Kiegészítő bányajáradékot, azaz egy plusz új adót vezetett be a kormány a téglagyárakra és a különböző kerámia burkolóelemek, tetőcserepek, padló- és falburkolatok gyártóira. Az üzenet egyértelmű: a gyártók vagy a kormány által maximált áron értékesítik a termékeiket, vagy a magasabb árból származó hasznot elveszik tőlük. Az intézkedés biztosan megzavarja a piacot, s más termékek árának az emelkedését hozhatja magával.
A kiegészítő bányajáradékot még 2021-ben vezette be a kormány az építőipari alapanyagokat termelő vállalatokra: a 3 milliárd forint árbevételt meghaladó kőfejtőknek, kavicsbányáknak, cementgyáraknak kellett fizetniük ezt az adót. Az intézkedésnek akkor az volt a célja, hogy az építőipari alapanyagok áremelkedését megfékezze. A kormány a kiemelt termékekre meghatározta a maximális árat. Majd rendeletbe foglalta, hogy ha a megjelölt termékeket ennél magasabb áron értékesítik, akkor a különbözet 90 százalékát kell bányajáradék címén befizetni. Gyakorlatilag ezzel egy az egyben elveszik az extra hasznot a vállalkozásoktól.
Ezt a rendeletet terjesztették ki most váratlanul a téglagyárakra és a kerámia burkolóanyagokat gyártó vállalkozásokra. Szintén csak a 3 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek kerülnek a rendelet hatálya alá. A különbség annyi, hogy a kormány most nem fix árat határozott meg ezekre a termékekre. A rendelet szerint a 2020. január elsején alkalmazott árat kell alapul venni, s ezt egy szorzóval lehet megemelni. A kis méretű tömör tégla esetén például ez a szorzó 2,31x, azaz ennyivel lehet drágább a termék, mint amennyiért 2020. január elsején árusították. Ahol a 2020. január elsejei ár nem áll rendelkezésre, ott az ezt megelőző utolsó ismert árat kell figyelembe venni. Ha a szorzóval növelt árnál drágábban akarja adni a cég a termékét, akkor jön a már ismert 90%-os adó, és bányajáradék címén elviszik a profitot.
A konkrétan megnevezett termékek és az alkalmazható szorzók a következők:
- kerámia falazóelemek: 1,61
- kis méretű tömör tégla: 2,31
- kerámia béléstestek: 1,42
- kerámia burkolótéglák: 1,10
- kerámia tetőcserepek: 1,24
- kerámia padlóburkolat: 1,42
- kerámia falburkolat: 1,38.
A KSH szerint egyébként ebben a termékkörben – kerámia, agyag építőanyag gyártása – 59,5% volt az áremelkedés 2020 januárja óta, azaz az átlagos inflációnak az 1,6x szorzó felel meg. Ezen belül persze az egyes termékek árváltozása eltérő mértékű lehet.
A rendelet tehát az építőanyagárak fixálását jelenti. Gyakorlatilag a 2022 végéig tartó inflációt lehet az árakba beépíteni, a további áremelkedési igényt nem szabad figyelembe venni. Az árakat a tavaly év végi szinten fagyasztja be ez a rendelkezés. A gyár megtehetné ugyan, hogy magasabb áron értékesít, de annak nincs értelme, mert az árbevétele növekszik ugyan, de a profitját elviszi az adó. A felsorolt termékek áremelkedése tehát megáll, vagy az is elképzelhető, hogy egyes esetekben az ár csökkenni fog (ha eddig drágábban adták, mint amennyit a mostani szorzó megenged). Feltételezhetjük viszont azt is, hogy a most elveszített profitot majd más terméken hozza be a gyártó cég, azaz olyan építőanyagok ára fog meredeken emelkedni, amik nincsenek rajta a listán.
Nagy Csaba
Forrás: 39/2023 kormányrendelet
