Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a válság? Ezeket a kérdéseket Szarka Lászlóval, a MÉASZ elnökével beszéltük meg.

Hol tartunk most? Olcsóbbak vagy drágábbak lesznek a közeljövőben építőanyagok?

− Időben kicsit vissza kell mennünk a múlt év elejére, hogy lássuk az építőipar lassulásának görbéjét – kezdtük a beszélgetést Szarka Lászlóval, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnökével. – A covid-időszak után, 2021-től erős felfutás volt érezhető az építőiparban, amit 2022 közepétől a fokozatos lassulás váltott fel. Kivezették az Otthonfelújítási támogatást, az EU-források késlekedése miatt át kellett ütemezni a beruházásokat. E helyzetre rakódtak rá a háború okozta bizonytalan kilátások, az energiaárak elszabadulása, az infláció gyors növekedése. A világszintű ipari nyersanyag-árrobbanás tartósan megemelte a gyártási költségeket. Az energiaárak drasztikus emelkedése miatt az építőipari gyártók már 2021 őszén nehéz helyzetbe kerültek. Csaknem tízszeres áron lehetett beszerezni az energiát, s ehhez jöttek még a béremelések, az emelkedő logisztikai, csomagolási és egyéb költségek. Így az építőanyagok gyártási költségei magas szinten rögzültek, és ez átlagosan mintegy 25%-os áremelést kényszerített ki 2022-ben. Ezzel a helyzettel jöttünk át 2023-ba – foglalja össze a kiindulási állapotot Szarka László.

2023 elejétől az infláció miatt egyrészt tovább növekedtek a költségek, másrészt   fokozatosan csökkent a kereslet. A kereslet visszaesése szinte minden területen kétszámjegyűvé vált az év első 8 hónapjában. A piaci logika azt kívánná, hogy ha csökken a kereslet, akkor az áraknak is csökkenni kellene, de a gyártási költségek változatlanul magasak, s nyilván senki sem akar veszteségesen gyártani. A gyártási költségek növekedése leginkább az energiaintenzív, így például egyes szerkezetépítési és szálas szigetelőanyagokat gyártó cégeket érintette. Szarka László megjegyezte, hogy a tovább emelkedő egyéb költségekkel szemben az energiaárak idén nyáron jelentős mértékben csökkentek. Így gyártók egy része a tavalyinál kedvezőbb árakat tudott alkalmazni. Ám számos gyártó előre leszerződött az energiaszolgáltatókkal,  így ők korlátozottan tudják ezt érvényesíteni. 

Az árak alakulását a kapacitásbővítés és -szűkítés is befolyásolja. 2022-ben a csúcsra járatott építőanyag-gyártás kapacitásnövelő beruházásai több cégnél növelték az árakat  (pl. hitelköltség stb.). Az árak csökkentését viszont lassítják a kereslethiány miatti kapacitáscsökkentés költségei (elbocsátások, gyártósor konzerválások, hitelek visszafizetése, készletfinanszírozás stb). Ez a helyzet visszatérő problémát is előidézhet: a homlokzati nyílászáróknál sajnos teret nyert az ellenőrizetlen – sok esetben fekete − magán és céges import, ami akár a teljes beépítés negyedét is elérheti, veszélyeztetve nemcsak a hazai munkahelyeket, de az építmény minőségét is.

8-10 %-os kamat alatt alig vannak hitelek

Az építkezésnek mindig a finanszírozás a legkritikusabb része. Jelenleg 8−10%-os kamat alatt nincsenek széles körben elérhető források a lakossági és vállalati beruházásokra. A „Gyármentő Program” kerete nagyon gyorsan elfogyott, talán még a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nyújthat forrást telephelyfejlesztésre és energiahatékonysági beruházásokra.

Állami beruházások: az elinduló útépítések picit segíthetnek 

−Tavaly ősszel arról szólt az állami bejelentés, hogy 2023−24-re több, mint 2000 Mrd forintnyi állami és önkormányzati beruházást függesztenek fel, aztán arról, hogy ennek jelentős részét törölték is. Az elmúlt hetekben jelentek meg újabb döntések, miszerint egyes új ipari beruházások támogatására infrastrukturális (pl. útépítés) beruházásokat valósítanak meg. Így ez a terület egy kis levegőhöz jut – mondta Szarka László, hozzátéve, hogy korábban az építkezések mintegy 60%-át az állami/önkormányzati beruházások tették ki, 20% volt az ipari beruházások aránya és további 20% a lakásépítési és felújítási piac, amiben az új építés a meghatározó. 

Lakáspiac  − vitte a lendület

A társasházi lakásprojekteket az év elején még vitte a lendület a korábban megkötött szerződések teljesítésére. Az első félévben még 7353 új lakás épült, de már ez is 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megrendelésállományban és az új szerződésekben így is komoly leszakadás érzékelhető: az első félévben a tervezett lakások száma 10 880 volt, ez már 39%-kal kisebb, mint 2022 azonos időszakában. 

Az átlag alapterület viszont 97 m2-re nőtt. A társasházi lakások fajlagosan drágábbak, mint a saját részre épülők. Korábban az épülő házak, lakások 1/3-át tették ki a magánberuházások, 2/3-át a társasházi építések. Ezek aránya most 60%-ra csökkent. Az új lakások 5%-os áfája kedvező hatással volt a piacra, ennek ellenére határozottan érezhető a zsugorodás. 

