Foglalkoztatotti ellenőrzés – legalább 120 ezer dolgozó adatait figyeli a NAV

Régebben az adóhatóság akkor tudta lebuktatni a dolgozóikat be nem jelentő munkaadókat, ha az ellenőrök kivonultak egy helyszínre és aprólékosan átnézték az ott dolgozó emberek papírjait. Mint néhány közleményből kiderült, erre ma már nincs szükség: 2017 óta működik egy olyan automatikus rendszer, ami riasztást küld a NAV-nak, ha valahol felmerül a csalás gyanúja. Így az ellenőrök már szinte biztosra mennek.

Foglalkoztatotti riasztásnak nevezik ezt az eljárást, s ma már a NAV számítógépei több mint 120 ezer ember bejelentését figyelik folyamatosan, napi szinten. Ha egy dolgozót vagy az őt foglalkoztató céget a rendszer megjelöli kockázatosként, akkor ettől kezdve elemzik a rá vonatkozó adatokat. Magánszemélyek esetén például azt, hogy mikor vált munkahelyet, milyen cégekhez jelentkezik be. A munkahelyváltások gyakorisága is sokat elárul, az azonban még többet, ha a megfigyelt, kockázatos cégekhez köthetőek ezek a mozgások. 

Ezekről az eljárásokról az adóhatóság sokat nem nyilatkozott korábban, október elején azonban megjelent egy ezzel kapcsolatos sajtóközleményük. Akkor arról számoltak be, hogy a foglalkoztatotti riasztás segítségével tudtak azonosítani egy céget, mely 110 dolgozóját próbálta járulékbevallás és járulékfizetés nélkül foglalkoztatni. Ez volt eddig a legnagyobb fogás, ami a rendszernek köszönhető. A 24.hu mutat be egy cikkében ilyen eljárásokkal kapcsolatos adatokat. Eszerint a rendszer 2017-es indítása óta összesen 168 adóellenőrzést indítottak erre alapozva, s ezek közül 158 valamilyen adó- vagy járulékhiány megállapításával zárult. Ez 5,5 milliárd forint felderített adóhiányt jelent az államkasszának.

Mi lehet gyanús?

Sok esetben az adóhatóság gyanúját az kelti fel, ha valaki úgy vált egymás után több alkalommal is munkáltatót, hogy közben a munkahelye gyakorlatilag változatlan marad. Azaz a dolgozó ott marad, ahol volt, csak a foglalkoztató cégek cserélődnek a feje felett. Ez egy tipikus jelzés a csalás előkészítésére: az ilyen láncok végén legtöbbször ott marad egy felderíthetetlen tulajdonosi hátterű vállalkozás, amelyik már egyáltalán nem fizeti a munkások utáni járulékokat. Korábban nem volt könnyű az ilyen láncokat kibogozni, most viszont az automata riasztásnak köszönhetően pillanatok alatt kiszűrhetők ezek a próbálkozások.

Korábban a foglalkoztatási ellenőrzések például a havi járulékbevallások ellenőrzéséhez kötődtek. A munkáltatónak minden hónap 12-éig kell benyújtania az előző havi foglalkoztatásról szóló bevallását. Ez ma már túl hosszú idő, a digitális megoldások sokkal gyorsabb eredményt adnak. A rendszer nem a havi bevallásokat figyeli, hanem már a biztosítotti bejelentések alapján riaszthatja az ellenőröket. 

A NAV ezt az eszközt elsősorban olyan vállalkozásoknál veti be, ahol igen nagy az élőmunka aránya. Például a munkaerő-kölcsönzőknél, a vagyonvédelmi cégeknél, takarítóknál, vagy éppen az építőiparban, mely a korábbi ellenőrzések szerint minden harmadik feketemunkást foglalkoztatja.

Mire kijönnek, lehet, hogy már mindent tudnak

Fontos tehát tudnunk arról, hogy a NAV egyre kiterjedtebb informatikai eszközei folyamatosan figyelik, elemzik a vállalkozások működését. Ma már nemcsak akkor terelődhet ránk az adóhatóság figyelme, ha véletlenszerűen kijönnek ellenőrzést tartani, hanem akkor is, ha a normál napi működésünk az automata rendszerek számára valami furcsaságot mutat, és emiatt kockázatosnak jelölik meg a vállalkozást. Azt hihetjük, hogy minden rendben van, holott lehet, hogy már hónapok óta tüzetesen vizsgálják minden bejelentésünket és számlánkat rendellenességek után kutatva. Egy hivatalos adóellenőrzés elindítása már nem a folyamat kezdete, az ellenőrök akkor már szinte biztosra mennek.

Nagy Csaba