Fecske, bagoly vagy denevér? – felújítás szabályosan, madár és denevérbarát szempontokkal

Pár hónappal ezelőtt olvashattuk a hírekben, hogy rengeteg fecskefészket levertek egy kelet-magyarországi építkezésen. Sok fióka el is pusztult – a kivitelezők pedig ezzel bűncselekményt követtek el. Ha egy felújítandó házban védett állatok élnek, akkor a munkálatok megkezdése előtt természetvédelmi hatósági engedélyt kell igényelni a kormányhivatalokban. Ha pedig a leginkább érintett fecskék vagy denevérek “laknak” a munkaterületen, akkor akár a felújítást is el kell halasztanunk. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértőjétől, Orbán Zoltántól kértünk tanácsot, hogy mire kell figyelnünk.

Ne vegyünk részt természetkárosításban, nem éri meg!

A fecskefajok mindegyike védett, és természetvédelmi értékük egyedenként  25.000-50.000 Ft között, míg a 31 denevérfaj egyedeinek értéke akár az 500.000 Ft -ot is elérheti. Nem csak az egyes fajok, hanem fészkük is védett figyelmeztet Orbán Zoltán. A törvények szerint ha ezeket az állatokat megöljük, vagy a fészküket leverjük, akkor 200.000 Ft értékhatárig szabálysértést, felette pedig bűncselekményt követünk el. Gondatlanságból elkövetett vétség esetén két évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatnak ránk. A törvény az elkövetőt bünteti, így akármit is mond, kér, ígér a tulajdonos, semmiképp se álljunk kötélnek! 

A fecskefészkekhez csak novembertől áprilisig nyúlhatunk

Ha a felújítandó épületen fecskefészkek vannak, akkor a kormányhivatalhoz kell fordulni. Indokolt esetben ők engedélyezhetik a fészkek áttelepítését.  (Ehhez “védett állatfaj egyede fészkének áttelepítése iránti engedélyt” kell kérni). Az engedély birtokában helyezzünk ki a  lehető legközelebb mesterséges fészkeket, odúkat és költőládákat. Annyi műfészket kell kirakni, amennyit eltávolítottunk.  Ezeket a műfészkeket és odúkat az MME oldalán is megvásárolhatjuk. (bit.ly/mufeszekvetel). A mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket, sarlósfecskeodúkat panelkörnyezetben a szomszédos épületekre is felszerelhetjük.  Ám az átköltöztetést csak novembertől március 31-ig végezhetjük el. A fészkeket ugyanis szigorúan tilos a költési időszakban megbolygatni.  

A denevéreket is csak engedéllyel lehet áttelepíteni

A denevéreket is ugyanazok a jogszabályok védik, mint a fecskéket – hívja fel a figyelmet Orbán Zoltán. Így ha denevértelepekkel találkozunk, ugyanúgy csak engedély birtokában állhatunk neki a munkának. Ha nem mértük fel megfelelően a terepet, és munka közben derül ki, hogy extra lakók vannak, nincs mit tenni: értesítsük a hatóságot. Ne feledjük, hogy míg egy fecskefészek két-három fiókát tartalmaz, addig egy denevértelepen több száz egyed is élhet, így az ő -akár vétlen – megkárosításuk könnyen átlépi a 200 ezres értékhatárt, ami után már bűncselekményért is felelősségre vonhatnak minket. A denevéreket  április 1-15., vagy szeptember 1. – október 31. között telepíthetjük át. Ugyanakkor a szakértő szerint a legjobb megoldás április 1. szeptember 30 között nem bolygatni az életterüket, természetesen denevér fajtól függően az időpont változhat. 

Denevérbarát épület-felújítások

A denevérek gyakran bújnak meg a panelek falréseiben, redőnytokokban és padlásokon. Szigorúan tilos bezárni azokat a réseket, ahol kirepülhetnének! Olyan megoldást kell találni, ami lehetővé teszi, hogy az állatok kijussanak, de vissza már ne jöjjenek (hanem majd az új szálláshelyükre költözzenek, de erről picit később.)

