Mindenki rezsicsökkent, ám az ablakok cseréjével és a hőszigeteléssel meg is pecsételjük az épületünk sorsát. Bizony-bizony szellőztetésre is szükségünk lesz. Kovács István épületgépész, légtechnikai szakértő segítségével szellőztetjük meg a témát: ventilátorral és hővisszanyeréssel is.
Miért is kell szellőztetni?
A szellőztetés alapvető célja az, hogy az oxigén bejöjjön, a szén-dioxid pedig kimenjen. Sajnos ez magától nem történik meg. Az sem túl nagy újdonság, hogy a bennmaradó nedvesség páralecsapódást és penészedést okoz. Attól, hogy nem látjuk, vödörszámra van a levegőben nedvesség: egy 4 fős család esetében ez akár napi 12-14 liter is lehet. A pangó, párás levegő remek élőhelyet biztosít az atkáknak is, amelyek ilyen környezetben gyorsan szaporodnak, és az arra érzékenyeknek allergiát okozhatnak. Az sem nagy baj, ha a szennyező anyagoknak, pl. a felmosószerek, falfesték-, bútorlap-kipárolgásoknak, a pornak vagy éppen a WC használatból eredő légnemű “hozományoknak” búcsút inthetünk.
Mindenki tudja: egy hőszigetelő rendszer akkor jó, ha légzáró. Amikor a pára, a levegő szabadon jár-kel, szépen viszi magával a hőt is. Sok gyártó az egészség és környezetvédelem jegyében szívesen kampányol a légáteresztő falakkal, de valójában az épületben lévő pára kb. 2%-a tud kimenni a falakon. A maradék 98% minket fog boldogítani. Magyarán azt ki kell szellőztetni.
Jó, akkor majd kinyitom az ablakot
Persze, ez a legegyszerűbb megoldás: pizsamában odabattyog, kinyit, vár, becsuk. Ingyen is van. De tudjuk pontosan, hogy mi történik ilyenkor? Rendben, ha fúj a szél, akkor nagyot szellőztettünk. És ha nem? Akkor nem csináltunk semmit. Kereszthuzat van? Akkor az is lehet, hogy szépen befúj minden szagot a WC-ből az arcunkba a reggeli kávé szürcsölgetése közben. Arról nem is beszélve, hogy nem napi egyszer kellene, hanem 1-2 óránként, pl. hajnal 3-kor is.
A másik gond, hogy az ablaknyitogatással a drága pénzen felmelegített vagy akár lehűtött levegőnket egyszerűen kidobjuk. Pedig a fűtési költség szellőzésre eső részének akár 90%-át is vissza lehet nyerni. Ez pedig nem kevés. Ma már olyan jó minőségű lehet egy ház, hogy a falakon, ablakokon, tetőn stb. távozó hő jóval kevesebb, mint a szellőzés miatti hőveszteség.
Szakértőnk segítségével egy kádár-kocka felújításán keresztül néztük át a lehetőségeket.
Kisventilátor és egy központi elszívó
Az elszívásos szellőztetés lényege, hogy az elhasznált levegőt kiszívjuk az adott helyiségből, a légbeeresztést pedig egy másik oldalon megoldjuk. A képzeletbeli kertvárosi házunkban van a WC, fürdőszoba és a konyha. Ezekbe a helyiségekbe felszerelünk egy-egy elszívó ventilátort, ami egy fali átvezetéssel rögtön a szabadba juttatja a párás, szagokkal terhelt levegőt. Ez a megoldás fele: ha innen elvisszük a levegőt, azt valahonnan pótolni kellene. Úgyhogy légbeeresztők is kellenek, amiket a nappaliban, szobában kell felszerelnünk. Lehetőleg fűtőtestek közelében helyezzük el, ha nem akarunk -15 ͒C-ot a nyakunkba TV nézés közben. Itt a legelterjedtebb az ablakokba szerelt műanyag légbeeresztő csíkok használata, de valljuk be: ez a leggyengébb műszaki megoldás. A fali légbeeresztés már korszerűbb, cserébe drágább is. Viszont a kinti levegőt akkor sem tudjuk befolyásolni: ha fagyos, akkor is az jön be, ha tikkasztó, akkor is.
Tehát leegyszerűsítve: levegő be, konyhai ventilátor elszív, levegő ki. Értelemszerűen ha a beltéri ajtók légzáróak, akkor elhasalt a szellőztetésünk, mert nem tud a levegő áramolni.
Nem minden helyiségbe ugyanolyan ventilátor kell!
Célszerű ezt is átgondolni: a fürdőszobában vagy háztartási helyiségben inkább páraérzékelős legyen. A konyhába alaptípust vagy időzítőset szereljünk, míg egy WC-be késleltetős modellt válasszunk. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye általában 30, 60 és 100 m3/óra. Úgy válasszunk, hogy legyen meg a teljesítmény a pára elvitelére, de még ne egy hangos gép legyen, hiszen ne felejtsük: benn vannak a lakótérben.
Az ablaknyitogatásnál tehát már a ventilátor is sokkal jobb döntés, egyszerű, olcsó és kontrollált. Kertvárosi épületünknél pár tízezertől kezdve 100-150 ezer forinttal bezárólag megleszünk vele. Viszont itt ugyebár hővisszanyerésről még nincs szó, szépen kihajítjuk a finom 22 fokos levegőnket az utcára. Ennek ellenére mégis takarékosabb, mert itt már mi határozzuk meg, hogy pontosan mennyit szellőztetünk. Tudjuk a mennyiséget, tudjuk, hogy hol, merre fog szellőzni az épületünk.
