Éves díj az e-naplóért – így változott a rendszer

2025. március 1-től minden folyamatosan nyitva tartott e-építési napló után éves rendszerhasználati díjat kell fizetni. A korábbi gyakorlattól eltérően tehát nem elég a napló készenlétbe helyezése előtti egyszeri díj rendezése, évente újra és újra számítanunk kell fizetési kötelezettségre.

Új díjfizetési kötelezettség

A változást a 2025. március 1-jén hatályba lépő jogszabálymódosítás hozta magával, amely előírja, hogy a rendszerhasználati díjat minden évben, legkésőbb a készenlétbe helyezés évfordulójáig meg kell fizetni (313/2012. Korm. rendelet 3. § (8) bekezdés) . A jogalkotó célja az, hogy megakadályozza, hogy évekig „nyitva” álljon egy-egy e-napló feleslegesen, amire azért akadt bőven példa. 

A kötelezettség tehát a napló készenlétbe helyezésének időpontjához igazodik, ez a fordulónap.

15 nappal a forduló előtt e-mailben kapunk értesítést, de a rendszerben, az e-napló alapadatok felületén is elérhető a díjbekérő. A díjbekérő az építtető nevére szól, viszont az építtető meghatalmazottjának e-mail címére érkezik.

Ha nem érkezik be a pénz a megadott határidőre, a Lechner Tudásközpont felfüggesztett állapotba helyezi a naplót, vagyis nem írhatunk bele újabb bejegyzéseket, amíg a tartozást nem rendezzük. Ha később fizetünk, a következő munkanapon visszakapjuk a készenléti állapotot, és folytathatjuk a napló vezetését.  

Hogy alakul az éves díjak mértéke?

A díj a számított építményértéktől függ. Ha a számított építményérték

• 0 és 50 millió forint közötti, akkor 1755 forintot kell megfizetnünk, 
• 50 milliótól  és 100 millió forint között 2600 forintot, 
• 100 és 250 millió forint között 97.500 forintot, 
• 250 és 500 millió forint között 243.750 forintot, 
• 500 millió és 1 milliárd forint között 487 500 forintot, 
• 1 milliárd és 3 milliárd forint között 975 000 forintot, 
• 3 milliárd forint felett pedig 3 000 000 forintot. 

Az építményértéket az építési bírságokat meghatározó 245/2006. Korm. rendelet alapján kell kiszámítani. 

A díjat évente ki kell fizetni mindaddig, amíg a naplót hivatalosan le nem zárjuk. Ha az építkezés befejeződött, és nincs szükségünk további bejegyzésekre, célszerű minél hamarabb lezárni a naplót. A készenlétbe helyezett, de nem használt e-naplók után ugyanúgy fizetnünk kell, ezért fölösleges nyitva hagyni. 

Mi történik akkor, ha nem fizetünk?

A jogszabály szerint, ha nem fizetjük ki az esedékes rendszerhasználati díjat, akkor felfüggesztik a naplót. Más jogkövetkezményre elvileg nem kell számítani, tehát nem fog a behajtó üldözni minket a ki nem fizetett rendszerhasználati díjak miatt. Erre utal az is, hogy díjbekérőt küldenek, nem számlát. Ha viszont még használni kell a naplót, akkor nem ússzuk meg a fizetést, hiszen a felfüggesztett állapot megszüntetéséhez rendeznünk kell  a felhalmozott tartozást.

Mi van akkor, ha a lezárás problémákba ütközik?

Ha valamilyen ok miatt nem lehet lezárni a naplót, akkor a lezárási eljárásban az építésügyi hatóság is közreműködhet. A hatóság saját hatáskörben véglegesen le tudja zárni a naplót. Ehhez a lehetőséghez célszerű mielőbb felvenni a kapcsolatot az építésügyi hatósággal, főleg akkor, ha az építési tevékenység már régen lezárult, de a napló továbbra is nyitott státuszú. 

Információink szerint azokat a naplókat, amiket csak készenlétbe helyeztek, de soha nem nyitottak meg, a hatóság külön ügyintézés nélkül le fogja zárni. (Akkor született sok ilyen napló, amikor enyhítették a naplóvezetésre vonatkozó szabályokat. Kevesebb esetben kellett e-naplót vezetni, de mivel a készenlétbe helyezési kötelezettséget előíró pontot nem törölték, a nem naplókötles építkezésekhez is készenlétbe kellett helyezni a naplót. Később javították a jogszabályt.)

Horváth Nikoletta