Csak fél év múlva kell alkalmazni a TÉKA előírásait

Módosították is

Még hatályba sem lépett, de a kormány már módosított a települések építési követelményeit tartalmazó rendeleten (ez az OTÉK helyébe lépő TÉKA). Elsőként a hatályba lépési idejét tolták későbbre, majd karácsony előtt másodszor is hozzányúltak, ekkor már tartalmi változásokat kaptunk.

Csak július 1 után

A TÉKA eredeti hatályba lépési ideje 2025. január elseje. Előírásait azonban csak szakaszosan lehet bevezetni, attól függően, hogy a helyi önkormányzatok mikor módosítják az új jogszabálynak megfelelően a helyi építési szabályokat (HÉSZ-eket), és egyáltalán: mikori keltezésű az építési szabályzatuk, mennyire követik benne az érvényes országos előírásokat.

A TÉKA egyik pontja viszont kimondta, hogy bizonyos pontokat attól függetlenül is alkalmazni kell, hogy mit tartalmaz és mikori keltezésű a helyi építési szabályzat. Csak vázlatosan, ezek a következők:

eltérések kezelése – ha eltérünk a helyi előírásoktól (3.§ 3. és 4.)
egyedi eltérések (4.§)
lakóépület előírása természetes építőanyag esetén, pl. sár, vályog, szalma (8.§ 9.)
szintterület számítása esetén az erkélyek méretének kezelése (10.§ 4.)
településen új beépítésre szánt terület kijelölése (13.§)
kereskedelmi-szolgáltató, valamint általános gazdasági területeken az el nem helyezhető építmények meghatározása (21-22.§)
lakóépület elhelyezése kertes-mezőgazdasági területeken (34.§)
mezőgazdasági birtoktest (35.§)
tanya (36.§)
építmények elhelyezésének szabályai (39.§)
barnamezőst területek, szélerőművek, napelemek (40-42.§)
telek beépítésének a feltételei (43.§)
a telek zöldfelülete (49-52.§)
járművek elhelyezése (59-60.§)
csapadékvíz megtartása a telken (67.§).

A mostani módosítás egyik újdonsága, hogy ezt a határidőt nyár közepére tolja. Tehát a fenti pontokat akkor kell a HÉSZ állapotától függetlenül mindenképpen a TÉKA alapján alkalmazni, ha az építés 2025. június 30. után indul:

ezt követően indul az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárás
ez után történik meg az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött esetekben a kivitelezési dokumentáció átadása
ez után kezdik meg a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési munkákat
ez után indul a telekalakítási engedélyezési eljárás vagy
ez után kezdik meg a területhasználatot.

A módosítás egyik újdonsága, hogy ezt a határidőt nyár közepére tolják. Tehát a fenti pontokat akkor kell a HÉSZ állapotától függetlenül mindenképpen a TÉKA alapján alkalmazni, ha az építés 2025. június 30. után indul:

ezt követően indul az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárás
ez után történik meg az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött esetekben a kivitelezési dokumentáció átadása
ez után kezdik meg a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési munkákat
ez után indul a telekalakítási engedélyezési eljárás vagy
ez után kezdik meg a területhasználatot.

Ugyancsak alkalmazni kell a fenti pontok előírásait, ha az építés 2025. július 1. előtt kiadott engedély vagy bejelentés alapján már elindult, de az építtető szeretne eltérni a benyújtott dokumentációtól. Ebben az esetben nem a teljes építményre, hanem az eltérésre vonatkozóan alkalmazni kell a megjelölt paragrafusokat.

Egyéb esetekben, ha július 1. előtti az engedélyezés vagy a bejelentés, ekkor indul a nem engedélyköteles építés, akkor nem a TÉKA, hanem 2024. december 31-én hatályos OTÉK előírásait kell alkalmazni.

A fentiek a gyakorlatban a TÉKA bevezetésének elhalasztását jelentik. Jelenleg tehát még fél évig az OTÉK alapján lehet tervezni, még akkor is, ha valami csodával határos módon a helyi önkormányzat az első félévben kiadna egy új HÉSZ-t a TÉKA-ra alapozva. Az új előírások ütemezése tehát a következő:

2025. június 30-ig mindenképpen az OTÉK alapján kell benyújtani a terveket
2025. július 1-től a kiemelt pontokat akkor is a TÉKA alapján kell követni, ha a HÉSZ ezzel ellentétes.

