Elfogadták az árajánlatunkat, anyag nélkül

Kérnek tőlünk árajánlatot egy szakmunkára. Mivel 2024-et írunk, e-mailben megy a levelezés, ezekben pedig elfogadják az elküldött árunkat. Az árajánlatunk külön bontva tartalmazza a munka- és anyagdíjakat, utóbbit úgy alakítottuk ki, hogy az magában foglalta az „anyaggal kapcsolatos munkadíjakat” is, az anyagösszeírást, rendelést, anyagmozgatást stb. Napokon belül sor kerülne a szerződéskötésre. Igen ám, de a generál kéri az anyagárainkat kirészletezve, hiszen neki is vannak kapcsolatai, így ha ott olcsóbb, akkor onnan kellene rendelni. Viszont a mi ajánlatunk komplexen vonatkozott az anyagra és a munkára együtt. Az e-mailes árajánlat elfogadásával már létrejött a szerződés? Kötve vagyunk az árajánlathoz, és kötelesek vagyunk a megbeszélt áron elvégezni a munkát a generál által beszerzett anyagokkal?

Az árajánlat nem egyenlő a szerződéses ajánlattal

– Ha a legelején akarjuk kezdeni, akkor először is meg kell különböztetnünk az árajánlatot az úgymond “érdeklődéstől.” Leegyszerűsítve ha valaki csak megkérdezi, hogy hány Ft-ért burkolunk egy négyzetmétert, vagy a honlapunkra feltesszük, hogy egy ekkora és akkora fix ablak beépítése 30 ezer forint, az még nem lesz árajánlat. Annak ugyanis ennél sokkal konkrétabbnak kell lennie – kezdte a magyarázatot jogászunk.

Továbblépve ugyanígy el kell határolnunk a szerződéses ajánlatot az árajánlattól. Ez amiatt is nagyon fontos, mert a szerződéses ajánlat elfogadásával létrejön közöttünk a szerződés. Ám ha csak küldünk egy táblázatot, amiben megbontjuk az anyag- és munkadíjakat, majd ezt visszaigazolják, hogy “ez így rendben lesz, köszi”, ott jogilag még nem beszélhetünk szerződésről. Egy ajánlat ugyanis már nem csupán az árakat tartalmazza, hanem magának a szerződésnek az elemeit is. Minimálisan benne kell lennie, hogy kik a felek, mi a konkrét munka, mennyi a vállalkozói díj és mi a teljesítési határidő. Ha nagyobb, összetettebb munkáról van szó, akkor viszont mindig legyen külön szerződés, hiszen ezeknél már valószínűleg részletesebben kell szabályozni a fizetési feltételeket, lehet kötbér is stb.

Az már elég, ha a szerződéses ajánlatot e-mailben „leokézzák”?

Igen is, de inkább nem is: a szerződés a fent leírt, megfelelő elemeket tartalmazó ajánlattal és annak elfogadásával jön létre. Viszont ehhez szükséges, hogy mindkét fél egyértelműen beazonosítható legyen, hiszen ennek alapján lehet eldönteni, hogy a felek valóban azok, akik szerződni szeretnének egymással. Magyarul ez annyit jelent, hogy ne egy 10 éves gyerek szerződjön poénból, kamu e-mail címmel egy több milliós kivitelezési munkára. Emiatt fontos az aláírás, anélkül ugyanis bárki megbújhat egy e-mail cím mögött. Vagyis ahhoz, hogy létrejöjjön e-mailben is a szerződés, két dologra figyeljünk:

• a mi szerződéses ajánlatunkat nyomtassuk ki, dátumozzuk, írjuk alá és szkennelve vagy fotózva küldjük át
• a megrendelő erre írja rá, hogy “kérem az ajánlatnak megfelelő munka elvégzését” vagy “megrendelem”, és azt szintén dátumozva, aláírt formában juttassa vissza hozzánk.

Hogyan vagyunk kötve az ajánlatunkhoz?

Ha teszünk tehát egy szerződéses ajánlatot, akkor ahhoz egy ideig kötve vagyunk, ezt nevezik ajánlati kötöttségnek. Nyilvánvalóan ez sem tart örökké: ha együtt vagyunk jelen, tehát pl. személyesen találkozunk, akkor megszűnik, ha a másik fél nem fogadja el azonnal vagy visszautasítja. Távollévő felek esetén “ésszerű időn belül” meg kell érkeznie az elfogadásnak. Ennek a meghatározása egy csomó dologtól függ: nem mindegy például, hogy mekkora munkáról van szó. Gondoljunk csak bele, egy 200 négyzetméteres családi ház generáljánál ez az idő jóval több, hiszen biztosan lesz másik árajánlat is, emellett az elfogadásnál sok mindent kell egyszerre a mérlegre tenni. Egy klíma beszerelése viszont ennél jóval egyszerűbb, itt már néhány napon belül várható válasz. Az “ésszerű határidő” esetén azt is figyelembe kell venni, hogy milyen módon tettük meg az ajánlatot. Egy e-mail esetén rövidebb, ha postán küldtük, akkor pedig hosszabb. – Mindazonáltal az a legtisztább, ha szépen belefogalmazzuk az ajánlatunkba, hogy eddig és addig tart az érvényessége. Ezzel később nehéz vitatkozni. Sőt, arra is van lehetőségünk, hogy teljesen kizárjuk az ajánlati kötöttséget: ilyenkor írjuk bele, hogy csak egy tájékoztatóról van szó, ami nem tekinthető ajánlatnak – tanácsolta jogászunk.

Az is előfordulhat, hogy úgy kapjuk vissza az ajánlatunkat, hogy pl. ez van ráírva: “köszönöm az árajánlatot, ha ad belőle 10% kedvezményt, akkor elfogadom.” Ilyenkor vajon mi a helyzet? – Ez nem fog szerződésnek minősülni, hiszen nem a mi ajánlatunkat fogadja el. Ebben az esetben ha ráírjuk, hogy a 10%-os kedvezményt megadom, dátumozzuk és aláírjuk, akkor ezzel a módosított tartalommal létrejön a szerződés – magyarázta. Láthatjuk tehát, hogy olvasónk esetében nem is jött létre szerződés, hiszen csupán egy árajánlatot küldött, amit nem fogadtak el.

Kis Zsuzsanna