Garázs építés: kell rá engedély?

A kisebb garázsok építéséhez ma már nem kell engedély, de vannak olyan esetek is, amikor nem ússzuk meg a hatósági hercehurcát. Nem mindegy, hogy mekkora a garázs, mekkora a fesztáv, és hogy hogyan kapcsolódik a garázs a házhoz. Összefoglaltuk a szabályokat, s mutatjuk azt is, hogy utólag hogyan lehet rendbe rakni, ha már felépült a garázs engedély nélkül. 

Engedély nem kell, de a HÉSZ-re figyelni kell

A garázs egy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Ha a mérete nem haladja meg a 100 m3-t és a 4,5 méteres gerincmagasságot, akkor nem kell rá engedély. Ez a szabály viszont csak akkor érvényes, ha különálló garázst építünk. Például egy 3,5 x 6,0 méteres, 2,5 méter magas különálló, egyállásos garázs tökéletesen megfelel ezeknek a feltételeknek.

Ha engedély nem is kell, akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a településképi rendelet előírásait. A HÉSZ-ben azt kell megnézni, hogy a garázs még belefér-e a telek beépítési százalékába. A településképi rendelet pedig azt szabályozza, hogy hogyan nézzen ki, és hogy kell-e a főépítésszel konzultálni a garázs építés ügyében (pl.: kell-e településképi bejelentés).

Érdemes ezeket a szabályokat még az építés megkezdése előtt átfutni, nehogy később legyen belőle baj.

Kell-e kiviteli terv?

Számos olyan eset is előfordul, amikor nem kell építési engedélyt beszerezni, de kiviteli tervek kellenek. Például engedély nem, de kiviteli terv kell a különálló garázs építéshez, ha egy 100 m3-nél és 4,5 méter gerincmagasságnál kisebb garázst építünk, de a tartószerkezet támaszköze meghaladja a 5,4 métert. Ezeknek a feltételeknek megfelel mondjuk egy különálló, 6 méter széles, 6 méter mély és 2,5 méter magas garázs. Igen ám, de mivel a két tartófal szélessége meghaladja a 191/2009. kr. 22. §-ában leírt 5,4 métert, már kiviteli tervet kell készíteni az építéshez. Ekkor már tervezők kellenek: építész tervező, statikus, villamosmérnök és gépészmérnök tervező. Bár valószínű, a villamos és gépész tervező csak pár mondatot fog írni a tervekhez. Ha van kiviteli terv, akkor e-naplózni kell az építést.

Ha a garázs a házhoz csatlakozik, az már bővítés

Ha a garázst szerkezetileg összeépítjük a meglévő épülettel az már más megítélés alá esik (például, ha közös lesz a garázs és a ház egyik fala). Ez már bővítésnek minősül. Lakóépület bővítéséhez nem kell építési engedély, a legtöbb esetben elég az egyszerű bejelentés. (Van olyan megye is, ahol engedélyt kell kérni ahhoz, hogy egy lakóépületet garázzsal bővítsenek. Itt az az álláspont, hogy mivel nem lakófunkcióval egészül ki az épület, ezért ez nem lehet egyszerű bejelentés. Ám véleményünk szerint ez hibás gyakorlat. Az épület rendeltetését nem változtatja meg az, ha a lakófunkciót kiszolgáló helyiségek is helyet kapnak benne. Mindenesetre érdemes kikérni a helyi hatóság véleményét, mert sajnos előfordulnak eltérő jogértelmezések – a szerk.)

Ha nem lakóépületet bővítünk garázzsal, akkor építési engedélyt kell kérni. Ha engedély van, akkor kell kiviteli terv és e-napló is.

De van egy apró trükk a rendszerben, ami mindkét esetben működik. Ha a 100 m3-nél kisebb garázst közvetlen a lakóház mellé építik, de szerkezetileg különálló épületként. Ekkor szintén nem kell hozzá sem engedély, sem egyszerű bejelentés, azonban a kiviteli terv szabályaira ekkor is figyelnünk kell.

Ha megépült a garázs, de nincs lepapírozva

A garázs építésre vonatkozó szabályokat sok építtető nem ismeri. Felépül a garázs, használja a tulaj évekig, akár évtizedekig, de a földhivatali nyilvántartásban nem jelenik meg az épület. Olvasónk is ezzel a problémával szembesült. Van egy 23 éves garázsa, amit szeretne az otthonfelújíási pályázat keretében felújítani. Viszont a garázsnak nyoma sincs a földhivatali nyilvántartásban. Mit tud tenni?

A 10 évnél régebben befejezett épületre hatósági bizonyítványt lehet kérni az építési hatóságnál. Az építési hatóság akkor adja ki a hatósági bizonyítványt a garázsra, ha az megfelel a jelenlegi vagy az építéskori országos építési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ha egyiknek sem felel meg, mert például a garázs már az építéskori szabályok szerint is belógott a hátsó kertbe, akkor nem fog hatósági bizonyítványt kapni. A hatósági bizonyítvány megkérése nem bonyolult, a kérelemhez csak a változási vázrajzot kell mellékelni az ÉTDR-ben.

A 10 évnél fiatalabb, különálló, 100 m3-nél kisebb garázsra szintén hatósági bizonyítványt kell kérni, hogy nyoma legyen az ingatlan nyilvántartásban. Hiszen ehhez sem kell ma már építési engedély, de jó lenne, ha látszana a földhivatalban a megléte.

Nehezebb papírt szerezni akkor, hogy ha a garázs 10 évnél fiatalabb és engedély vagy bejelentés kellett volna az építéséhez. Tehát, ha az épülethez építettük a garázst, vagy a különálló garázsunk 100 m3-nél nagyobb. Ilyenkor fennmaradási és használatbavételi engedélyt kell kérni. Fennmaradási engedélynél kelleni fog a változási vázrajz mellé:

– az építészeti műszaki dokumentáció

– és a főépítész településképi véleménye is.

Sajnos, ha sem az építéskori, sem a mostani építési szabályoknak nem felel meg a garázs, akkor valószínűleg lebontatja az építésfelügyelet.

A kocsibeállóra is igazak ezek a szabályok?

Kocsibeálló alatt azt értjük, amikor csak egy tető áll lábakon vagy a házhoz erősítve. Elméletileg a 100 köbméteres és 4,5 méteres gerincmagasság szabály ez esetben is érvényes. Tehát, ha nagyobbat építünk kell hozzá építési engedély. Kocsibeálló esetén is be kell tartani a HÉSZ és a településképi előírásokat. De valljuk be őszintén, egy meglévő épületnél nem ezzel fog foglalkozni az építési hatóság, hacsak nem a traktorjainknak építünk beállót.

Király Viktória