Két jelentős könnyítést tartalmaz a kisvállalkozások számára a kormány jövő évre vonatkozó adózási törvényjavaslata. Az átalányadózóknak a mostani havi helyett csak negyedévente kell majd járulékbevallást beadniuk és járulékokat fizetniük. Ez sokak számára tényleges járulékcsökkenést is magával hoz. Mellette egyszerűsödik a helyi iparűzési adó is – 12 milliós bevételig évi 50 ezer forint helyi adót kell majd csak fizetni.
Átalányadó
A javaslatcsomagot benyújtó Varga Mihály pénzügyminiszter jelentős könnyítésként jelentette be, hogy az átalányadózóknak jövőre az adóelőleghez hasonlóan csak negyedévenként kell a járulékokat bevallaniuk és megfizetniük. A haviról negyedévesre történő átállás kicsit bonyolítja ugyan a bevallásokat, de egyenletesebb lesz a járulékfizetési kötelezettség. Sőt, akinek rendszertelenül érkeznek a bevételei, annak jelentős járulékcsökkenést is hozhat a változás.
Egy vállalkozó például havonta átlagosan 500 ezer forint bevételhez jut. A 40%-os költséghányadot levonva a járulékalapja havi átlagban 300 ezer forint lenne. Igen ám, de a bevételei nem egyenletesen érkeznek. Az első két hónapban nem jön be semmi, a harmadik hónapban pedig egyben számlázza le az 1,5 millió forintos munkadíjat. Járulékot viszont akkor is fizetnie kell, ha nincs bevétele, vagy a bevételével nem éri el a minimum járulékalapot. Az egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizet szociális hozzájárulási adót, és a minimálbér után tb-járulékot havonta. A minimum járulék így 66.250 forint. Ezt azokra a hónapokra is meg kell fizetni, amikor nincs bevétel. Ha viszont a bevétel meghaladja a minimum szintet, akkor az alapján kell a járulékot számolni.
A vállalkozó így átalányadózóként eddig a következő járulékokat fizette a negyedévben:
| 1. hónap | 2. hónap | 3. hónap | |
| Járulékalap a 40% költségátalány levonása után |
0 |
0 |
900.000 |
| szocho |
29.250 |
29.250 |
117.000 |
| tb-járulék |
37.000 |
37.000 |
166.500 |
| összesen |
66.250 |
66.250 |
283.500 |
Így a 3 hónap alatt összesen 416.000 forint szocho-t és tb-járulékot fizet.
Az új rendszerben nem kell havonta számolni a járulékokat. A vállalkozó negyedévente összesíti a bevételét – ez a költséghányad levonása után továbbra is 900.000 forint. Ezt el kell osztania hárommal, így 300.000 forint lesz a negyedév minden hónapjára a járulékalapja. Mivel ez meghaladja a minimumot, így a fizetendő járulék ennek az alapnak a 13 és 18,5%-a lesz, összesen 94.500 forint. A negyedévre ez 283.500 forint, ugyanannyi, amennyit a mostani rendszerben csak az utolsó hónapra kifizetett. Azaz mentesül attól, hogy a bevétel nélküli hónapokra a minimum alapján fizetnie kelljen. A nyeresége 132.500 forint lesz a negyedév egészére.
Engedékenyebb lesz az átalányadózást elhagyók megítélése is. Most az átalányadózásból kilépő vállalkozók 4 évig nem térhetnek vissza, addig nem választhatják újra ezt az adózási formát. A jövő évtől ez alaposan megrövidül: aki kilép az átalányadózásból, az arra a tört adóévre és a következő egészre nem léphet csak vissza. Azaz nem egészen 2 év múlva újra átalányadózóvá válhat.
Könnyebbé válik az átalányadózásba belépés is. Eddig két év bevételét kellett figyelni: átalányadózó az lehetett, aki az előző évben nem érte el és várhatóan a mostaniban sem éri el a minimálbér éves összegének a tízszeresét (kereskedő az ötvenszeresét). A jövőben ezt nem kell figyelni. Bármennyi is volt az előző évi bevétel, választható az átalányadó. A vállalkozó az átalányadózásra most is a minimálbér éves összegének a tízszereséig lesz jogosult, felette át kell térnie az általános szabályokra.
Iparűzési adó
Egyszerűsödik a helyi iparűzési adó is, s ez sok kisvállalkozás számára adócsökkentést is jelent. A változás lényege, hogy kisvállalkozások számára sávosan lehetővé teszik a tételes adófizetést. Az jogosult a sávos adó fizetésére, akinek a bevétele nem haladja meg az évi 25 millió forintot (vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás esetén az évi 120 millió forintot).
A helyi iparűzési adó számukra a következőként alakul:
- 12 millió forint bevétel alatt az adóalap évi 2,5 millió forint
- 12-18 millió forint közötti bevétel esetén 12 millió forint
- 18-25 millió forint, illetve kiskereskedő esetén 18-120 millió forint közötti bevétel esetén pedig az adóalap 8,5 millió forint lesz.
Azaz a legkisebb, 12 milliós bevétel alatti vállalkozások iparűzési adója a 2%-os adókulccsal ugyanúgy évi 50 ezer forint lesz, mint a kisadózásnál volt, s nem kell az adó megállapításának bonyolult módszereit sem alkalmazni. A normál adózás szerint ennél a 12 milliós bevételnél egy átalányadózó iparűzési adója évi 172 ezer forint lehetne, egy nem átalányadózó vállalkozóé pedig akár 240 ezer forintra is nőhet.
Az iparűzési adónak ez a kedvezményes megállapítása a vállalkozó döntésén múlik, azt május 31-ig az adóbevallás nyomtatványán kell jelezni az önkormányzatnak. Ugyancsak május 31-ig kell megfizetni a sávosan meghatározott adót is.
Áfa – fordított adózás
Változik az áfatörvényben annak meghatározása, hogy mely építőipari munkáknál kötelező a fordított adózás. A jelenlegi szabályozás szerint az építési-szerelési munkák során akkor fizeti a megrendelő az áfát, ha a munka építési engedélyhez, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, vagy egyszerű bejelentéshez kötött. Ennek a helyére egy általánosabb megfogalmazás kerül. A jövőben fordított áfát kell érvényesíteni, ha az építési munka hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött. Ennél mélyebben ezt nem részletezik, így az előírás akkor is érvényes marad, ha a bejelentés vagy engedély nevét a későbbiekben megváltoztatják.
5% lakásáfa: még két év haladék
A kedvezményes, 5%-os lakásáfa története egy soha véget nem érő szappanoperára kezd hasonlítani. A kedvezményes adókulcsot még 2016-ban vezették be azzal, hogy csak 3 évre szól a könnyítés, ám a sorozatos hosszabbítások miatt már egy évtizednél is hosszabb ideig határozza meg az ingatlanpiacot.
A kedvezményt legutóbb nyár közepén hosszabbították meg. Akkor döntöttek arról, hogy a 2024 végéig bejelentett vagy engedélyezett lakásépítésekre lesz érvényes az 5%-os adókulcs (a korábbi 2022-es dátum helyett).
A nyári módosítás ugyanakkor nem tisztázta pontosan, hogy meddig érvényesíthetik a kedvezményt azok, akik az építést 2024 vége előtt elkezdik, de évekig nem tudják befejezni. A korábbi szabályok erre 2026 végéig adtak határidőt. Ezt hosszabbították meg most újabb két évvel. Tehát a 2024 végéig bejelentett vagy engedélyezett új lakásokat 2028. december 31-ig lehet 5%-os adókulccsal eladni az első tulajdonosnak.
Nagy Csaba
