Fiktív számlák – minden korábbinál több adatot lát és használ is a NAV

Az Online Számla rendszerével a NAV ma már rövid idő alatt képes kideríteni, hogy a számlán szereplő szolgáltatás valóban megvalósult-e. Aki számlát vesz valakitől, soha nem tudhatja, milyen az előélete a számlát kiállító cégnek, s nem figyeli-e a NAV a vállalkozás minden lépését. 

A közelmúltban egy kisebb aszfaltozás miatt bukott le egy vállalkozás fiktív számla befogadásával – olvashatjuk az adóhatóságnak a novekedes.hu oldalon futó cikksorozatában. A vállalkozó a telephelyét aszfaltoztatta le egy céggel – pontosabban ez szerepelt a befogadott számlán, ami után az áfát is visszaigényelték. A valóságban számla nélkül, két be nem jelentett munkással elvégeztették az aszfaltozást, majd megpróbáltak több számlát is szerezni, hogy el tudják számolni a költségeket. A probléma csak az volt, hogy a számlát kiállító cégek már nem először kerültek a NAV figyelmének a középpontjába. Egyből jelezték is a megrendelőnek: a számlát kiállító cégeknek nincs sem eszköze, sem munkavállalója egy ilyen feladat elvégzé­séhez. Ekkor még felajánlották a lehetőséget, hogy a vállalkozó gondolja át a helyzetet, készítsen önellenőrzést és módosítsa a bevallását a valóságnak megfelelően. Ez nem történt meg, így nem csoda, hogy jött az ellenőrzés és a bírság. Egymilliós befizetendő adóhiány és 500 ezres büntetés lett a történet vége. 

Korábban egy ilyen ügy akkor kerülhetett napvilágra, ha a vállalkozó adóbevallását alaposan ellenőrizték, vagy valami más miatt adóhatósági vizsgálat indult ellene. Ahhoz viszont alapos ok kellett, hogy egy adóhatósági ellenőrzés elinduljon, hiszen a NAV sem dúskált soha a munkaerőben. A cégek nagy része így megúszta az ilyen számlázásokat, jó részük átcsúszhatott az áfabevallások vizsgálatán is. A vállalkozó pedig nyugodtan folytatta ezt a gyakorlatot, hiszen ha korábban sikerült, akkor újra és újra sikerülhet a mutatvány.

A zűrös cégeket figyeli a NAV

Csakhogy létrejött az Online Számla rendszere. A NAV ma gyakorlatilag a számla kiállítása után azonnal megkap minden információt. Korábbi ellenőrzések, gyűjtött információk alapján rendelkeznek azoknak a vállalkozásoknak a listájával, amiknek minden lépését érdemes figyelniük. Ezt hívják kockázatelemzésnek. Ennek keretében a megfigyelt adózók minden kapcsolatát vizsgálhatják. Amint egy megfigyelt adózó kiállít egy cégnek egy számlát, az a cég is kap egy jelzést, hogy egy zűrös múltú céggel tart kapcsolatot, s máris felfigyelnek rá az adatokat elemző revizorok.

A korábbi évekhez képest a helyzet újdonsága az, hogy a befogadott számláink révén bármikor ránk vetődhet az adóhatóság figyelme. A NAV-on belül ma már külön Mesterséges Intelligencia Munkacsoport működik. Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke azzal büszkélkedett egy interjúban, hogy Európában a magyar adóhatóság rendelkezik az adózókról a legtöbb információval.  A kockázatelemzés eredményeként például megemlítette, hogy a be nem fizetett áfa arányát 22-ről nagyjából 6 százalékra szorították le.

A kockázatelemzés ma már a NAV leg­gyakrabban alkalmazott módszere azoknak a vállalkozásoknak a kiválasztására, ahol érdemes egy alapos ellenőrzést lefolytatni. Nem titok, hogy az áfa kiutalása előtt minden bevallást végigfuttatnak ezen a rendszeren. A számítógépek pillanatok alatt megjelölik a kockázatosnak tartható ügyleteket, például azokat, ahol a számla párja nincs feltöltve az online rendszerbe.

Az említett esetben nyilvánvaló volt a csalás szándéka, mert a felhasznált számlákat az azokat kiállító vállalkozás nem töltötte fel az Online Számla rendszerébe. Ez pedig már nem is csak gyanúra okot adó lépés, hanem azonnali vizsgálatot indító piros jelzés a NAV számára.

Könnyen kiderül, ha nincs teljesítés a számla mögött

Így került a hatóság látóterébe egy másik vállalkozás ügye is ősz elején. Egy cég minden hónapban elszámolt egy elég nagy összegű számlát őrző-védő és távfelügyeleti szolgáltatásról. Itt is a kockázatelemző rendszer jelzett. A gyanút aztán a személyes ellenőrzés alátámasztotta: az őrző-védő cégnél semmilyen olyan eszközt, felszerelést nem találtak, amivel ezt a tevékenységet el tudták volna látni. A számlát befogadó partnernél is vizsgálatok indultak, méghozzá nem is eredmény nélkül. Az őrzésre vonatkozó számlán kívül volt ott még fiktív földmunka, épületbontás is. A végeredmény egy 150 milliós követelés lett a NAV részéről, amit a cég olyannyira nem vitatott, hogy még a fellebbezési jogáról is lemondott. A 150 millióból 97 millió forint az adóbírság volt, úgyhogy itt elég vastagon fogott a hatóság ceruzája.

