EPH, avagy védő-összekötő vezető Mikor kötelező és hogyan kell kiépíteni?

Az EPH rövidítést „villanyos” szakmai berkekben lehet leginkább hallani: ez nem más, mint az egyenlő potenciálra hozás. Az EPH rendszer kialakításával elkerülhetjük, hogy áramütést szenvedjenek az építtetők. De sok a kérdőjel: mikor kötelező? Miket kell rákötni, hogyan kell kiépíteni? Gázos rendszereknél mire figyeljünk? Ki ellenőrzi? Hogyan védjük le magunkat, hogy az utólag kókányoló megrendelő se vehessen elő később? Turi Norbertet, a PROÉV-Team Bt. villamosbiztonsági felülvizsgálóját „villanyoztuk fel” ezekkel a kérdésekkel, köszönjük szépen a segítséget!

Mit is jelent pontosan a potenciálkülönbség, és miért veszélyes? 

Áramütést nemcsak akkor szenvedhet valaki, ha konnektorba nyúl, hanem például úgy is, ha két, egymástól eltérő potenciálon lévő pontot egyidejűleg megérint. Az eltérő pontenciálon lévő pontok között feszültség jelenik meg, és ha ezt a testrészeinkkel áthidaljuk, a testünkön áram folyik át, más szóval áramütést szenvedünk.

A földelés szerepe – fontos, kötelező, de önmagában már régóta nem elég 

Tegyük fel, elromlott a hűtőgép egy régi, ‘60-as években épült házban, ahol egyes helyiségekben még nem volt kiépítve a földelés. (Hogy mi ez, és miért kell, arra pár mondattal később visszatérünk!) „Zárlatos” lett a gép, pl. megsérült a benne lévő elektromos vezeték védőburkolata, és áramot vezet a hűtőgép fém burkolatába. Megfogjuk, megráz az áram, azaz potenciálkülönbség lép fel a kezünk és mondjuk a talpunk között – örüljünk, ha túléljük!

Ma már ilyen elméletileg nem történhet: minden olyan gépet, ami árammal megy és a külső burkolata (a „teste”) fém, csak földelt (védővezetővel ellátott) konnektorba szabad bedugni, vagy földelt kapcsolattal lehet bekötni. Ha elromlik egy elektromos berendezés, akkor nem az életünket kockáztatjuk, csak azt, hogy hangosan puffogva le kelljen menni a kismegszakítóhoz, és felnyomni a biztosítékot, a gépet pedig morcosan leadni a legközelebbi elektromos hulladékgyűjtő pontra. De mi az a földelés, és miért nem elég magában? Minek hozzá még az EPH, sőt a fí-relé is?

A  földelésnek két eleme van: a földelő és a földelő vezeték. A földelő egy fémtárgy, egy földelőrúd vagy más nevén földelőszonda, de lehet lapos szalagföldelő, földelőháló is, amit a talajban a fagyhatár alá fektetnek vagy ütnek le, hogy télen a fagyott föld ne befolyásolja a földelőnk hatékonyságát. A nedves talaj jó vezető. A talajban szétterjed az áram, és nem ráz meg senkit (Olyan is előfordul, hogy az épület betonalapjának a fém vasalását használják: ezt nevezzük alapozás földelőnek.)

A földelőszondák sajnos nem minden esetben működtek tökéletesen: előfordult, hogy nem dugták elég mélyre őket, vagy hosszú ideje a földben vannak és a rozsdásodás (korrózió) elpusztítja őket. Ezért kb. a ‘80-as évtől úgynevezett nullázott rendszereket alkalmazunk, ahol a zárlati áramot nem egy földelőszonda vezeti le a talajba, hanem egy vezeték, a PEN vezető vezeti vissza a transzformátorállomáshoz. (A táptranszformátorok azok a nagy szürke dobozok a lakótelepen vagy a villanyoszlopon.) A transzformátornál egy földelő háló van, ami mindenhonnan összegyűjti a földbe vezetett áramokat.

