Az elemzők szerint az építőipar júliusban ismét új erőre kapott

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint júliusban 3,0 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve. Ez megnyugtató adat, különösen az előző havi 8,1 százalékos csökkenés után. 

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, a júliusi számok alátámasztják a szakszövetség várakozásait: az építőipar idén jól teljesít, húzóágazat marad, termelési értéke pedig eléri az 5500 milliárd forintot. De az ÉVOSZ elnöke a számok mögött húzódó feszültségekre is rámutatott: ugyanis, míg a júniusi adatok szerint az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya (az árnövekedés hatását leszámítva) 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, július végén már csak 0,3 százalékkal haladta meg a tavaly július végén mért értéket. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy az év hátralévő részében a szerződésállomány volumene az előző évhez képest mínuszos lesz, mondta. Az ÉVOSZ elnöke arra is kitért, hogy az év első hét hónapjában az építőipar termelése (a cégek árbevétele alapján) 6 százalékkal nőtt, miközben 20 százalékos áremelkedés történt. Vagyis a tavalyihoz képest idén kevesebb műszaki feladatot hajtanak végre a cégek. Ha ez a folyamat 2023-ban is tart, akkor nagyon nehéz éve lesz az építőiparnak, részben azért, mert a kevesebb feladathoz a jelenleginél kevesebb segédmunkásra lesz szükség.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában kiemelte, hogy a júniusi teljesítménycsökkenés után júliusban ismét új erőre kapott az építőipar. Mindez azt mutatja, hogy az ágazat termelését egyelőre nem vetette vissza a dráguló energia és építőanyag, valamint az orosz-ukrán háború okozta ellátási nehézségek sem. Arra is rámutatott, hogy az ágazat szerződésállománya magas, több mint 3 ezer milliárd forint, így rövidtávon az ágazat teljesítményét sokkal inkább a nyersanyagok és az energia ára határozza meg. Középtávon viszont a keresleti oldal lesz inkább a meghatározó. Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője közölte, a jelenlegi adatok alapján becslése szerint idén 6 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése. Ugyanakkor jelezte, az anyagköltségek az év elején várt 10 százalék helyett nem ritkán 25 százalék körüli mértékben nőttek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, ami pedig a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez vezethet. Horváth András szerint jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, de a megrendelésállományok szintje némileg képes lehet ezt ellensúlyozni.

Forrás: MTI