Elmaradt a vállalkozói adóreform

Úgy fogadta el a kormány a jövő évi adócsomagot, hogy egy az egyben kihagyták belőle az egyéni vállalkozókat érintő módosításokat. Az ötletek remélhetőleg nem vesztek el, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a kormány további egyeztetések után újra vissza fogja hozni a javaslatokat. 

Jelentős változásokat hozott volna az egyéni vállalkozók életében a november elején a Parlamenthez benyújtott jövő évi adócsomag. A kormány eredeti elképzelése szerint teljesen átalakították volna a vállalkozók adózását és járulékfizetését. 

Megszűnt volna az a rendszer, ami a cégek társasági adójához hasonlóan afféle kis cégeket kreál a vállalkozókból. Ma egy egyéni vállalkozónak is előbb „céges“ nyereséget kell számolnia, abból vállalkozói nyereségadót fizet, majd az adózott nyereség után kiszámolja az osztalékadót. Az új rendszerben ehelyett egyszerűen levonnánk a költségeket, és az így kapott jövedelemből szja-t fizetnénk. Az adó nem lett volna kevesebb, de sokkal egyszerűbb lett volna az elszámolás.  

Egyszerűsíteni akarták a szociális hozzájárulási adót és a tb-járulékot is. Előbbinél véget vetettek volna annak, hogy az egyéni vállalkozó magasabb összeg után fizet szochót, mint amennyit kivesz a vállalkozásból. Ma a kötelező adóalap a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5%-a, ennek a 13%-át kell adóként befizetni. Az új terv szerint egységesen a minimálbér lenne az adó alapja. A tb-járulék az átalakítás szerint afféle fix összegű járulékká vált volna, amit a bevételtől függetlenül mindenkinek a minimálbér után kellett volna fizetni. 

Végül megválhattunk volna a minimálbér és a garantált bérminimum kettősségétől is. A vállalkozókra vonatkozó szabályokból mindenhonnan ki akarták húzni a garantált bérminimumra vonatkozó utalásokat. Így adózási szempontból már senki nem vizsgálta volna, hogy a vállalkozónak kell-e középfokú végzettség a munkájához, egységesen a minimálbér alapján számoltuk volna a járulékokat. 

A tervezett változások legvitatottabb része a nem főállású vállalkozók járulékfizetését érintette. A kormány be akarta vezetni, hogy a mellékállásban működő vállalkozóknak is kelljen egy fix összegű minimum járulékot fizetniük a bevételüktől függetlenül. Ma, akinek van legalább heti 36 órát elérő főállása, annak csak a ténylegesen elért jövedelme alapján kell fizetnie, kötelező minimum nincs. Ezt végül pontosították is, hogy egy 13 ezer forintos fix tételről lenne szó. 

A sajtóba gyakorlatilag ez az egy pont került ki, érdemi vita a javaslat többi pontjáról nem volt. Meglepően gyors volt a visszavonulás is: szinte az első tiltakozó hangok után azonnal bejelentették, hogy kivették a törvényjavaslatból a mellékfoglalkozású vállalkozók kötelező minimum járulékát. Arról azonban nem esett szó, hogy gyakorlatilag a teljes módosítási tervet is kukázták. Legalábbis egyelőre. 

A november 22-én elfogadott törvénycsomag végül jó 100 oldallal rövidebb lett, mint az eredetileg beterjesztett változat. Remélhetőleg ez a száz oldalnyi reformterv sem fog nyom nélkül eltűnni. A Pénzügyminisztérium már idézett államtitkára, az adóügyekkel foglalkozó Izer Norbert a szavazás napján arról beszélt egy interjúban, hogy a Parlament majd jövőre fog dönteni az egyéni vállalkozók adózásának az egyszerűsítéséről. Változás tehát valószínűleg lesz majd, a 2024-es évet azonban a jelek szerint a mostani adózási szabályok alapján fogjuk végigdolgozni. 

Nagy Csaba