Az új előírásokat pedig kizárólag akkor lehet majd teljes körben alkalmazni, ha az építés helye szerinti HÉSZ is megfelel majd az új előírásoknak.

Második módosítás – fontos apróságok

December 23-án aztán érkezett egy újabb frissítés. Ez már már tartalmi elemeket is megváltoztatott, pontosított. A módosítások egy része az önkormányzatokat érinti, ezekkel nem foglalkozunk részletesen. (A változások itt arra vonatkoznak, hogy az önkormányzatnak a saját HÉSZ állapotától függően milyen határidővel, hogyan kell elkészíteni a településfejlesztési koncepciót, stratégiát és a településrendezési eszközöket.)

A tartalmi változások tipikusan olyan módosítást jelentenek, ahol meghagyják a korábbi szabályokat, s nem lép hatályba a TÉKA szövege, vagy néhány szavas korrekcióval módosítják az előírásokat.

Egy javítás

A nyílászárókkal kapcsolatos változás inkább csak egy hiba korrigálásának tűnik. Az eredetileg megjelent szöveg szerint a telek oldalhatárán, vagy attól 3 méreten belül álló fal mentén nemcsak ablakokat nem lehetett volna létesíteni, de itt nem lehetett volna a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség sem. Ez csak egy hibás megfogalmazás volt. A korrekció után ez a szabály úgy lép hatályba, hogy a telek oldalhatárán vagy attól 3 méteren belül, vagy telekhatárra néző tetőtéren csak olyan helyiség ablaka lehet, ami nem huzamos tartózkodás céljaira szolgál, az ablak legalább 1,80 méteres parapetmagasságú (parapetmagasságnak ablak esetén a mellvéd magasságát nevezzük. Azaz ide olyan ablak kerülhet, aminek a könyöklője, párkánya legalább 1,80 méter magasságban helyezkedik el). Helyiségenként maximum 1 darab, legfeljebb 0,80 négyzetméter nyíló felületű ablak helyezhető így el (TÉKA 54. § 5.).

Biztonsági üvegek

Ez az előírás az üvegből készülő korlátokat, mellvédeket érinti. Az eredeti előírás csak azt tartalmazta, hogy az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani. A pontosítás annyit tett hozzá, hogy ragasztott biztonsági üvegezésre van ilyen helyen szükség (TÉKA 91.§). Erre azért van szükség, mert az ilyen helyeken a biztonsági üveg nemcsak a törés, hanem a leesés elleni védelmet is biztosítja, így indokolt a nagyobb terhelhetőségű ragasztott üveg használata.

Égéstermék-elvezetők

Itt nem lép hatályba a TÉKA egy enyhítő előírása. A korábbi szöveg ugyanis megkülönböztette az égéstermék-elvezetőket és az építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezetőket, s utóbbiakra enyhébb szabály lett volna érvényben. Ám a módosítás során ezt kivették.

Tiltott lesz az építmény homlokzatán és légudvarokban az égéstermék kivezetése. Egyedül akkor van erre lehetőség, ha

az épület többszintes

a kivezetési helytől számított 10 méteres távolságon belül nincs másik épület,
és a 6 KW-nál nagyobb hőteljesítményű gáz fűtő és/vagy külön vízmelegítő készülék kivezetési helyétől számított 2 méteren belül, felfelé pedig egyáltalán nem lehet ablak vagy más nyílás (TÉKA 109. §).

De ez esetben sem lehet kivetetőket létesíteni a következő helyeken:

gyalogosok és autók által használat aluljárókban, áthajtókban
légaknában
légudvarban (kivéve, ha a légudvar szabad légtér-keresztmetszete 50 nm-nél nagyobb és a kivezetett gázfűtő teljesítménye 6 kW alatti)
bevilágító aknában
zárt, nem szellőző belső udvaron, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson
közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 méteres magasság alatt.

Nem kell földkábel

Ugyancsak kikerül egy szövegrész a telken belüli árambekötésekkel kapcsolatban. A TÉKA eredeti szövege megkövetelte, hogy az elektromos vezetéket és a hírközlési vezetéket a telken belül az építményig földkábellel kell elvezetni. Ezt a bekezdést törölték, teljesen kikerült a rendeletből (TÉKA 98. §).

Arról, hogy mikor melyik rendelet melyik állapotát kell alkalmazni építéskor itt írtunk.