Az építőipar súlya Magyarországon az EU átlagát közelíti, de növekedése gyorsabb

Magyarországon az építőipar nemzetgazdasági súlya jelentős, azonos szinten van az európai uniós átlaggal, termelése az ezredforduló óta csaknem megduplázódott, növekedése tartósan meghaladja az EU-átlagot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közös, az építőipar értéklánc hosszát vizsgáló statisztikája alapján.

Az értéklánchossz a helyben termelt új értéket viszonyítja a teljes kibocsátáshoz. Utóbbiban benne van az importált termékek értéke is. Tehát minél több a helyi gyártó, beszállító, annál hosszabb az értéklánc, nagyobb a hozzáadott érték.

A hazai építőipari értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakul, és nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék).

Arra is rámutattak, hogy az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban), mintegy harmada az iparénak, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya:
2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék. Az ipar és az építőipar a szervezeti háttere is jelentős eltéréseket mutat. Az iparban az árbevétel 73 százalékát a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatok érték el 2022-ben, további 16 százalékát pedig a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások. Ezzel szemben az építőiparban az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.

Forrás: MTI