Elszállt a szakmunkák ára, vagy csak követi az inflációt?

Az elmúlt években az építőiparban tapasztalható áremelkedés messze meghaladta az országos inflációt. A KSH szerint 2021 és 2024 között mintegy 70 százalékkal nőttek az építőipari kivitelezési árak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy három éve még 5 millió forintba kerülő felújítás ma már 8,5 millió forint körül mozoghat.

A drágulás mögött összetett okok állnak. Az alapanyagárak az energiaválság és a szállítási, ellátási láncok zavarai miatt ugrottak meg, másrészt a kereslet is erősen túlfűtött volt a Covid utáni időszakban, miközben az állami támogatási programok is tovább pörgették a keresletet. A hatalmas kereslet pedig hamar egy erősen korlátozott kapacitású kínálattal találkozott. A szakmunkáshiány miatt sok helyen hónapokat kell várni egy-egy kőművesre vagy burkolóra, akik így természetesen könnyebben emelhetnek árat, sőt, szinte bármekkora árat mondhatnak, annyi munkájuk van. Az építőiparban 2021 elején a bruttó átlagkereset még nem érte el a 300 ezer forintot, ez ma már a 600 ezret súrolja. Az elmúlt években nem sok olyan ágazat volt, ahol nagyobb mértékben emelkedtek volna a munkabérek, mint az építőiparban, ahol 2021 óta 75 százalékkal nőttek a bruttó bérek. 

Az építőipari árak emelkedésének egyik legfontosabb mozgatórugója a szakemberhiány. Az elmúlt években a jól képzett kőművesek, burkolók vagy festők száma nemhogy nem nőtt, hanem több területen még csökkent is – részben a szakmából való kiöregedés, részben a külföldi munkavállalás miatt.

A jelenlegi árak sokak számára megterhelőek, de a mögöttük álló folyamatok – az alapanyag-drágulás, a bérfelzárkózás és a kapacitáshiány – jól magyarázhatók. Az építőipari szakmunka ára nem feltétlenül szállt el: sokkal inkább arról van szó, hogy most fizetjük meg annak a hosszú évekig tartó alulárazásnak az árát, amikor a szakik munkája nem tükrözte annak valódi értékét.

Economx