Egyszerű bejelentés – megint változott

Egy nemrég megjelent „salátarendelet” több fontos építési törvényt is módosított az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban. Egyértelműbb lett, hogy az egyszerű bejelentéshez nem kötelező többszázezer forintos épületgépész- és épületvillamossági kiviteli tervet készíteni, sok esetben elég a pár tízezer forintos rendszerleírás is. 

Néhány apró, de fontos változás jelent meg az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban 2025. augusztus végén. A  284/2025. Kormányrendelet egy „salátatörvény”, ami több építési jogszabályt is módosít. 

Nem kötelező épületvillamossági- és épületgépész kiviteli terv az egyszerű bejelentéshez

Bár a napi gyakorlat eddig is az volt, hogy az építési hatóságok nem kértek kiviteli szintű épületgépész- és villamossági terveket, a jogszabályok nem fogalmaztak ezzel kapcsolatban elég egyértelműen. Márpedig nagyon nem mindegy: egy részletes, komplett gépész vagy villamossági terven ugyan minden rajta van az utolsó részletig, de több százezer forintba kerül. Hivatalosan tehát egyszerű bejelentéshez elég a rendszerleírás is, ami 60-100.000 Ft jelenleg, és például egy egyszerű bővítésnél  bőségesen elegendő is a villanyszerelőnek, hogy az alapján megcsinálja a munkát.

Mindez a jogszabályban

Miért kérhette volna eddig a hatóság a teljes tervdokumentációt, az építész, a statikus, az épületgépész és az épületvillamossági tervező által készített terveket is kiviteli szinten? 

Azért, mert a 191/2009. Korm. rendelet 22. paragrafusának elején van egy részletes lista arról, hogy milyen esetben kell kiviteli tervet készíteni – bármilyen építkezéshez, akár engedélyes, akár egyszerű bejelentéses esetben. Ilyenek vannak a listában, mint 5,4 métert meghaladó támaszköz, vagy hogy ha az épületben monolit vasbeton szerkezetek vannak. Majd mindegyik a tartószerkezetre vonatkozik. De mennyire életszerű az, hogy a statika alapján döntsünk arról, hogy szükség van-e az egyéb szakági tervek esetén kiviteli tervekre? De hát ha a törvény azt mondja…

Mostantól viszont bekerült egy röpke félmondat a 191/2009. Kormányrendeletbe, ami egyértelművé teszi, hogy nem kötelező a gépész és villamossági kiviteli terv. A 22. paragrafus 4. pontja változott, így: „a kivitelezés dokumentációt – egyszerű bejelentéshez kötött tevékenység esetében a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az 1. melléklet szerint kell elkészíteni.” Mi van az 1. mellékletben? A kiviteli tervek követelményei. Tokkal, vonóval, részletes szakági tervekkel. És mi az a 2. bekezdés, amit most beleírtak a jogszabályba? Idézzük: (2) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció. Ez bizony azt jelent, hogy a „minimálprogram” egy egyszerű bejelentéshez az „engtervnek”, azaz az engedélyes tervnek megfelelő tervdokumentáció. Ennek a követelményeit egy másik jogszabályban találjuk, a 281/2024-es Kormányrendelet 1. mellékletében. Itt rengeteg szó esik az építész és a tartószerkezeti tervekről – de aránylag rövid listát találunk arról, hogy mit kell tartalmaznia az épületgépész- és épületvillamossági tervfejezetnek. Az 1. melléklet 3.1.3 és 3.1.4.-es részében találjuk, röviden egy műleírásról, rendszerleírásról és hasonlókról van szó – azaz ugyanarról, amit eddig kértek.

Több lehet

Persze a jogszabályban benne van az is, hogy az egyszerű bejelentéshez legalább (!) ennyi kell. Azaz ha az érintett felek, az építész, az építtető, a szak­ági tervező, azaz az épületvillamossági vagy az épületgépész tervező és nem utolsó sorban a kivitelező úgy ítélik meg, hogy az adott egyszerű bejelentéses épülethez egyáltalán nem elég a rendszerleírás, mert például szép nagy (és drága) hőszivattyús rendszerről van szó, vagy más nagyfogyasztók is vannak, pl. indukciós főzőlap vagy egy bonyolultabb felületfűtési rendszer, akkor semmi nem tiltja, hogy kiviteli terv készüljön.  

Visszamenőleg is változott az, hogy mikor kell új egyszerű bejelentést tenni folyamatban lévő építkezések esetén

2024. szeptember végén egy egész jogszabálydömping öntötte el az építőipart. A 2024. szeptember 30. után megtett egyszerű bejelentéseket megint minden esetben e-naplóznunk kell, akkor is, ha saját magának építtet a megbízónk. Akkor változott az is, hogy milyen esetben kell új egyszerű bejelentést tennünk – akár saját részre építtet az építtető, akár nem. Ezekben az esetekben: 

► ha az épület külső alaprajzi mérete változna
► ha az épület beépítési magassága változna
► vagy ha az épület telken belüli elhelyezkedése változna.

Ellenben az ez előtt elkezdett egyszerű bejelentésekre nem volt egyértelmű, hogy vonatkozik-e ez a szabály. Ha saját részre épült a ház, értelmezhettük úgy is a jogszabályt, hogy egész vidáman eltérhetünk a bejelentési tervektől, amennyiben a HÉSZ-nek és a többi építési szabálynak az épület az eltérés után is megfelelt. Elég, ha utólag beadunk egy megvalósulási tervet a használatbavételnél (és esetleg izgulni, hogy a szemle során a hatóság is mindent rendben találjon).

2025. augusztus 28-tól változott ez is. Egyértelműen akkor is új bejelentést kell tenni, ha 2024. szeptember 30. előtt kezdődő, saját részre történő építkezés esetében térnénk el.  (281/2024. Korm. rendelet 62. paragrafus 5. bekezdés) Mindez tehát a folyamatban lévő egyszerű bejelentéssel történő építkezésekre is igaz. (64. paragrafus)

Mit csináljunk akkor, ha már eltértünk az egyszerű bejelentéstől,  és eddig nem volt sem e-naplónk, sem más „hivatalos” nyoma az eltérésnek? Javasoljuk, hogy ezt beszéljük meg a helyi építési hatósággal, nehogy utólag legyen belőle gond! Mindenesetre ha már korábban történt az eltérés, akkor nem követtünk el szabálytalan vagy jogtalan építési tevékenységet, hiszen akkor még a korábbi jogállapot szerint jártunk el (a 155/2016. Korm. rend. 4 paragrafus (3) bekezdése alapján – ez a jogszabály azóta hatályát vesztette).

Sipos Anna