Fedett kocsibeálló és garázs építése – mikor kell, és mikor nem engedély vagy egyszerű bejelentés?

Olvasónk oldalfalakkal nem rendelkező, különálló, fedett kocsibeállót építene. Az építmény nem kicsi, 65 négyzetméter. Kell rá építési engedély vagy egyszerű bejelentés?

szerző: Király Viktória

A szabályozás azt mondja, hogy építési engedély nélkül lehet építeni nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt:

– 100 m3 térfogat és

– 4,5 méter gerincmagasság alatt,

– valamint lapostetős épület esetén 3,5 méter homlokzatmagasság alatt.

Azaz ma már rengeteg esetben nem kell se engedély, se egyszerű bejelentés az épülettől különálló garázsra vagy fedett kocsibeállóra. (A kettő között annyi a különbség, hogy a fedett kocsibeállónak nincsenek falai, csak teteje.)

Ha viszont a garázs fala közös volt a meglévő épülettel, akkor már bővítésről beszéltünk és vagy építési engedélyre vagy lakóházak esetében egyszerű bejelentésre van szükség. Itt annyi a kiskapu, hogy akkor is különállónak számít egy kocsibeálló vagy garázs, ha közvetlenül a meglévő épület mellett épült, de szerkezetileg különálló épületként. Magyarán ha külön oldalfala, teteje van, akkor nem kell sem építési engedély sem egyszerű bejelentés.

Januártól több bővítmény épülhet engedély nélkül

Januártól már akkor sem kell sem egyszerű bejelentés, sem építési engedély, ha a meglévő építmény hasznos alapterületét nem növelő bővítésről van szó, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését. Mit is jelent ez a mondat? Azt, hogy olyan bővítésekre sem kell engedély vagy egyszerű bejelentés, ahol ugyan szerkezetileg hozzáépítünk valamit a meglévő épülethez, de a bővítmény belmagassága a 1,9 métert nem éri el.

Homlokzathoz erősített előtetőhöz sem kell engedély

Akkor sem kell engedély, ha az épület homlokzatához rögzítjük a kocsibeálló tetejét, mint egy előtetőt, védőtetőt. Például ilyen, ha a meglévő garázsunk homlokzatához rögzítünk egy előtetőt. Ezt méretmegkötés nélkül lehet, de persze a homlokzat nem fog bármekkora előtetőt elbírni. Fontos megjegyezni, hogy ha a fedett kocsibeállót vagy előtetőt nem az épület homlokzatához rögzítjük, hanem különálló szerkezetként, akkor bizony előfordulhat, hogy építési engedély kell hozzá (ha meghaladja a méretkorlátokat). Itt egy kiskapu van a rendszerben, ha az építményt kerti építménynek nevezzük, és nem kocsibeállónak. Ugyanis kerti építményt méretmegkötés nélkül lehet engedély nélkül építeni.

Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy az építési szabályokat akkor is be kell tartani, ha nem kell sem engedély sem egyszerű bejelentés az építéshez. Tehát a HÉSZ-nek, településképi rendeletnek ekkor is meg kell felelnie az építménynek. A településképi rendelet pedig azon felül, hogy hogy nézzen ki a kocsibeállónk, kötelezővé teheti a településképi bejelentést és a főépítészi konzultációt. Érdemes ezekről a szabályokról az építkezés megkezdése előtt tájékozódni.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

OTÉK szerinti fogalommeghatározások

Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

Nettó alapterület: a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Belmagasság: a padlószint (amin járni lehet) és a vakolt/burkolt födém vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság

Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével

Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Mikor kell engedély vagy egyszerű bejelentés?

Építési engedély akkor kell, ha a megadott paramétereknél nagyobb garázst vagy kocsibeállót építünk. Például ha 100 m3-nél nagyobb különálló kocsibeállót szeretnénk építeni. Vagy egyszerű bejelentést kell tenni, ha szerkezetileg hozzáépítjük a lakóházhoz a 2,5 méter magas garázst. Ugye ez már bővítést jelent, és a belmagasság meghaladja az 1,9 métert. Itt szükség lesz tervezői munkára. Lakóház bővítésekor egyszerű bejelentést kell tenni, minden más épület esetében pedig építési engedély szükséges.

A nagyobb kocsibeállóra mindenképpen engedély kell

Olvasónk esetében a tervezett fedett kocsibeálló alapterülete 65 négyzetméter. Ha minimális, 2 méteres magassággal számolunk, akkor is meghaladja az épület térfogata a 100 köbmétert. Tehát építési engedély kell hozzá.

A különálló, fedett kocsibeálló építéséhez az ÉTDR-ben új építési engedély kérelmet kell benyújtani. Az engedélyhez szükség lesz megfelelő műszaki dokumentációra, azaz bizony meg kell terveztetni. Az egyszerű bejelentés akkor működik itt is, ha szerkezetileg összeépítjük a kocsibeállót a lakóházzal.