Bármelyik földelési módot használjuk, végül ugyanaz történik: a hibás gépünktől a zárlati áramot a földelő vezetéken keresztül elvezetjük a földeléshez, ami ott szétterjed és visszajut a táptranszformátor földelőjéig, és bezáródik az áramkör. Ezek azok a zárlati áramok, amik földzárlatkor a földben futnak – erről még szó lesz.

A földelő vezeték (“hivatalosabb” néven védővezető) pedig az, amelyik minden konnektort vagy elektromos bekötést összeköt a földeléssel vagy a PEN-vezetékkel. Ha a gép elromlik, akkor nem rajtunk keresztül folyik az áram, hanem inkább a védővezetőn keresztül indul el a földelés vagy a PEN vezetéken keresztül a transzformátor felé – de „útközben” lekapcsolja a kismegszakítót. A kismegszakító lekapcsolja az áramot az áramkörről, és senki nem hal meg az áramütéstől.

A fi-relé, vagy más néven életvédelmi relé, RC  vagy ÉV relé (hivatalosabb nevén áram-védőkapcsoló) feladata hasonló, de sokkal érzékenyebb szerkezet. A fí-relé azt „figyeli”, hogy ugyanannyi áram megy-e „előre”, a fázisvezetéken, mint amennyi aztán „visszafelé” elindul. Ha valahol különbség van, akkor megszakítja a betáplálást – azaz kiold, és igen: senkit nem csap meg az áram. A fí-relé nemcsak test­zárlat esetén védhet meg bennünket, hanem akkor is ha például egy sérült hosszabbító kábelt megérintünk.

EPH – miért kell, mire való?

Az áram akkor is megrázhat minket, ha mindenhol faintos a földelés. Hogyan?

Tegyük fel, odakint vihar van és villámlik. Mi erről mit sem tudunk, vidáman zuhanyzunk a zuhanyzóban, hangosan énekelve. Kilépünk a zuhanyzóból, megtámaszkodunk a mosógépen, de megcsúszunk, és megfogjuk a csapot is. Hopp! megrázott az áram! Azaz: potenciálkülönbség lépett fel a feszültség alatt lévő csaptelep és a védővezetékkel leföldelt gépünk teste között, és éppen vezetjük az áramot. Hogy a csudába lehet ez? Például úgy, hogy a villám belecsapott a közelben a földbe. A földben fut egy fém vízvezeték, ami bejön a házba, és a csővezeték úgynevezett idegen potenciált vezet a csaptelephez. Ugyanilyen eredménnyel jár, ha a közelben egy fent leírt földzárlat van. Az „áram” elindul a ház földelése felől a talajban, csakhogy közbejöhet egy csővezeték, ami eltéríti. Egyenesen be a fürdőszobai csaphoz… Az EPH azt oldja meg, hogy hiába van ez a „kóbor” áram a házban, senkit ne rázzon meg az áram. Az EPH tehát nem azt előzi meg, hogy semmi ne legyen feszültség alatt, „csak” azt, hogy a különböző testek között, amik képesek vezetni az áramot (példánkban a vízcsap és a mosógép, ami le van földelve) ne legyen potenciálkülönbség. Ha nincs potenciálkülönbség, nincs feszültség, akkor nincs gond. Az EPH rendszernek ennyi a lényege: soha ne történhessen olyan, hogy a testünk két pontja különböző potenciálon van. Ezt pedig csak akkor előzhetjük meg, ha a körülöttünk lévő elektromosan vezető tárgyak sem lehetnek soha különböző potenciálon. Kössük össze tehát őket!

