Befújható fából készült szigetelés: télen-nyáron jó

Pár éve feltűntek a Construmán új hőszigetelések, amik fából vagy hasonló természetes anyagból készültek. Akkoriban ezeket még csak a kiállított falmintákon lehetett megnézegetni és tapogatni. A kérdésekre, hogy “mi ez, mire jó és hol lehet megvenni?” sokszor a kiállítók is a fejüket vakarták. “Nyugaton most ez terjed, talán pár év múlva nálunk is kapható lesz”. Jelentem, a pár év eltelt, és valóban, nálunk is egyre jobban terjednek. Ezek közül most a befújható farost szigetelést nézzük meg, mert ez egy olyan technológia, amit egyáltalán nem zavar, hogy tél van.

Pár hónapja voltunk egy építkezésen, ahol befújható fagyapottal készült a tetőszigetelés. A tetőszerkezet már napokkal előtte elő volt készítve az anyagnak és “ki lett dobozolva”: kívülről a páraáteresztő fólia, az ellenléc és a cserép is fent volt már, belülről pedig a párazáró fólia gondosan összeragasztva mindenhol egymással és a falhoz is körbe. Befújható hőszigeteléseknél ugyanis egy kicsit fordítva kell gondolkodni. Először készül el a párazárás, és csak utána a hőszigetelés. A két réteg közé, utólag fújják be a szigetelést. 

Az udvaron állt egy nagy utánfutó. Ezt egy kisteherautó sőt, akár egy erősebb személyautó is elhúzza, nem kell tehát egy teherautó állásidejét fizetni. Ebben volt a befúvógép, amit időnként “meg kellett etetni” egy-egy bála fa­gyapottal. Kilógott a gépből egy hosszú cső, amin keresztül ment az anyag, és végül a tetőtérben fújták be a szerkezetbe a “cuccot”. Nagyon kellemes faillat szállt a levegőben, és rohamosan haladt a munka, gyakorlatilag mire a kérdéseimre megkaptam a választ, készen volt a befúvás harmada. És a gyorsaság csak az egyik előnye a technológiának.

Utánfutó a géppel, mellette sok bála Steico zell befújható fagyapot. A gép fellazítja és levegővel összekeveri a hőszigetelést, és ez adja a nyomást is a befújáshoz.

Befújható hőszigetelés – mi az előnye?

Ma már sok fajta befújható hőszigetelés van. Ott a befújható üveggyapot, a befújható EPS-gyöngyök, és természetes anyagból régebbi ismerősünk már a cellulóz. 

Előnyeik:

  • nem kell tárolni. Ez elég nagy könnyebbség, amire az ember nem is mindig gondol elsőre. Márpedig a tárolás elég nagy macera. Ha bent raknánk le például a táblás hőszigetelést, akkor kerülgetni kéne, útban lenne, sokszor át kéne pakolni jobbról balra, amíg be nem építjük. A ma jellemző hőszigetelés vastagságokkal sokszor amíg a hőszigetelés bent van a házban, de nincs beépítve, addig alig lehet tőle dolgozni, akkora helyet foglal. Sokszor azért nem jöhet a következő szakág dolgozni, mert egyszerűen nem férnek el. Kint pedig eső áztatja, őrizni kell, rálépnek, beázik… Ha meg nem szállíttatjuk házhoz, akkor a tüzép kér tárolási díjat, vagy véletlenül eladják másnak a mi hőszigetelésünket. Ez a sok macera a befújhatóval nincs: jön egy kocsi, beáll a ház mellé, befújják, elmennek, kész.
  • Gyors. Több munkanapot megspórolunk vele, ami mondjuk egy 4-5 fős utazó brigád esetében már nagyon nem mindegy. Egy családi házat pár óra alatt “be lehet fújni”.
  • Nincs hőhíd. A hőszigetelő rendszerek halála a rés. Télen a meleg, nyáron a hideg szeret ott elillanni, márpedig egy kis roskadás itt, egy kis beépítési hiba ott, és máris ott a rés. Mivel a befújható hőszigetelést levegővel benyomva juttatják be, ezért minden kis zugot kitölt, egynemű masszát alkotva. Nem lesz sehol hőhíd. 
  • A problémás helyekre is befújható. Táblás hőszigeteléssel nagyon nehéz jól hőszigetelni, ha kevés a hely. Ilyen “cikis” rész mondjuk a ragalja, vagy ahol közel van a szarufa és az oromfal, a fogópárok környéke stb. A befújható hőszigetelés megtalálja a helyet, nem kell tömködni, tuszkolni, elvégzi a “melót” a levegő, amivel befújják. 
  • Nincs hulladék. Aki szigetelt már táblás vagy tekercses hőszigeteléssel, az tudja, hogy milyen sok lehulló nyesedék van. Befújhatónál annyi hőszigetelést fizetünk ki, amennyi fogy. A maradékot szépen visszaviszik és felhasználják máshová. 
Befújás. Kell egy lyukat vágni a fólián, és ott történik.