– A fejlesztők annak ellenére emelték a lakásárakat, hogy a forgalom visszaesett. 2022 hasonló időszakához mérve 31%-os a visszaesés, s ez még folytatódik. Az újlakás-árak 2022-ben 25%-kal növekedtek, 2023 elején 9,6%-os volt a növekedés, ami hatalmas féket jelent a piacon, s ez mindenre kihat – tette hozzá a MÉASZ elnöke, utalva arra, hogy a korábbi befektetésnek szánt újlakás-vásárlás helyett most sokan az állampapírt választják, hiszen annál gyorsabb a megtérülés. Ma egy társasházi lakás 1 m2-ének bekerülési költsége jellemzően 600-700 ezer Ft. Az értékesítési árak viszont köztudottan jóval magasabbak.  

Csökkent a használt lakások forgalma is. Az a jellemző, hogy 10 adásvételből 8 esetben biztosan végrehajtanak valamilyen felújítást, sok szakipari munkát igénybe véve, így az utóbbi időben ebből is egyre kevesebb van. Az Otthonfelújítási támogatás felpörgette a piacot, és többszörösére növelte a lakásfelújítások építőiparon belüli arányát. Bár erről vegyesek a kimutatások, de az arányuk 6−8% közöttire nőhetett, így fontos lába lett az építőiparnak, sőt: e téren az energetikai felújítások jelentik most az egyik kiutat. A kormány is felismerte, hogy az ehhez nyújtott támogatások ösztönzőleg hathatnak a megtakarítások felhasználására is.  Az energetikai felújítások – nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés – előmozdítása átfogó programmal nagyon fontos lenne a következő időszakban. Az előző évben nem is volt komoly telünk, de ha „valódi” tél érkezik, mélyen a zsebbe kell majd nyúlni az áram- és gázszámlánál – mivel a lakások legalább 70%-a energetikailag elavult. Ehhez szükség van állami ösztönzőre,  ehhez adtunk be javaslatokat a kormányzatnak – magyarázta Szarka László. 

Telephelyfejlesztések, irodapiac

A háború, az infláció, a dráguló finanszírozás, valamint a késlekedő EU-s támogatás érintette a vállalati beruházásokat is. Csökkennek a megrendelések, jelentős mértékű az átütemezés, csak a kisebb beruházásokat valósítják meg. Kisebb léptékű energetikai fejlesztésekből viszonylag sok van, de az ipari parkokban a fejlesztés, a csarnoképítés csaknem megfeleződött, hozzávetőlegesen 40%-os a visszaesés. Ebben szerepet játszik a kevesebb állami beruházás és a kiszámíthatatlanul változó üzleti környezet (pl. szén-dioxid kvóta adó, kiegészítő bányajáradék, a MOHU monopólium, a napelem szabályozási változásai, az útdíj emelése stb.) Sok termelő vállalkozás túlélésre rendezkedik be. 

Az épülő akkumulátorgyárak (SK, CATL) és a Mercedes-, valamint a BMW-gyárak beruházásai számszerűen nagyon jelentősek, de ezek pontszerűen koncentrálódnak. Fontos, hogy ezeken minél nagyobb arányban itthon gyártott építőanyagokat használjanak fel, és hazai vállalkozások végezzék a munkákat. 

Az irodáknál széttartó a fejlődési pálya. Vannak a magas minősítésű, csúcstechnológiás irodák, amelyeknél a bérlőkkel hosszú távra számolnak. Adottak a meglévő irodák is, amelyeknek egy részét felújítják, felosztják a poszt-Covid bérlői igények szerint, és vannak a „leszakadók”, amelyeknél nincs pénz a felújításra, korszerűsítésre. Jelenleg az irodaépítés egy lassuló terület, amelyhez közvetve az uniós források késlekedése is hozzájárul.

Kivitelezői díjak 

A vállalási díjak 2022-ben és azelőtt az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A keresleti piac és az Otthonfelújítási támogatás következtében a vállalási díjak két év alatt igen jelentősen emelkedtek, esetenként duplázódtak. A kivitelezők egy része „anyagárban” vagy afelett dolgozott. Például Budapesten egy négyzetméter hidegburkolás 12 000 Ft-ba került tavaly, ami az anyagárat is bőven meghaladta. 

Mindezt tetézte az a gyakorlat is, hogy sokan árrést tettek a beépítésre kerülő (sokszor eleve törzsvásárlói kedvezménnyel vett) építőanyagokra, és így számlázták tovább. Idén ez már nem jellemző, ám tény, hogy ez károsan hatott a mostani lakossági beruházási hajlandóságra – jegyezte meg Szarka László.

Kilábalás 

− A megrendelésszűke 2024-re is áthúzódik, így kulcsfontosságúak lennének az olyan ösztönzők, amelyek növelnék a megrendeléseket. (Pl. az ipari új beruházások szélesítése, lakhatási ösztönzők kereteinek tartós rögzítése, átfogó lakossági energetikai korszerűsítési program elindítása, a közhasznú bérlakások építésének ösztönzése és az újlakás-építés további célzott támogatása.) A kilábalást segítené az uniós források megérkezése, amelyek az önkormányzati és állami beruházások mennyiségében is megmutatkoznának. Mindemellett az infláció leszorítása és az ezzel járó kedvezőbb finanszírozási lehetőségek egyértelműen növelni fogják a mozgásteret, egyúttal a beruházási hajlandóságot is. Mindenekelőtt remélhetőleg mielőbb elkövetkezik a szomszédunkban zajló háború lezárása, ennek hatását érezni fogjuk az építésgazdaságban is – fogalmazta meg véleményét Szarka László. 

Kalmár Erika