Építési terület megközelítése

Olvasónk a sár miatt képtelen megközelíteni az építési területet, így nem tudnak dolgozni. Pedig a munkával haladni kéne, a határidő közeleg. Vajon lehet-e vis maior a járhatatlan út, és kinek a felelőssége lett volna a megfelelő út biztosítása? 

Amíg jó az idő, addig nem is tűnik fel, hogy a kivitelezési dokumentáció eltér a valóságtól. A papírokon az szerepel, hogy a területet murvás úton lehet megközelíteni. A valóságban ennek nyoma sincs, egy sima földúton araszolnak a teherautók, s ez egy nagyobb eső után járhatatlanná válik. Márpedig ha nem tudnak bemenni, nem tudnak dolgozni, holott már így is késésben vannak a kivitelezéssel.

Az is kérdés, kinek kellene vállalni az út lekövezésének a költségét. Ha leszórják murvával, akkor tudják folytatni a munkát, de ez a tétel nincs a költségvetésben, így a kivitelezőnek saját zsebből kellene fedeznie. De már így is elég veszteség, hogy a sáros út miatt kiesnek munkanapok, és félő, hogy a késés miatt még kötbérezni is fogják. Olvasónk jogi megoldásokat keres. Vajon lehet-e az eső és a járhatatlan út miatt vis major helyzetre hivatkozni, és ezzel legalább a kötbért elkerülni? 

Az esős idő nem vis maior

Ez utolsó problémával kezdve: nem túl valószínű, hogy vis maior helyzetre hivatkozva a kivitelező bármit is elérhetne. Jogilag itt az lehetne a megoldás hogy egy előre nem látható körülményre tekintettel a felek módosítják a kivitelezési szerződést. A módosítás tartalma többféle is lehet: a kivitelező kaphat plusz pénzt a murvázásra, vagy akár az is, hogy a kötbérezés alól kiveszik azokat a napokat, amikor az út járhatatlansága miatt nem tudtak dolgozni. Csakhogy egy ilyen szerződésmódosítás eléréséhez nincs sok adu a kezében. Vis maior helyzetnek azt nevezzük, amit saját hibáján kívüli, valamilyen elháríthatatlan külső tényező okoz. Ilyen lehet egy váratlan árvíz, egy földrengés, amit semmiképpen sem lehetett volna előre látni. Az esős idő viszont nem ilyen tényező.

Aki a szabadban dolgozik, annak az időjárás változásaira számítania kell. Egy építőipari kivitelezőnek úgy kell a vállalási határidőket megszabnia, hogy be kell kalkulálnia a rossz időt is. Számítania kell arra, hogy a kivitelezés ideje alatt az évszaktól függően lesznek időjárás miatti szünetek. Az időjárás miatt tehát nem hivatkozhatunk el nem hárítható rendkívüli helyzetre.

Kinek a sara?

Meg kell vizsgálni az út biztosításának a kérdését is. Kinek a feladata lett volna járható utat biztosítani? Az építési törvény az építtető feladatai között sorolja fel a munkaterület biztosítását. A munkaterületet átadja, a továbbiakban azonban már nem tartozik feladatai közé a terület állapotának, használhatóságának a vizsgálata. A terület átadásától a kivitelező ennek a felelőse.

Konkrétan a munkaterület megközelítéséről, annak felelősségéről nem határoznak a jogszabályok. A józan ész azonban azt mondatja velünk, hogy mindezt a kivitelezőnek kell figyelemmel kísérnie. Neki kell tudnia, hogy milyen terhelésnek lesz kitéve az út, milyen feltételeknek kell megfelelnie. Ő tudja, milyen méretű járművekkel akar dolgozni. Neki kell felmérnie, hogy a terület megközelíthető-e olyan össztömegű és méretű járművekkel, amire a munkájához szüksége lesz. Az építtető nem tudhatja előre, hogy a kivitelező mekkora darut akar behozni a területre, s annak szállításakor nem lesz-e útban például egy közeli felüljáró.

A kivitelezés előtt, sőt, már az ajánlat készítésének időszakában kiemelkedően fontos, hogy az ajánlatot készítő kivitelező alaposan járja körbe a leendő munkaterületet. Helyszíni bejárás nélkül nem tudja megtervezni a terület használatát, megközelítését. Elképzelhető, hogy meg kell erősíteni a területre vezető utat – ebben az esetben is erre lett volna szükség. Át kell gondolni, hogy várható-e csapadék a munkavégzés ideje alatt, s vajon a meglévő út csapadék után is alkalmas lesz-e a munkagépek közlekedésére. De olyan helyzet is előfordulhat, hogy egy ideiglenes utat kell létesíteni az építkezés idejére a terepviszonyok vagy közlekedési akadályok miatt.

Ezeknek a háttérmunkáknak a költségét éppen úgy foglaljuk bele az árajánlatba, mint a konkrét építési költségeket! Hiszen oda tartoznak, ezek elvégzése nélkül nem folytatható az építkezés. Meg is egyezhetünk arról az építtetővel, hogy kinek a feladata lesz ezeknek a feltételeknek a biztosítása. Ugyanúgy, ahogy az építési szerződésbe belefoglaljuk, hogy ki biztosítja a területen az elektromos áramot, vizet, van-e csatorna, ugyanúgy ki kell térnünk a megközelítés kérdésére is!

Nagy Csaba