Készíteni kell egy csapóajtóként működő kettős fóliasávot a bejutási szakaszokra. Az panel hézag alsó elemével párhuzamosan, annak szélére egy kb. 30-40 cm hosszú, 20 cm széles fóliacsíkot vagy vékony lemezt rögzítsünk. A panelrés és az előzőleg felragasztott fóliacsík fölé, ideiglenes lezárásként egy másik fóliacsíkot kell ragasztanunk úgy, hogy alatta a denevérek kiférjenek. A második fóliacsík alul kb. 3-4 cm-rel túlnyúlik a hézag alsó szélén. A fóliacsík rögzítése olyan feszes legyen, hogy alá egy kinyújtott emberi kéz négy ujja beférjen. A második fóliacsíkot az oldalán kb. 2-3 cm-rel a rögzítés előtt visszahajtjuk. Ezáltal egy csapóajtószerűen működő kettős fóliasávot alakítunk ki, így a denevér a fóliacsíkokon nem tud megkapaszkodni. 

Ezekre a felragasztott fóliacsíkokra első körben nem kerülhet hőszigetelés, ki kell hagyni ezeket a szakaszokat. Ha a kivitelezés során légrés marad, akkor a denevérek a szigetelőlemezek alá bújnak. Ezért az EPS lemezek végoldalát a denevérek visszajutását megakadályozandó vakoljuk le. Ezek a szakaszok csak akkor zárhatók le véglegesen, amikor azokat a denevérek elhagyták. Erre az ideiglenes lezárás után 1-2 hét múlva lehet számítani. Figyeljük a jeleket: a friss guanó és a barnás zsírszerű foltok árulkodóak, hogy a denevérek tovább  maradtak, így a végleges szigetelést nem végezhetjük el. Ilyen esetekben egyeztessünk a nemzeti park munkatársával!

A megszüntetett élőhelyek helyett – ha ez megoldható – gondoskodni kell denevérodúkról. A kihelyezendő mesterséges szálláshelyek száma a megszüntetett élőhelyek számától függ: minden 10 megszüntetett „hézag-szállás” helyett legalább 1 db 100 egyed befogadására alkalmas szálláshelyet helyezzünk ki. A mesterséges denevér szálláshelyeket – lehetőség szerint – a szigeteléssel érintett vagy annak közelében található épület liftaknáinak külső falára, annak déli, nyugati felére helyezzük, úgy, hogy az ott megtelepedő denevérek zavartalanul tudjanak be- és kirepülni. 

A padlásterek felújításakor is gondolnunk kell a denevérekre. Denevérvédelmi szempontból lényeges a tetőfólia olyan kialakítása, hogy azzal a denevérek közvetlenül ne érintkezzenek, azokon megkapaszkodni, alájuk bújni ne tudjanak (ezek idővel elrongyolódnak, az állatok könnyen beleakadnak és elpusztulnak). Alakítsunk ki lécezéssel külön kapaszkodóhelyeket is

 Rovarmentesítőkből és faimpregnálókból  csak olyan szereket használjunk, melyek nem okozzák a denevérek közvetlen mérgezését, ill. nem tud az állatokban felhalmozódni a méreganyag. 

A tetőjavítást, épületbontást „hátráltathatják“ a baglyok is

A denevérek mellett három bagolyfaj is padlásterekben költ: a gyöngybagoly, a kuvik és a macskabagoly. Ha a padláson tojásos bagolyfészket találunk, akkor 6-8 hetet kell várni a munkákkal, mert a tojások mesterséges keltetése csak nagyon elvétve vezet eredményre. Ha fiókákat is találunk 3-5 hetet várjunk a munkákkal. Ha nem halasztható a munka, akkor meg lehet próbálkozni a fiókák mesterséges felneveltetésével, akkor kérjünk segítséget a közelünkben lévő madármentő intézménytől. Listájuk elérhető a bit.ly/madarmentes oldalon.

Bármilyen nyomát látjuk tehát a védett állati lakóknak a munkafelületen, keressük fel  a kormányhivatalt! Ők megfelelő szakembereket küldenek ki a probléma felmérésére (általában a területileg illetékes Nemzeti Park munkatársait). Ha beigazolódik, hogy védett fajok élnek területen, a szaporodási, utódnevelési szakaszban nem tudunk dolgozni. A fecskéknél ez az időszak április 1- november, denevéreknél pedig április 15 – szeptember 1 közé esik. A törvényben biztosított szűk határidőket sajnos csak gondos előkészítő munkával lehet tartani – emlékeztet Orbán Zoltán. 

Sebestyén Szabolcs