Az EPH-val a különböző vezető anyagú dolgokat egymással és a villamos berendezés védővezetős hálózatával összekötjük, így a kívülről érkező potenciál minden ponton megemelkedik, de nem lesz köztük eltérés, és így feszültség sem. Erre szolgál az EPH rendszer, vagyis az egyenlő potenciálra hozás. – Alapvetően ez az elnevezés szakmai körökben már nem használatos, a szabványok a „védő-összekötő vezető” kifejezést használják, én az egyszerűség kedvéért továbbra is EPH-nak fogom nevezni – folytatta szakértőnk. Az EPH rendszer alapvetően több célból is készülhet, lehet érintésvédelmi célú, villámvédelmi célú, sőt akár üzemviteli célú is. Most az érintésvédelmi céljáról lesz szó. 

Nézzük meg közelebbről az EPH-t!

Egy mai épületben rengeteg minden vezetheti a „kóbor” fesztületséget. Sok ilyen, nem az elektromos hálózathoz tartozó, áramot vezető dolog lehet. Ilyenek a közművezetékek, pl. vízcső, gázcső, fűtésköri csövek. Ezek a csövek az épületen kívülről, többnyire a földben futva érkeznek az épületbe. A szaknyelvben nagykiterjedésű házi fémhálózatoknak nevezzük.

Mikor kötelező és miket kössünk bele?

A jogszabály igen szűkszavúan csak annyit ír elő, hogy a villamos berendezéseket úgy kell kialakítani és üzembentartani, hogy az ne jelentsen veszélyt a környezetére. Ennek a legkönnyebben úgy tudunk megfelelni, ha a kialakításkor a szabványoknak megfelelünk.

Lássuk csak az ide vonatkozó szabványokat:

  • MSZ HD 60364-4-41 Biztonságtechnika – Áramütés elleni védelem
  • MSZ HD 60364-5-54 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése – Földelő berendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők.

Az első szabvány az EPH rendszer kialakításával kapcsolatban adja meg a műszaki instrukciókat, a második szabványban a kialakításhoz alkalmazott vezetékek típusát és megfelelő keresztmetszetét lehet megtalálni.

A szabványok szerint ezekre mindenképpen szükség lesz:

Az EPH rendszer minden villamos berendezés kialakításánál kötelező. (Villamos berendezés alatt a kialakított elektromos rendszert értjük, az összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek egymással meghatározott célból összekapcsolt együttesét.) Pl. a klíma vagy a bojler elektromos szerkezetek, villamos gyártmányok, ezek az I-es érintésvédelmi osztályba tartoznak: ez a úgynevezett védővezetős védelem, vagyis a védővezetőt alapvetően rákötik, vagy a dugaszoló aljzatból megkapja.

Az EPH rendszerbe be kell kötni az épületbe beérkező vezető anyagú csöveket az épületbe belépési pontjukhoz a legközelebbi helyen, úgy, hogy azokat egymással is össze kell kötni, majd egy megfelelő keresztmetszetű vezetékkel az épület fő földelő kapcsára kell csatlakoztatni.

Az EPH rendszerbe be kell kötni az épületszerkezeti elemek vezető anyagú részeit is, ha azok érinthetők, illetve minden olyan egyéb vezető anyagú dolgot, ami távoli idegen potenciált közvetíthet. Például a fém ablakkeret, az öltözőszekrény, nem hoz sehonnan semmilyen potenciált, így azokat nem kell bekötni. De vannak olyan épületszereketi elemek, amiket be kell kötni az EPH-ba. Pl. egy irodaházban egy fém­oszlop, amit nem burkolnak be a dizájn miatt. Ilyenkor ez az épületben lévő betonvasalással együtt van, ezért ezeket az alapozásnál bekötik – foglalta össze a szakember.

Ezeken kívül az elektromos tervező megszabhat még egyéb bekötéseket is.