Mitől fiktív a fiktív számla?

Egy másik, hasonló esetben is jól szűrt az adóhatóság rendszere. Egy társaság építőipari munkáról adott ki rendszeresen számlát. A cég elkövette azt a hibát, hogy többnyire előlegeket és részteljesítéseket számlázott partnereinek. Adta magát a lehetőség, hogy ha egyszer előleget számlázott a partnerének, akkor a munka biztosan éppen zajlik. Kiszállt a NAV, hogy megvizsgálja ezeket a munkákat. Nem volt nagy meglepetés, hogy egyetlen esetben sem találtak folyamatban lévő tevékenységet, sőt, embereket és eszközöket sem a munka elvégzéséhez. A partnernél viszont, aki a számlát befogadta, éppen zajlott az építkezés, csak éppen nem hivatalosan működő vállalkozással. Az eredmény itt 18 be nem jelentett foglalkoztatott lefülelése volt, alapvetően szintén az Online Számla rendszerének köszönhetően.

Az eset kapcsán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a számla „fiktív“ minősítése nem azt jelenti, hogy ne készült volna el az adott feladat. Sokan úgy gondolják, hogy nem fog a NAV belekötni egy számlába, ha egyszer a teljesítés ténye igazolható. Az aszfaltozás itt is elkészült. Ez igaz ugyan, csakhogy nem az végezte el, aki a számlát kiállította, azaz a számlán szereplő gazdasági esemény abban a formában soha nem valósult meg. Ezért minősíthetik fiktívnek a kiállított számlát akkor is, ha egyértelműen látszik, hogy a munkát valaki elvégezte.

Szólnak előre

Egyre többen találkoznak azzal az újdonsággal is, hogy a NAV nem rögtön az ellenőrzéssel kezdi a fellépését. Először jelzik a vállalkozásnak azt a problémát, amit a mesterséges intelligenciával támogatott rendszer észrevett. Probléma alatt itt azt értjük, hogy a cég adataiban, számlázásában valami nagyon eltér a megszokott mintázattól, valami nem átlagos. Még nem mondják azt, hogy itt szabálytalanság lenne, csak jelzik a cégnek, hogy át kellene nézniük saját adataikat, mert a számok azt jelzik, hogy valami talán nincs rendben. Megadják az esélyt az önellenőrzésre, s csak akkor indítanak vizsgálatot, ha a vállalkozás ragaszkodik a benyújtott adatokhoz.

Szintén szeptemberben olvashattunk egy ilyen esetről is a sajtóban. Egy kocsmát üzemeltető vállalkozás számlái akadtak fenn a szűrőn. Feltehetően itt is a számítógépes elemzés adta az alap információt, amit egy részletesebb vizsgálat követett. Ez is még csak jogkövetési vizsgálat volt. A jogkövetési a gyakorlatban azt jelenti, hogy a revizorok keresgélnek, hátha találnak valamit, ami alapján elindítanának egy tételes adóellenőrzést. A jogkövetési végén még nincs határozat. Ebben az esetben sem mondták, hogy mi lehet a hiba, csak jelezték, hogy önellenőrzést kellene végeznie a vállalkozónak, különben megütheti a bokáját. A hiba szerintük a nem megfelelő árrés volt, problémásnak érezték, hogy miért lett veszteséges az italbolt. Itt az is felmerült, hogy ha a könyvelésben a korábbi számok maradnak, akkor majd becsléssel fogja NAV az adót megállapítani. (Az adóbecslés intézménye régóta létezik. A lényege, hogy ha egy vállalkozás tényleges nyeresége a rendelkezésre álló iratokból hiányzó bevallás vagy nem valódi adatok miatt nem számolható ki, akkor a NAV a környéken működő hasonló vállalkozások működése alapján egyszerűen becsléssel állapítja meg a fizetendő adót.)

Azzal is számolnunk kell, hogy a NAV egyre többször fogja összekapcsolni a különböző adatbázisokat, és ez alapján indítja az ellenőrzéseket. Ahogy a szervezet elnöke is fogalmazott: sok esetben riasztási lista alapján dolgoznak, nem várják meg a bevallási időszakot. Így ha egy korábban kockázatosnak számító cég neve feltűnik valamilyen ügyletben, azonnal vizsgálatot tudnak vele szemben kezdeményezni. Például ahogy a számlázás és az EKAER alapján látják, hogy egy szállítmány elindul valahonnan, azonnal ki tudnak küldeni egy járőrt ellenőrizni, hogy az áru tényleg ott van-e a kamionon vagy csak papíron mozgatják.

Nagy Csaba