A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Figyelem! Kötelező készenlétbe helyezni az e-naplót akkor is, ha nem fogjuk vezetni!

Egyszerű bejelentésnél ha az építtető magánszemély, aki saját magának építtet, akkor nem kell e-naplót vezetni. Azonban ilyen esetben is készenlétbe kell helyezni a naplót, a jogszabály ugyanis továbbra is ezt írja elő. Ezt az építésfelügyelet is megerősítette. 

 

Az e-naplót akkor is készenlétbe kell helyezni, ha magánszemély saját lakhatására építi a lakóházat. Ez esetben vezetni ugyan nem kell a naplót, de készenlétbe helyezni igen. Ez a pont továbbra is benne van a jogszabályban (155/2016. kr. 4.§- ld. a keretben). 

 

Ez komoly?

Az információt Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Építési Osztályának vezetője is megerősítette az Építésijog portál évindító szakmai napján. Tájékoztatója szerint ha az építtető felmegy a www.e-epites.hu oldalra az e-napló készenlétbe helyezésekor két pont közül választhat:

– Saját részre történő építés esetén: ÉTDR-ben tett egyszerű bejelentéshez e-építési napló készenlétbe helyezési kérelem benyújtása,

– Nem saját részre történő építés esetén: E-napló készenlétbe helyezési kérelem benyújtása.

Tehát igen, készenlétbe kell helyezni az e-naplót akkor is, ha nem fogjuk vezetni.

 

Mi értelme van ennek?

Az építésfelügyelet szerint azért kell ilyenkor is készenlétbe kell helyezni a naplót, hogy  legyen egy regisztráció a kivitelezésről, lássa a hatóság, hogy megkezdték a kivitelezést.

Mivel vezetni nem kell az e-naplót, más részlet nem fog látszani. Például az sem, hogy kik a kivitelezők, hiszen nem kell főnaplót sem nyitni. 

Azért is kell az építési napló, mert a hatóságnak a hatósági bizonyítványt is ide kell majd feltöltenie használatbavételkor (akkor is ha ezt a földhivatal nem fogadja el…).

 

A készenlétbe helyezéskor ki fog kiderülni, ha hiányzik az építtető nyilatkozata

A készenlétbe helyezett naplót csak akkor nem kell tovább vezetni, ha az ÉTDR-ben korábban csatoltuk az építtető nyilatkozatát arról, hogy magánszemélyként, saját lakhatásra építi a lakóházat. Ezt a magánokiratba foglalt nyilatkozatot az egyszerű bejelentési dokumentációval együtt kell feltölteni az ÉTDR-be. A nyilatkozat csatolása az építtető felelőssége. Ha nem tölti fel, akkor az építésfelügyelet nem fogja tudni, hogy saját magának vagy eladásra építi-e a házat. Az építésfelügyelet nem gondolatolvasó. Ugyanazt a műszaki dokumentációt látja saját részre építéskor, és akkor is ha eladásra épít az építtető.

Ha az építtető nem csatolta a nyilatkozatát és mégis saját részre épít, akkor ez az e-napló készenlétbe helyezésekor kiderül. És elég nagy bonyodalmat tud okozni.

 

Mi van akkor, ha hiányzik a nyilatkozat?

Olvasónk, mint az építtető beadott egy családiház tervet az ÉTDR-ben. Az építésfelügyeletnek ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy a dokumentáció megfelelő-e, és ha nem, akkor 8 napon belül jeleznie kell, hogy a bejelentés nem érvényes. Mivel 8 napon belül nem tájékoztatták arról, hogy hiányos lenne a dokumentáció, a 16. napon megkezdték a kivitelezést. Pár hét múlva érkezett egy értesítés az építésfelügyelettől, hogy nem csatolták a nyilatkozatot. 

 

Ez azért derülhetett ki, mert a jogszabályi előírásoknak megfelelően készenlétbe helyezték az e-naplót, méghozzá saját részre történő építésként. Az építésfelügyelet ezért elkezdte keresni az építtető nyilatkozatát az ÉTDR-es bejelentésben, de nem találta. Ezért tájékoztatták arról, hogy hiányosságot észleltek. Csakhogy ekkorra már bőven a 8 nap után járunk.

 

A gond az, hogy az egyszerű bejelentésnél nincs arra lehetőség, hogy ha hiányzik valamelyik dokumentum, azt hiánypótlásban bekérje az építésfelügyelet. (Ha hiányos a bejelentés, akkor az egyszerűen nem érvényes.) Ezért a magánszemély nyilatkozata sem pótolható utólag. Azt, hogy olvasónk esetében az építtető “csak” pótolja a nyilatkozatot vagy új bejelentést kell tennie, építésfelügyelete válogatja, ugyanis a 8 napból már kicsúsztak. Fel kell hívni az építésfelügyeletet, hogy mi a teendő ilyen esetben. A jogszabály ugyanis egyáltalán nem tér ki az ilyen esetekre, még nem alakult ki egységes hatósági gyakorlat.

 

Folytatható-e az építkezés?

Kiss Andor szerint két eset fordulhat elő. Az egyik az, amikor 300 m2 alatti épületről van szó. Ilyenkor a magánszemély elmaradt nyilatkozatáért nem jár bírság. Azonban ha a hiányosságot az építésfelügyelet észrevette, érdemes az e-naplót rendesen, szabályszerűen vezetni. Legalább addig, amíg nem sikerül tisztázni a helyzetet az építésfelügyelettel. 

A másik eset az, amikor 300 m2 feletti lakóházról van szó. Ez esetben csak akkor élhet az építtető az egyszerű bejelentéssel, ha saját részre épít egylakásos lakóházat. Ha eladásra épít, akkor már építési engedélyt kell kérnie. Ez azt jelenti, hogy ha elmaradt a nyilatkozat, és ezt az építésfelügyelet észrevette, mindenképpen le kell állítani az építkezést. Építésfelügyeleti bírság is jár mellé 500 ezer forint + a számított építményérték x 0,015, de legfeljebb 5.000.000 forint.

 

Az építtető az építési tevékenységet (…)  a bejelentés benyújtását követő naptól számított – tizenöt nap elteltét és az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követően kezdheti meg és folytathatja (…). 

155/2016-os kormányrendelet 4. §

Király Viktória