Befejezetlen munka elszámolása – hogyan kapjuk meg a pénzünket a félig elvégzett munkánk után?

Sokszor leírtuk már, hogy csak az időben megkötött, részletes írásos szerződés jelenthet bármilyen garanciát arra, hogy megkapjuk a munkánkért járó pénzt. Szerződés nélkül bármikor előfordulhat, ami egy olvasónkkal is történt: a családi ház felújításának közepén a megrendelő kihátrált a megállapodásból, mert akkor már túl drágának találta a korábban elfogadott árat. Hogyan számoljuk el a megkezdett, de be nem fejezett lakásfelújítás árát?  

Olvasónk elvállalt egy felújítást, beszerezte hozzá az anyagot és elkezdte a munkát. Egy részét el is végezte, majd a megállapodás értelmében elküldte a megrendelőnek az első részszámlát. Még ennek a kifizetése sem történt meg, amikor a megrendelő jelezte: ne is folytassa a munkát, mert most már túl drágának találja az ajánlatot. 

Ajánlatot? Valójában ezen a ponton már nem szabadna ajánlatról beszélnünk. Tény, hogy a megrendelők egy része még az írásos szerződéshez sem akarja kötni magát, de a szóbeli megállapodások aztán tényleg semmilyen visszatartó erővel nem bírnak. Ezért fontos szerződést kötni a legkisebb felújítási munkára is. Építőipari kivitelezési munkákra amúgy is kötelező az írásos szerződés, értékhatártól függetlenül, ezt a kivitelezési kormányrendelet egyértelműen előírja (191/2009 kormányrendelet 3.§). A rendelet a szerződés kötelező tartalmát is megszabja, tehát ebben sincs mozgástere a feleknek építési munka során. Vita esetén csak akkor tudjuk érvényesíteni az igazunkat, ha azt az aláírt megállapodásokkal alá tudjuk támasztani. 

A szerződés mindkét félre kötelezettséget ró. Ránk a munka elvégzését, a megrendelőre pedig a szabályos teljesítés után annak hiánytalan kifizetését. 

Természetesen számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy egy szerződés még a végleges teljesítés előtt megszűnik. Egy kivitelezés esetén ilyenkor a nehézséget az jelenti, hogy el kell számolni a megkezdett munkákkal, félig elvégzett építésekkel.

A kivitelezési szerződés megszűnésének főleg két módja lehet. Véget érhet a megállapodás:

– a felek megállapodásával, közös megegyezéssel

– egyoldalúan, felmondással, elállással.

Szerződésbontás közös megegyezéssel

Ha a szerződést megegyezéssel bontják fel a felek, akkor sem mindegy, hogy ezt visszamenőleges hatállyal teszik, vagy a jövőre nézve szüntetik meg. Az első eset azt jelenti, hogy visszavonnak mindent, ami a szerződéssel kapcsolatban történt, s visszaállítják az eredeti állapotot. Egy adásvétel esetén ez működik, hiszen visszaadhatom a megvásárolt tárgyat és visszakapom az érte adott pénzt. Egy megkezdett építési munka esetén erre már nincs lehetőség, a kivitelező már sok pénzt fektetett a mostani állapot előállításába. A szerződés így csak a jövőre nézve szűnhet meg, aminek viszont a feltétele a mostani állapottal történő elszámolás. A felek tehát kötelesek lesznek elszámolni a megszűnés előtt teljesített munkarészekkel. Az elszámoláshoz két megoldás közül választhatunk:

– a kész állapothoz arányítjuk az eddig létrehozott állapotot vagy

– tételesen elszámolunk az elkészült részekkel. 

Az első módszerhez a szerződést hívjuk segítségül. Az ott megjelölt kész állapotot vegyük 100 százaléknak, s azt mérjük fel, hogy ehhez képest hány százalékos az eddigi teljesítésünk. Sajnos, elmérgesedett helyzetben, egymással haragban álló felek között nem könnyű egy ilyen felmérést és megállapodást tető alá hozni. Ilyen esetben kérhetjük szakértő, például a Teljesítésigazolási Szakértő Szerv segítségét a tényleges készültség megállapításához. 

A második módszert úgy alkalmazhatjuk, hogy tételesen felmérjük az eddig elvégzett munkák értékét és azt fizettetjük ki a megrendelővel. Ezt főleg akkor tehetjük meg, ha nem átalányárat adtunk meg, hanem tételesen beáraztuk az egyes munkafolyamatokat. Ha nem így kötjük a szerződést, akkor egy ilyen elszámolás is eleve sok vitát váltana ki – valószínű, hogy a megrendelő egészen mást gondolna egy-egy tétel értékéről, mint mi, kivitelezőként. 

Ugyancsak el kell számolni az eddigi kifizetésekkel. Ha már kiállítottunk egy részszámlát, akkor annak összegét is figyelembe kell venni. Ha például az eredeti megállapodás értelmében többet számláztunk, mint amennyi munkát ténylegesen elvégeztünk eddig, akkor a különbözet visszajár a megrendelőnek. 

Szerződésbontás elállással és felmondással

Az elállás és felmondás között szintén az a különbség, hogy melyik állapot visszaállítására vonatkozik. Ha egyik fél eláll a szerződéstől, az azt jelenti, hogy meg nem történtnek tekintünk mindent, ami a szerződéssel kapcsolatban történt. Az elállás követelménye, hogy az eredeti állapotot vissza lehessen állítani. Ezért a munka megkezdése után a megrendelő elállással már nem élhet, hiszen akkor már nem lehet visszaállítani a korábbi állapotot. Elállásra addig van lehetőség, amíg nem történt vissza nem vonható lépés. 

A szerződés egyoldalú felmondására később is van lehetőség, de a feleknek el kell számolniuk egymással. A közös megegyezéshez hasonlóan meg kell állapítani az eddig elvégzett munkák ellenértékét. 

Jogilag tehát olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy a megrendelő egyszer csak nem kéri a munka folytatását, ki akar lépni a megállapodásból, és nem fizeti ki az addig elvégzett munkákat.

Nagy Csaba