A gázra még vannak plusz szabályok

A gázkészülékek, gázvezetékek esetében az üzembe helyezéskor vagy módosítás után a gázszolgáltató a gázműszaki biztonsági szabályzat alapján megköveteli a gázvezetékek és készülékek EPH rendszerbe való csatlakoztatásának a vizsgálatát. Emellett az erős­áramú csatlakoztatású gázfogyasztók esetében (például cirkókazán, falikazán) egyéb dolgok ellenőrzését is előírja. Ilyenek például:

  • a fogyasztói és a szolgáltatói gázvezeték egyenlő potenciálra hozása a fogyasztásmérőnél
  • a gázvezeték csatlakoztatása az épület EPH rendszerébe
  • a készülék a villamos hálózatról a létesítési ponton leválasztható legyen
  • a készülék elektromos táplálásába egy legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót kell beépíteni.

Ezeket tehát a gázszolgáltató megköveteli, és egy villamos biztonsági felügyelő által kiállított bizonylatot kér be a megfelelőségről.

Miket használhatunk a kiépítés során?

Az EPH kialakításához kizárólag EPH-hoz gyártott alkatrészeket szabad felhasználni. Külön kaphatóak a csövekhez méret szerinti bilincsek és szalagok, EPH csomópontok (potenciálsínek). Ezek korrozióbiztos anyagokból készülnek, és megfelelő csatlakoztatási felületük van, ahová a vezetéket be lehet kötni.

– Az EPH vezető keresztmetszete kapcsán a szabvány szerint két szempontot kell figyelembe vennünk. A fő földelőkapocshoz csatlakozó EPH vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő-vezető (PE-vezető) keresztmetszetének a fele – hívta fel a figyelmünket szakértőnk. Ettől függetlenül a minimális keresztmetszet réz esetén 6 mm2, alumínium esetén 16 mm2, acél esetén pedig 50 mm2.

A szabvány emellett azt is előírja, hogy a keresztmetszetnek réz esetén nem szükséges 25 mm2-nél nagyobbnak lennie, illetve más anyagok esetén ez a keresztmetszet a rézzel megegyező vezetőképességet nyújtó méret legyen. Kiegészítő összekötésnél a minimum keresztmetszet 4 mm2.

Miután tudjuk, hogy mit és hogyan kell bekötni, lássuk mi a tilos!

Tilos az EPH hálózattal összekötni:

  • az épülethez csatlakozó fémes csővezetékeknek, illetve fémszerkezeteknek azokat a részeit, amelyek szándékos és ellenőrizhető intézkedésekkel vannak elszigetelve az épület belső csővezetékeitől és egyéb fémszerkezeteitől (pl. katódos korrózióvédelemmel ellátott utcai gázcső);
  • azokat a segédeszköz nélkül el nem érhető fémszerkezeteket, amelyek szándékos és ellenőrizhető intézkedésekkel vannak elszigetelve környezetüktől és a földpotenciáltól (ezek többnyire valamilyen  jelzőberendezés részei, amelyeket az EPH-ba való bekötésük teljesen hatástalanítaná, pl. betörésjelző);
  • az épületet elhagyó, illetve az oda csatlakozó gyengeáramú kábelek fémköpenyeit, árnyékoló szerkezeteit és földelt vezetőereit, kivéve ha ezek EPH-hálózatba kötéséhez üzemeltetőjük hozzájárul.

Ellenőrzési és felelősségi kérdések

A villamos berendezések kialakításánál, annak üzemszerű használatbavétele előtt villamos biztonsági vizsgálatot kell végezni, ennek része az EPH rendszer ellenőrzése is. Emellett van egy teljeskörű szabványossági vizsgálat, amelynek a végeredménye egy tanúsítvány: ez igazolja, hogy a villamos berendezés a vonatkozó műszaki előírások szerint lett kialakítva. A felújítás a szaknyelvben azt jelenti, hogy a villamos berendezést az érvényben lévő műszaki követelményeknek megfeleltetjük. Vagyis sem jogilag, sem szakmailag nem lehetséges olyan, hogy egy lakásban csak a fele vezetékezést vagy néhány dolgot cserélünk ki.