Miért pont a fagyapotot?

  • Hőtároló képesség: a tetőterek egyik nagy hátránya a közgondolkodásban az, hogy télen hamar kihűl, nyáron hamar felmelegszik. Persze, hiszen lehet akármilyen csodálatos a hőszigetelőképessége a tetőnek, egy dolog sokszor hiányzik, ez pedig a hőtároló képesség. A kettő nem ugyanaz… Ha nincs hőtároló képessége a szerkezetnek, akkor hamar felmelegszik, hamar lehűl. Télen, ha jó a hőszigetelés, akkor a hőtároló képesség hiányát nem nehéz “kimozogni”: folyamatosan fűteni kell egy kicsit, és nincs gond. Nyáron viszont, a 40 fokos melegben, amikor éjszaka sem megy 20 fok alá a hőmérséklet, akkor a tetőtérben akár 6-7 fokkal is melegebb lehet, mint lent. Márpedig ez például a nyári 40 fokban elég kellemetlen… A befújható fa­gyapot hőtároló képessége 2,1 J/kgxK, ami több, mint kétszerese az üveggyapotnak. 
  • Hangtompítás: a másik rossz tulajdonsága a tetőtérnek, hogy minden zaj bejön. Kiabálnak az utcán, zajong a szomszéd, hangos a forgalom… A befújható fagyapot ilyen szempontból is jól vizsgázik, bár erre csak tapasztalat van, pontos értéket nem találtam.
  • Természetes: semmiféle vegyi úton előállított anyag nincs benne. Ez egyrészt amiatt jó, mert környezetbarát anyag, alig-alig terheli a környezetet az előállítása. Másrészt pedig a lakók egészsége szempontjából is minden körülmények között teljesen veszélytelen, ami nem mondható el minden konkurens hőszigetelőanyagról.
  • Jó hőszigetelő tulajdonságokkal bír (a lambdája 0,038), körülbelül olyannal, mint egy klasszikus kőzetgyapot hőszigetelés. A befújható természetes hőszigetelések viszont tapasztalataink alapján sokkal jobban teljesítenek a valóságban, mint “papíron”, mivel nincs rés, nincs hőhíd. 
  • Tűzvédelmileg sem problémás: B-s tűzvédelmi osztályba tartozik beépítve, azaz nehezen éghető, s2-es, azaz közepesen sok füsttel ég, és d0, azaz nem cseppen. Ez rosszabb, mint a kőzetgyapoté, de sokkal-sokkal jobb, mint mondjuk az EPS-é vagy a PUR táblás hőszigetelésé. 
  • Süllyedés-, és roskadásbiztos. Nincs benne kötőanyag, ami elveszítené a tartóképességét, így aztán nem tud összeesni. 60-70 évig legalább ott marad, ahová befújták… 

Bővebb információ: 

www.fatelep.hu/termekeink

www.adtectum.hu/product/steico-zell/

Árkovits Gergely, területi képviselő,  faipari mérnök (Dunántúl régió)

gergely.arkovits@fatelep.hu +36 70 316 2745

Kovács Levente, területi képviselő, faipari mérnök (Közép- és Kelet-Magyarország régió)

kovacs.levente@fatelep.hu +36 20 947 9242

Sipos Anna

 

 

 

 

 

 

 

Hírdetés

Hirdessen nálunk!
Most 3 hirdetés mellé
1 -et ajándékba adunk!
KATTINTSON A RÉSZLETEKÉRT!
Megjelent új szakkönyvünk:
ÉPÍTŐIPARI SZERZŐDÉSEK
Mire figyeljünk, hogy ne bukjunk?

Kiadványaink