Ugorjunk szintet: hibrid szellőztetés
Itt az előzőekben leírt kisventilátorokkal és decentrális hővisszanyerős gépekkel dolgozunk. A rendszer attól hibrid, mert még benne van az elszívó rész, de a legkevésbé komfortos elemeket, a légbeeresztőket kicseréljük hővisszanyerős gépekre. A kádár-kockánknál maradva: a lakótérben a falakba telepített egységek komfort üzemben oda-vissza járva működnek (egy perc befújás, egy perc elszívás). A berendezés egyik fontos szereplője egy kis hőtárolós kerámia elem, amely az elszívott levegő melegét eltárolva a friss levegőt befújó üzemben elő tudja azt melegíteni. Persze több ventilátor működik egyszerre, mivel egy időben csak egy irányban tud dolgozni, így kell ellenpár, hogy amikor az egyik éppen elszív, akkor a másik befújjon. Jellemzően 2-3-4 gépes rendszerekben célszerű gondolkodni.
Ezek a gépek tehát a lakóterekben vannak, na de mi történik a fürdő-WC-konyha kombóval? Amikor ezeket a helyiségeket használjuk, akkor egy érzékelő segítségével a gépek stand by-ba kerülnek, és mint egy légbeeresztő működnek tovább arra a 15 percre, amíg pl. újságot olvasunk a WC-n. Ezután pedig visszaállnak az előző hővisszanyeréses működésre. Magyarán a lakóterek szellőzését hővisszanyeréssel oldjuk meg, a páraelvitelnél, pl. a fürdőben pedig az elszívásos rendszer működik.
Előnye, hogy nem kell csövezgetni, hátránya, hogy picit elvesztünk a hővisszanyerős mivoltjából. Mivel több gépegység van a lakásban, így a karbantartást sem ússzuk meg, pl. mindegyikben van szűrő. Ezek a gépek picik, kb. 16 cm átmérőjűek, de mindenképpen külső falba kell tenni. Emiatt probléma lehet, hogy ezek a külső rácsok megjelennek az épület homlokzatán. Mára már legtöbbször az ablaknyíláshoz teszik, tehát ott lesz egy kis oldalrács, ha ránézünk az épületre nem is látszik. Az árát tekintve néhány százezertől kb. 1 millió forintig fogja megcsapolni a bankszámlánkat.
Végül a szellőztetések non plus ultrája: a központi hővisszanyerős
Ez a jelenleg ismert legjobb módszer, viszont a legdrágább is. Itt egy központi gépünk lesz, ami mindent elvégez: mozgatja, szűri, hőcseréli a levegőt, ami egy csőrendszeren keresztül jut el a befújási és elszívási pontokig. Csendes, higiénikus és kényelmes rendszer, de már nem árt leakasztanunk mellé egy tervezőt is: aki segít, hogy hova fektessük a csöveket, meg tudja határozni a mennyiségeket. Az árát nézve viszont nem lesz a legjobb barátunk: 1,8-2 milliónál van a startvonal.
Az elszívásos szellőzéshez képest nincs nagy változás: ugyanonnan visszük el a levegőt, mint eddig, azaz a WC-ből, fürdőből és a konyhából, és a befújás is hasonlóan az előzőekhez a nappaliba és a szobába történik egy-egy csőággal. Ez a megoldás a takarékos átszellőztetés, tehát nem minden helyiségnek van saját elszívása és befúvása. Egymásra hagyatkozunk: pl. a fürdő elszívása a szobák pótlásából fogja kapni a levegőt. Annak pedig ugyanúgy az ajtókon keresztül kell átjutnia: vagy ajtórácsra lesz szükségünk vagy hagyunk 6-7 mm rést az ajtók alatt.
Az épület külső falán két csővel kell mindössze kijutni: a frisslevegő vételhez és az elhasznált levegő kifúváshoz, az összes többi csövezés belül történik. Annyira belül, hogy az épület hőtechnikai burkán sem mehetünk át. Ez felújításnál okozhat problémát: pl. nincs nagy belmagasság, nem tervezünk álmennyezetet, a födém készen van, akkor hova tegyük a csöveket? Ilyenkor a padlás szokott szóba jönni, mint lehetséges megoldás. Ha viszont a padlástérbe tesszük, akkor nagyon fontos, hogy a csövek fölött legyen minimum 30 centi szigetelés. Ha nem a födém, hanem a tető síkjában van a szigetelés, akkor nincs ilyen problémánk, mert a burkon belül lesz.
Maga a csövezés szokott lenni a legnagyobb feladvány: hol vezessük el ezeket, ha pl. nincs hely a padlástérben. Ha a közlekedőből sok helyiséget elérünk, akkor akár egy 10 centis álmennyezettel megúszhatjuk, a csöveket oda pakoljuk be. A szobákhoz nem nyúlunk, ott csak az ajtó felett lesz egy befújó vagy elszívó rács. A mennyezet fogja vezetni a levegőt, hogy a helyiség távolabbi végébe is eljusson. Fontos, hogy a mennyezet alatt 10-15 centivel fújjunk be, akkor működik, és akár 4-5 méter távolságra is eljuttatja a levegőt.
Okos levegőztetés
A hővisszanyerős gépek nemcsak energiát spórolhatnak, de okosak is, így lehetséges mindenkinek az igényére szabni a szellőztetést. Be lehet őket programozni, érzékelőkkel is ki lehet egészíteni a rendszert. Például a fürdőszobában a páraszintet, a hálószobában viszont a szén-dioxid mennyiséget figyelni.
Kis Zsuzsanna