– Természetesen a valóságban mindenki csinál mindenfélét. A villamos berendezésért az üzemeltető felelős, vagyis aki használja azt. A jogszabály a villamos biztonsági felülvizsgálatokat előírja az üzemszerű használatba vétel előtt, javítás, átalakítás után. Emellett munkahelyeken 3 évente, társasházak közös tereinek esetében 6 évente szintén kötelező. A magánlakások esetén a felülvizsgálatot tulajdonosváltás vagy bérbeadás esetén kell elvégezni, amennyiben a villamos berendezésbe nincs áram-védőkapcsoló, azaz fi relé vagy életvédelmi relé beépítve vagy a betáplálás meghaladja a 32 ampert. Arról nem is beszélve, hogy villamos berendezésen átalakítást, módosítást, beavatkozást csak „villamosan” szakképzett személy végezhet – foglalta össze. Egy szerelés után elvégzett felülvizsgálat biztosíték arra, hogy a későbbiekben történt módosításokból adódó jogi hercehurcákat elkerüljük.


A lényeg röviden

Minden villamos berendezés része az EPH rendszer, amennyiben nagykiterjedésű házi fémhálózat van. A földelő rendszerek belső követelménye, hogy minden vezetőanyagú szerkezetre csatlakoztatva legyen a védővezető, ki legyen építve az EPH rendszer, és áram-védőkapcsolót kell alkalmazni.

Létesítéskor, átalakításkor, javításkor kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat, amit villamos biztonsági felülvizsgáló végez és dokumentál.

A gázszolgáltatók külön EPH bizonylatolást kérnek, ezt is felülvizsgálók adják ki. 


Kis Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Ezek még érdekelhetik:

Megjelent az új napelemes pályázat

Ismét pályázattal támogatja a kormány a napelemek terjedését: összesen 75 milliárd forintot osztanak szét január közepétől lakossági pályázók között. A támogatás a költségek kétharmadára szólhat. A kivitelezőknek már most regisztrálniuk

Tovább »

Elmaradt a vállalkozói adóreform

Úgy fogadta el a kormány a jövő évi adócsomagot, hogy egy az egyben kihagyták belőle az egyéni vállalkozókat érintő módosításokat. Az ötletek remélhetőleg nem vesztek el, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint

Tovább »

Használjunk növényi eredetű közvetítőközegeket a hőszivattyúkban, napkollektorokban!

Környezetbarát, energiahatékony, nem mérgező – és nem is drága A hőszivattyús rendszerekben és a napkollektorokban keringő, hőt szállító folyadék kiválasztásakor millió elvárást kell szem előtt tartanunk. A legfontosabbak talán, hogy legyen fagyálló, biztonságos és környezetbarát. Nemrég egy konferencián egy új, növényi alapú közvetítőközegbe botlottunk, ami hosszan tartó korrózióvédelmet biztosít, és nem tartalmaz környezetre ártalmas anyagokat…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jó hír: egyszerűsödik, teljesen átalakul az egyéni vállalkozók adózása

Jövőre már nem várják el a vállalkozóktól, hogy a garantált bérminimum alapján fizessék a járulékokat, és a szociális hozzájárulási adónál megszűnik a járulékalap felszorzása is. A tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozások adózása pedig sokkal egyszerűbbé válik: nem lesz sem vállalkozói kivét, sem osztalék, s nem kell az értékcsökkenési leírásokkal sem bajlódni. A Parlamenthez benyújtott jövő évi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A melléképület nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban

Homlokzatszigetelés közben derült ki, hogy olvasónk kádárkocka házának egyik toldaléka nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban. A toldalék még 1978-ban épült elvileg építési engedély és tervek alapján, viszont a használatbavétel körülményei feledésbe merültek, írásos dokumentáció nem áll rendelkezésre. Most már csak fennmaradási engedéllyel lehet legalizálni a toldalékot? A 10 évnél régebben épült épületek legalizálására nem kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Melléképület: belefér az egyszerű bejelentésbe?

