutat a tulajdonosi jogokon, ha azért akarja hozzájárulás nélkül is átépíteni az épületet, mert időközben rájött, hogy az eredeti nem tetszik neki. Ehhez az indokhoz már kell a tervező jóváhagyása. 

Hogy találjuk meg az eredeti tervezőt? 

Az elmúlt nagyjából 30 évben tervezett épületek sorsa viszonylag könnyen rendezhető, az eredeti tervezők megtalálhatók. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás 2013 óta működik (az oeny.hu vagy e-epites.hu oldalon lehet elérni). Itt azóta meg lehet találni a szerzői joggal rendelkező tervezőket. A régebbi adatokat is folyamatosan töltik fel az adatbázisokba, az újak pedig mind bekerülnek az építési naplókkal együtt. 2020. január elseje óta pedig az építtetőnek és a tervezőnek közös nyilatkozatot kell tennie, hogy az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás részére átadják az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat (ez is az e-epites.hu oldalon található). Az adatbázisról viszont tudni kell, hogy ez nem hiteles állami adatbázis, hanem a tervezők és építtetők saját nyilatkozatain alapul. Tájékozódásra azonban nagyon jó, akkor is érdemes belenézni, ha vásárlás előtt szeretnénk tájékozódni az ingatlanhoz kapcsoló szerzői jogokról. 

A régi tervezőirodák terveivel gond lehet

Nehezebb lehet megtalálni a régebben létrehozott épületeknek a tervezőit, vagy a szerzői jog jogosultjait. Sok esetben ugyanis a tervező nem önállóan dolgozott, hanem egy tervezőiroda alkalmazottjaként, munkaviszonyban készítette a terveket. A jogok így legtöbbször nem hozzá kerültek, hanem a munkáltatóhoz. Sok esetben viszont ez a korábbi munkáltató ma már nem létezik, főleg az egykori állami vállalatként működő tervezőirodák. 

A korábbi szerzői jogi törvény még azt tartalmazta, hogy az alkalmazottként dolgozó tervezőktől a munkabérrel a munkaadó a szerzői jogot is megszerezte. Ezek közül az irodák közül ma már sok nem létezik, a jogszabályok viszont nem rendezték azóta sem az általuk épített házak szerzői jogainak a sorsát. Nem kevés épületről van szó, például a panelházak többsége ma már nem létező irodákhoz kapcsolódik (pl. az 1995-ben jogutód nélkül felszámolt Lakótervhez). Törvény híján egy 2009-es állásfoglalás vehető csak elő: a Szerzői Jogi Szakértői Testület szerint a munkáltató megszűnése miatt a szerzői jogok ismét megilletik az egykor munkavállalóként alkotó szerzőt – már ha a szerző személye még fellehető, ha léteznek az épület tervei. Több iroda teljes tervtára ugyanis megsemmisült, elkallódott a felszámolás során.

Lehet tehát, hogy hosszas nyomozás vár ma a tervezőre, aki egy régebbi épület átalakításába kezd. De mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megtalálja az eredeti tervek jogosultját és beszerezze az engedélyét a módosításokhoz. 

Ha a tervező nem szerzi be a korábbi építész hozzájárulását, az a mostani építés megvalósítását nem befolyásolja. Az építéshatóság nem vizsgálja a szerzői jogi kérdéseket. Az építési engedély kiadható, a munkát el tudjuk kezdeni. A tervezőnek viszont szembe kell néznie esetleg egy szerzői jogi vitával. A jogtulajdonos bíróság elé viheti az ügyet, s megállapíthatják a szerzői jog megsértését a jogilag védett épület átépítése esetén.

Nagy Csaba

Ezek még érdekelhetik:

Építő Élet 2022. június

Építőanyagok áringadozása – bizonytalan, de nem reménytelen helyzet Mennyit drágul az építkezés? Közel nulla: a haladéknak vége, de a követelményekben enyhítés várható Zöldüljünk! – Energocell-szigetelés Egy év alatt 10,5 %…...

A keresett tartalom csak az Építő Élet online előfizetői számára érhető el.
Ha már regisztrált olvasónk, kérjük, jelentkezzen be!
Bejelentkezés
Ha még nem regisztrált, rendelés után tud majd belépni!
A megrendeles gombra kattintva, átirányítjuk webshopunkba.
Megrendelés
Tovább »

Építőanyagok áringadozása – Bizonytalan, de nem reménytelen helyzet

Az elmúlt két évben durván megemelkedtek az építőanyagárak. A fokozott kereslet mögött pedig immár ott van az elővásárlás is: aki tudja, megveszi előre az anyagot, mielőtt még drágább lesz. A…...

A keresett tartalom csak az Építő Élet online előfizetői számára érhető el.
Ha már regisztrált olvasónk, kérjük, jelentkezzen be!
Bejelentkezés
Ha még nem regisztrált, rendelés után tud majd belépni!
A megrendeles gombra kattintva, átirányítjuk webshopunkba.
Megrendelés
Tovább »

Mennyit drágul az építkezés? Segédanyagot készített az ÉVOSZ

Szerződünk egy munkára, ám mire a tényleges kivitelezés elkezdődik, már jelentősen többe kerül minden építőanyag. Igen ám, de mennyivel? Hogyan számolhatjuk ki, hogy a tégla, a szigetelőanyag és az acél…...

A keresett tartalom csak az Építő Élet online előfizetői számára érhető el.
Ha már regisztrált olvasónk, kérjük, jelentkezzen be!
Bejelentkezés
Ha még nem regisztrált, rendelés után tud majd belépni!
A megrendeles gombra kattintva, átirányítjuk webshopunkba.
Megrendelés
Tovább »

Közel nulla: a haladéknak vége, de a követelményekben enyhítés várható

Hamarosan vége a koronavírus-járvány miatt többszörösen is meghosszabbított határidőnek: július elsejétől már csak olyan új épület vehető használatba, ami képes teljesíteni a „közel nulla“ szintnek megfelelő energetikai követelményeket. Ugyanakkor a…...

A keresett tartalom csak az Építő Élet online előfizetői számára érhető el.
Ha már regisztrált olvasónk, kérjük, jelentkezzen be!
Bejelentkezés
Ha még nem regisztrált, rendelés után tud majd belépni!
A megrendeles gombra kattintva, átirányítjuk webshopunkba.
Megrendelés
Tovább »

Zöldüljünk! – Energocell-szigetelés

Sörhabos üvegből üveghab? Ez valami új öko divatirányzat? Az Energocell szigetelőanyag egy nagyon érdekes üveghab-granulátum, ami sok tekintetben könnyítheti meg az életünket. Nézzük a napos és árnyas oldalát, és kérdezzünk…...

A keresett tartalom csak az Építő Élet online előfizetői számára érhető el.
Ha már regisztrált olvasónk, kérjük, jelentkezzen be!
Bejelentkezés
Ha még nem regisztrált, rendelés után tud majd belépni!
A megrendeles gombra kattintva, átirányítjuk webshopunkba.
Megrendelés
Tovább »