Emelkedtek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek.

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését tartalmazó rendeletek. Magasabb lett a helyszíni bírság, többet kell fizetni a gyorshajtásra vagy bármely más közlekedési szabályszegésre. Az emelés minden büntetési tételnél azonos mértékű, egységesen 30%. Ilyen léptékű változtatás még nem volt, ennyire egységesen és egyszerre még soha nem nyúltak hozzá az egyes büntetési tételekhez.

Ehhez a sorhoz kapcsolódik egy most megjelent rendelet is, melyben az építési és építésfelügyeleti bírságok módosítását is olvashatjuk. A módosítás célja a hatékonyabb jogérvényesítés, ennek érdekében emelték meg a várható büntetéseket. Azaz az a cél, hogy jobban fájjon annak, akinek fizetnie kell. A változás itt is a már ismert logikát követi: minden tételt egységesen 30%-kal növeltek.

Építésfelügyeleti bírságok

Az építésfelügyeleti bírságok három tényezőből állnak össze. Meghatároznak

• egy minimum összeget
• egy szorzót, amivel a számított építményértéket kell felszorozni és
• egy maximum összeget, aminél nagyobb büntetést nem szabnak ki. 

A mostani, 30%-os változás a szorzószámokat érintetlenül hagyta, de a legkisebb és legmagasabb összegek megemelkedtek.

Egy példa: ha az építkezést felelős műszaki vezető közreműködése nélkül végzik, akkor bírságot kaphat az építtető és a kivitelező is. Az építtető büntetése eddig minimum 80 ezer forint volt, plusz a számított építményérték 3 ezreléke, de maximum 250 ezer forint. Most az alapösszeg 105 ezer forintra emelkedik, a kiszabható maximum pedig 325 ezerre növekszik. A szorzószám változatlan marad. Ugyanilyen arányban módosul valamennyi további büntetési tétel is.

Változik a számított építményérték is

Az építményértéket úgy kell kiszámolni, hogy az építmény négyzetméterét kell felszorozni az adott típusra megadott egységárral. Az egységárakat az építésügyi bírságról szóló rendelet tartalmazza.

Lakás, üdülő, oktatási, egészségügyi stb. építmények egységára eddig egységesen 140 ezer forint volt négyzetméterenként. Ez 180 ezerre emelkedik. A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek egységára 190-ről 250 ezerre nő. Ezeknél a tételeknél is nagyjából a 30%-os emelést láthatjuk, azzal a különbséggel, hogy a végösszeget ahol lehetett, kerekítették. 

Örökségvédelmi bírság – aki jobban járt, többet fizet

Kilóg az automatikusnak látszó emelések sorából az örökségvédelmi bírság. Az nem változik meg, hogy egy műemlék épületet érintő szabálytalan építés esetén mi alapján határozzák meg a büntetés összegét. Befolyásolja

• az érintett kulturális örökség történeti, eszmei jelentősége és egyedisége
• az eredeti állapot helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi vonzata
• az okozott kár nagysága, valamint
• a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke.

Ezek a tételek viszont kiegészültek egy új szemponttal. Eszerint a bírságot úgy kell meghatározni, hogy az arányban legyen a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel. Azaz kapjon magasabb büntetést az, aki nagyobb anyagi előnyt szerzett a műemlék épület szabálytalan átépítéséből.

A továbbiakban a bírság a 30%-os általános mértékkel változik. Régészeti lelőhelyek, kulturális javak esetén eddig 10 ezer forinttól 250 millióig terjedhetett; mostantól 13 ezer forint az alsó és 325 millió a lehetséges felső határ. 

Nagy Csaba

Forrás: 385/2023 kormányrendelet