Az egyszerű bejelentéses családi ház mellé épülne egy különálló melléképület is, amit később tárolóként használnának. Mehet egyben az egész beruházás egyszerű bejelentéssel vagy a melléképületre építési engedély kell? A jelenlegi szabályok szerint egyszerű bejelentéssel csak lakóház építhető. Ha a lakóházzal egy időben és egybe épül a melléképület, akkor az egész beruházásra elég egy egyszerű bejelentés.…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Felelős műszaki vezető cseréje

A villamos kivitelező felelős műszaki vezetőjét menet közben nézeteltérés miatt lecserélik, és új FMV viszi tovább a munkákat. Hogyan kell a két FMV munkáját az e-naplóban elhatárolni? Ma már nem gond, ha bármilyen okból a kivitelezés folyamán felelős műszaki vezetőt cserél a kivitelező, viszont az FMV cserét az e-naplóban is dokumentálni kell.  Az e-naplóban eseti…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rokon csinálná a gépészetet, hogyan naplózzuk?

Egy családi ház generálkivitelezését végezzük, de a gépészeti munkákat egy családtaggal végeztetné a megrendelő. A rokonnak van szakirányú végzettsége, de nem számlaképes. Hogyan kell a segítő családtagot az e-naplóba meghívni? Egy ház kivitelezésében nemcsak az építtető, de a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó is részt vehet. A Ptk. szerint hozzátartozó:  a házastárs,  az egyeneságbeli rokon (egyik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Csak a használatbavételhez kell az FMV?

Olvasónk villamos felelős műszaki vezetői megbízást vállalna. Az ügy turpissága, hogy az épület már elkészült, és “csak” a használatbavételhez kereste meg a villanyszerelő kivitelező az FMV-t. A megbízási szerződésbe beleírnák, hogy a villanyszerelési munkák során nem voltak eltakarásra kerülő részek, így talán az építési hatóságnál is átcsúszna a dolog. Rendben van ez így? Egyáltalán nem.…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell-e folytatni az e-naplót, ha új a tulajdonos?

Az eredeti építtető e-naplóval kezdte meg az egyszerű bejelentéses családi ház építését. A ház félkész állapotban van, a falak állnak. Ebben az állapotban adták el egy magánszemélynek, aki szintén eladta egy másik magánszemélynek. A jogutódlást hivatalosan nem intézték el, még mindig az eredeti építtető nevén van az egyszerű bejelentés és az e-napló.  A jelenlegi tulaj…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mi lesz a hitelkamatokkal, ha véget ér a kamatstop?

Valószínűleg év végével megszünteti a kormány a hitelkamatok rögzítését mind a lakossági, mind a vállalkozói hitelek körében. Helyette önkéntes kamatcsökkentést várnak a bankoktól. Sokat spóroltunk vele egy éven át Még 2022 elején lépett hatályba az a rendelet, ami a jelzáloghitelek kamatozását rögzítette. Az akkor fél évre szóló, majd többször hosszabbított rendelkezés szerint a referencia kamatlábhoz…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Nincsenek összhangban a tervek – ki felel, ha gubanc van belőle?

Mi van akkor, ha a statikus és az építész kiviteli tervek nincsenek összhangban? Ki miért felelős, ha emiatt lesz bármilyen baj? Vegyük elő a statikust? Vagy az építésznek kellett volna jobban figyelnie? Netalán a műszaki ellenőr sara lesz? Vagy a kivitelező húzza a rövidebbet? Lássuk, kinek mi a feladata! Nyilvánvaló elvárás a tervező irányába, hogy…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változik az ingatlan-nyilvántartás – de később, mint tervezték

Az eredeti tervek szerint néhány hónap múlva, 2024 februárjától kellett volna teljesen átalakulnia a hazai ingatlan-nyilvántartásnak. Az elektronikus rendszer bevezetésére azonban még a földhivatalok sem készültek igazán fel, így a kormány kénytelen volt elhalasztani az átállást. Február helyett október elseje lesz az indulás napja, ám egyes esetekben csak decembertől kell majd az új szabályokat alkalmazni.…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A napelemesek nem elégedettek

