Construma 2023*

Az építőipar fele hiányzott, de rengeteg újdonságot láttunk 

Ahogy minden évben, idén is kilátogattunk a Construmára. Nemcsak az újdonságokra voltunk kíváncsiak – amikből idén is jócskán akadt – hanem a trendekre is. Mi „menő” most az épületszerkezetek, az épületgépészet és az épületelektronika terén? Mi az, amit a leginkább szeretnének nekünk eladni, és mire van a legnagyobb kereslet? Egyáltalán milyen a hangulat az építőiparban?

Idén elsőre teljesen olyan érzésünk volt, mintha csak egy fél Construmát láttunk volna. Hiába kerestünk jópár nagy márkát vagy ismerős standot, mintha komplett területek hiányoztak volna. Csak egy-két tetős cég volt kint. Cserépgyártóval eggyel sem találkoztunk, tetőablak-gyártóval se, és rendszerként sem láttunk sok tetőrétegrendet. Mint utólag kiderült a tetős cégek egy (kisebb) része szombaton volt kint a „tetős napon”, a többi napon nem.  

A rezsiválság ellenére a nagyobb hőszigetelés-gyártók közül is csak elvétve volt néhány. Nem özönlötték el a Construmát a PIR, PUR táblás szigetelések, ahogy pár éve – talán már mindenki ismeri őket. Ennyire nem tűntek azért el a befújt szigetelést forgalmazók, de sokkal kevesebb teljes rétegrendet mutató makettet láttunk, mint pár éve. Vagy hozzászokott a piac a befújt és a természetes anyagú táblás hőszigetelésekhez, mint a fagyapot, és nem kell már számukra annyira a marketing, vagy elképzelni sem tudjuk, hogy mi ez a nagy stop.  

Fájóan hiányoztak az ablakos és a redőnyös cégek. Pár éve ezek egy fél csarnokot, több száz négyzetmétert megtöltöttek,  most volt talán vagy öt kisebb stand. Nagyobb gyártó cégek? Sehol.

Előretörnek az előregyártott, nagypanelek?

Ugyanígy hiányoztak a téglagyártók, akár a „klasszikus” kerámia, akár más anyagból származó téglákat nézzük. Volt helyettük több olyan építőelem is, mint amilyen a lassan már megszokott polisztirolzsalus elemek, de EPS elem helyett más anyagból. Az elv itt is ugyanaz: felrakjuk az elemet, mint egy legó falat, rakunk bele vasat a megfelelő helyre, beöntjük betonnal és kész a falazat.

Ami sokkal erőteljesebben volt jelen idén, mint régebben: az előregyártott nagypaneles építés. Ez a kifejezés olyan építési módokat takar, ahol ahogy készen van és megszilárdult a fogadószint, pár nap alatt szerkezetkészre lehet építeni az épületet. Akár előregyártott, daruzható, rétegragasztott fa panel, akár SIP (OSB-EPS-OSB panel), akár könnyűszerkezetes, csarnokban gyártott épület: egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Lehet, hogy nálunk is lesz egy ilyen fordulat, mint a nyugati országokban, hogy a téglát letaszítják a trónjáról, és egyre fontosabb lesz az előre számolható költség és a gyors, kiszámítható kivitelezés? Az egyik kivitelező cég tulajdonosával beszélgetve ez elképzelhetőnek látszik: ki se látnak a munkából, szeptemberig minden kapacitásuk “fullon van”, pedig elvileg visszaesés van az építőiparban.

Kevesebb érdeklődő, de ők nem spórolnak

Jut eszembe: visszaesés? Megkérdeztünk pár régi, ismerős kiállítót, hogy nekik mi a képük a Construma alapján, látszik az a visszaesés, amit a statisztikák mondanak? Elmondásuk szerint eddig igazán kellemes meglepetés volt a kiállítás első két napja: bár kevesebb az érdeklődő, akik jönnek, azok komolyak. Szó szerint idézve: nagyon sokan jönnek “pénz nem számít” alapon: jöhet a legjobb rendszer, nem érdekes, hogy mennyi az ára. Ennek az okát sem tudjuk még csak megtippelni sem – külföldre szakadt magyarok? Vagy olyan drága már a telek és a beruházás négyzetméterára, hogy végre senki sem akar a szerkezeten spórolni? Mi mindenesetre örültünk ennek a hírnek, ahogy annak is, hogy több cég is mondta, hogy egyáltalán nincsenek megijedve, hogy mi lesz most.

Egyre fontosabb „apróságok”

A jelek szerint egyre fontosabbá válnak a kiegészítő cikkek: széles volt a választék építéskémiai termékekből, egyre több a légtömörséget javító kence, ragasztó, szalag és hasonló rendszerelem, egyre fontosabbnak tűnnek a hőhídmegszakítók és különböző duzzadószalagok, akár az ablak köré, akár a pincébe.

A “trendi” épületgépészet

A Construma mindig is erős volt épületgépészet és megújuló energiás téren. A divat viszont folyton és nagyon erősen változik. Ha beülnénk egy időgépbe, és különböző években szállnánk ki a Construmával együtt megrendezett, épületgépészetről szóló Hungarotherm kiállításon, akkor a következőket látnánk: tíz éve még a kondenzációs gázkazánok voltak a csúcsragadozók, ezek uralták a terepet. Ma összesen egy cég kínálta a termékeit, szerényen meghúzódva a két csarnok közti passzázson. Körülbelül öt éve a levegő-vizes hőszivattyúk voltak a slágertermékek, de kanyarban erősen előzni akartak a faelgázosító kazánok és a különböző vízteres kandallók is. Ugyanekkor özönlötték el a csarnokot a hővisszanyerős szellőztetőberendezések és az ezekhez való csövek. Két éve térdig jártunk a hűtő-fűtő klímákban, rengeteg ilyen stand volt, a hővisszanyerős szellőzők pedig keményen tartották pozíciójukat. És megérkeztünk a mai álláshoz, ahol jóval kevesebb klíma volt, mint két éve. Ami meglepő, hiszen a kereslet hatalmas irántuk, de mintha a szellőzés már fontosabb is lenne, mint az, hogy mivel fűtünk.

Napelem – nem tört meg a lendület, de máshol van a hangsúly

Közben a napelemes cégek aránya évről évre, folyamatosan és kitartóan nő: az egyik csarnok gyakorlatilag velük volt tele. Meglepődtünk, hogy milyen rengeteg távol-keleti kiállító volt: többen is itthoni nagy- vagy kiskereskedelmi partnereket kerestek.

A hazai cégek standjain pedig az látszott, hogy gyorsan kapcsoltak, ami a szaldó elszámolás esetleges kivezetését illeti: szinte mindenhol ki volt állítva hibrid rendszer is (ahol az inverter nemcsak a hálózatra táplál vissza, hanem egy vagy több akkumulátort is tölt), többen csatolják össze az okosház rendszerrel a napelemeket. (Ezekről külön cikket is fogunk írni).

A cégekkel beszélgetve ez a kiállítás bizony egyáltalán nem a hattyúdaluk volt: bár a lakossági igények érezhetően visszaestek, de egyrészt még kitart a tavaly őszi utolsó nagy roham utáni lendület, másrészt a kiesést bőven fedezni tudja a megnövekedett céges beruházások száma.

Sipos Anna