A korábbi kormányzati terv, miszerint mindenki kerüljön át a bruttó elszámolásba sok napelem-tulajdonosnak kinyitotta a bicskát a zsebében. Végül a kormány visszakozott, s az új szabályok szerint a meglévő napelemes rendszerek tulajdonosai  telepítéstől számított 10 évig élvezhetik a szaldós elszámolás előnyeit, sokan közülük mégis becsapva érzik magukat: amikor ők a napelemes rendszerbe beruháztak, akkor még…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Meghirdették a CSOK Plusz támogatást

Meghirdette a kormány a korábbi CSOK helyére tervezett támogatási programját. A 2024-től elérhető CSOK Plusz a városokban is igényelhető lesz, az igénylés feltételei azonban szigorúak, csak gyermeket vállaló fiatal házaspárok tudnak élni a lehetőséggel. Még nyár elején jelentette be a kormány, hogy átalakítja a korábbi Családi Otthonteremtési Kedvezmény rendszerét, hogy a támogatás jobban lépést tudjon…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Nem változnak a képesítési előírások

Nem fogja megváltoztatni a kormány az egyes szakmákra vonatkozó képesítési előírásokat. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szeptember közepén tett közzé egy rendeletmódosítási tervet az átalakítással kapcsolatban. A tervezett változásokat azonban akkora felháborodás

Tovább »

Tervezői kilátások

A tervezők és mérnökök több, mint felének csökkent a bevétele  Nem könnyű ma tervezőnek lenni. Fogynak a megrendelések, s alig érkeznek újabbak. A tervezett lakóház-építéseket az emberek későbbre tolják, hátha

Tovább »

Átszabhatja a terveket a kivitelező költségcsökkentés címen?

Tornacsarnok gépészeti kivitelezésénél költségcsökkentés miatt a generálkivitelező kihúzta az eredeti tervekben szereplő központi hővisszanyerős szellőztetést. A szellőzést tetőventilátorral és ajtónyitással oldanák meg. Kaphat-e így használatbavételt az épület? Egy épület terveitől menet közben is el lehet térni. Viszont a kivitelező, sőt még az építtető sem teheti meg, hogy eltér a tervektől a tervező hozzájárulása nélkül. Olvasónk…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gazdasági épület lakóövezetben: lehet egyszerű bejelentéssel bővíteni?

Egy régi pince a tulajdoni lapon gazdasági épület megnevezéssel szerepel. Az alacsony belmagasság miatt nem is lehet lakóépületté átminősíteni. De a rendezési terv szerint falusias lakóövezetben van az ingatlan (Lf). A lakóövezeti besorolás miatt lehetséges az épület bővítése egyszerű bejelentéssel? Az egyszerű bejelentésnek nem az építési övezethez van köze, hanem az épület rendeltetéséhez. Egyszerű bejelentéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Felülírhatja a településkép a HÉSZ-t?

Egyszerű bejelentéses családi háznál a főépítész már rábólintott a tervekre. A tervező viszont észrevett egy apróságot a településképi rendeletben, aminek nem felel meg a ház, újra kéne tervezni. A helyi építési szabályzatnak az eredeti tervek is megfelelnek. Felülírhatja a településképi rendelet a HÉSZ-t? Vagy mindkettő előírásait alkalmazni kell? A településképi rendelet és a helyi építési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet egyforma NÜJ számmal e-naplózni?

E-naplós munka során a beruházó cég és az építtető cég NÜJ száma azonos, mert ugyan két külön cégről van szó, de a tulajdonos ugyanaz. Elfogadja az e-napló az egyforma NÜJ számot? Gyakori eset, hogy a beruházó cég a másik cégével építtet. Ilyenkor a két cég NÜJ száma azonos, de mivel jogilag két külön cégről van…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell-e a kivitelezői hibát e-naplózni?

A kivitelző cég olyan csőfajtát szerelt be a padlófűtéshez, ami nem megfelelő ehhez, és teljesítménynyilatkozattal sem rendelkezik. A hibát a műszaki ellenőr ki is szúrta, és nyomáspróbát kért a megfelelőség igazolásához. A nyomáspróbán kiderült, hogy a választott cső nem bírja a hideg-melegvíz váltott áramlását és átázik. A csöveket a kivitelező saját költségére kicseréli megfelelőre. Kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mennyi időn belül kell reagálni az e-naplós üzenetekre?

Olvasónk az egyik kivitelezési munkájánál akadályoztatást jelentett, amire a műszaki ellenőr, mint az építtető megbízottja csak 12 nap múlva reagált. Gond lehet ebből később? Az  e-napló felülete kevés esetben dolgozik határidőkkel, de ahol van ilyen, ott 10 nap a határnap. Például a szerepkörök kiosztásánál 10 nap van az adott szerepkör elfogadására. Ha valaki nem fogadja…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell műszaki ellenőr, ha saját magunk is besegítünk a házépítésbe?

Műszaki ellenőrt akkor kell megbízni, ha nem generálkivitelező építi a házat, hanem több szakági kivitelező. De mi van akkor, ha a generál mellett saját magunk is megcsinálnánk pár munkát? Kell műszaki ellenőr ilyenkor is? Akkor kell műszaki ellenőrt megbízni, ha nem generálkivitelező építi a házat, hanem külön kivitelező cég végzi a kőműves munkákat, a villanyszerelést,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

5856 forint lesz az új rezsióradíj

Megjelent a 2023-ra kiadott rezsióradíj. Mivel tavaly nem állapítottak meg új rezsióradíjat, ezért az összeg több mint 1300 forintot emelkedik a 2021 novembere óta hivatalos összeghez képest. A szakmai szervezetek szerint már tavaly is ennél magasabb minimális óradíjra lett volna szükség. Augusztusi számunkban írtunk arról, hogy a kormány jelentősen késik a rezsióradíj megállapításával. Legutóbb 2021…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hogyan oszlik meg a felelősség a kivitelező és a műszaki ellenőr között?

A kivitelezők és a műszaki ellenőrök nem mindig puszipajtások: a napi munkából adódó esetleges csetepatéktól kezdve a „bankszámla-gyilkos” felelősségi perekkel bezárólag. Mivel súlyos milliókról lehet szó, egyáltalán nem mindegy, hogy egy közös munka során ki, miért és hogyan felel. Mi a különbség a műszaki ellenőrrel és a kivitelezővel kötött szerződés között a felelősség oldaláról? Kinek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szakmai képzés az építőiparban: felemás helyzetkép

A szakképzési rendszert 2020-ban alakították át. A konkrét eredményekre még várni kell, de az irányok már látszanak. Például az, hogy egyre nagyobb szerepet kap a felnőttképzés. Egyes szakmákban ma már több felnőtt koptatja az iskolapadot, mint gyerek.  A korábbi OKJ-s rendszer helyett 2020-ban vezették be az úgynevezett Szakmajegyzéket. − A képzések száma csökkent. Sok olyan…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

November elseje után új energetikai követelmények lépnek érvénybe

A „közel nulla” mást jelent, mint korábban November elsején fog hatályba lépni az új energetikai jogszabály, a 9/2023. ÉKM rendelet. Ha nem lesz újabb halasztás, akkor ettől a dátumtól kezdve érvényes lesz a már sokszor későbbre tolt és nemrég drasztikusan módosított közel nulla követelményrendszer. Azoknak az épületeknek, amiket november elseje után engedélyeztetünk, vagy ezután tesszük…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez,

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás,

Tovább »

Emelkedtek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését

Tovább »

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. november

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. novemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Nem sok minden derül ki az új építési törvény tervezetéből Állami építések szabályai

Tovább »