Hogyan szabályos a túlóra?

Délután 4 óra van, de ha már bekevertük a ragasztót, a járólapozást be kell fejeznünk, bármeddig tart is. Ilyenkor nem a papírokat nézzük, hanem azt, hogy a munkát el kell végezni. Megbüntethetnek-e azért az ellenőrök, ha nem rendeljük el szabályosan a túlórát, hanem egyszerűen addig dolgozunk, ameddig tart a munka?

Minden vállalkozó örül, ha végre olyan szak- vagy segédmunkást talál, aki nem nézi állandóan az órát, és akinek nem esik ki a vakolókanál a kezéből, ha a négyesre ér a kismutató. Munka közben persze nekünk sem nagyon van időnk arra, hogy a túlórás papírokkal foglalkozzunk. Be kell fejezni a munkát, minden más majd utána következhet.

Legtöbbször az érintett alkalmazottakat sem nagyon érdekli a papírozás. Lehetőleg legyen korrekt az elszámolás, s ha voltak túlórák a hónapban, akkor azok legyenek is kifizetve. Az se baj, ha hivatalosan nincs túlóra, meg nyilvántartás sem, csak fizessünk annyit, hogy elégedett legyen a bérével. Az se baj, ha zsebbe érkezik a pénz.

A hatóságok azonban nem ennyire megértőek. Bármikor kaphatunk egy ellenőrzést, melynek során alaposan átnézik a munkaidő-nyilvántartásokat is. A munkaügyi ellenőrzések egyik tapasztalata, hogy az építőiparban alig létezik pontos munkaidő-nyilvántartás, szinte lehetetlen követni a ténylegesen ledolgozott órák számát.

Pedig a túlóra mindennapos jelenség, a szabályainak a betartására viszont nagyon kevesen ügyelnek. Ha viszont szeretnénk elkerülni a büntetést, akkor ismerjük meg legalább az alapvető szabályokat a túlórákkal kapcsolatban! Nem mindegy mennyit túlórázik egy dolgozó, s az sem, hogy milyen körülmények között rendeljük el a plusz munkavégzést. Most választ kapunk arra is, hogy lehet-e kötelezővé tenni a túlórát, ha csak minket foglalkoztat a bekevert ragasztó, a burkoló alkalmazottunk viszont már nagyon menne haza akkor is, ha még nem végezte el a feladatát.

A túlóra a rendkívüli munkaidő

A túlóra fogalmát ne keressük a jogszabályokban, mert így nem létezik. Hivatalos nevén ez a rendkívüli munkaidő, ami a napi beosztáson túli munkavégzést jelenti.

A normál, napi beosztással dolgozók számára tehát a túlóra az, ami eltér a napi beosztástól, azon felül van. Például Sándor nincs beosztva szombatra, de a másik villanyszerelő lebetegedett, így neki kell bejönnie az épülő házat vezetékelni. Túlóra az is, ha Ferenc ma négyig dolgozik, de ott kell maradnia legalább hatig, hogy a megkezdett burkolást befejezze.

A túlóra másik típusa a munkaidőkeretben dolgozók számára lesz érthető. A munkaidőkeret azt jelenti, hogy a teljesített órákat nem naponta összegezzük, hanem egy hosszabb időszakot veszünk alapul – például három hónapot. Péter három havi munkaidőkeretben dolgozik, így júliustól szeptember végéig kell a napi 8 órák összességéből kijövő 480 órát teljesítenie. Ezt úgy is lehet, hogy egyik nap többet dolgozik, másik nap kevesebbet. A 8 órás átlagnak a keret egészére kell kijönnie. Csakhogy annyi munka volt a nyáron, hogy szeptember közepére elfogyott a 480 órája. Ha ettől kezdve szeptember végéig még bármelyik nap dolgozik, akkor azt túlórának kell elszámolni. Számára tehát túlóra az is, ha a munkaidőkereten felül kell még plusz órákat vagy napokat teljesíteni.

Tévhit: nem csak a munkaidőkeret egésze számít!

Munkaidőkeretben dolgozók között sajnos elég gyakori az a hiba, hogy csak az említett második fajta plusz munkát tekintik túlórának. Ez így nem jó. Nemcsak az a túlóra, amit a dolgozó a 3 hónapra szóló 480 óra fölött teljesít, hanem az is, amit a napi beosztás fölött tölt munkával. Munkaidőkeret esetén is el kell készíteni a dolgozó napi beosztását. A keret azért jó, mert a napi beosztás így egyenlőtlen lehet. Mondhatjuk azt Péternek hétfőn, hogy előre látjuk, hogy a hét végére kevesen leszünk és gyorsítani kell, mert hétfőn már jönnek a festők, és addig be kell fejezni a villanyszerelést. Tehát számítson rá, hogy csütörtökön és pénteken is reggel 8-tól este 6-ig fog dolgozni, azaz napi 10-10 órát. Ez a napi beosztása. De ha nem jelzem előre, hogy pénteken 6-ig lesz, hanem 4-kor szólok neki, hogy nem mehet haza addig, míg nem végzünk, akkor az mindenképpen túlóra lesz akkor is, ha Péter munkaidőkeretben dolgozik.

A túlóra mennyisége és beosztása

Hogy az alkalmazottakat ne lehessen vég nélkül dolgoztatni, a munka törvénykönyve pontosan megszabja, hogy egy évben mennyi túlórája lehet valakinek, és azt milyen körülmények között lehet egyáltalán elrendelni.

A normál túlóra évente maximum 250 óra lehet, vagy kollektív szerződés erre 300 órát is engedélyezhet.

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés engedi is ezt a magasabb mennyiséget, azaz a normál túlóra évente maximum 300 óra lehet. Ezen belül is vannak még korlátozások:

– munkaidőkeret esetén sem lehet a napi munkaidő több mint 12 óra. A túlórákkal együtt sem.

– a heti munkaidő a munkaidőkeret átlagában nem lehet több 48 óránál és

– a heti munkaidő egyszer sem lehet több 63 óránál (azaz egyik héten sem lehet ennél több, átlagban pedig 48 alatt kell maradnia hetente).

Normál túlóráról írtunk, mert van ezen felül egy másik lehetőség is: ez az önként vállalt túlmunka, ami az említett 300 órán felül még 100 óra lehet (ha nincs kollektív szerződés, akkor az önként vállalt túlmunka 150 óra lehet). Ez azonban csak akkor lehetséges, ha erről a dolgozó és a munkaadó írásban megállapodnak. A megállapodás évente felmondható.

A túlóra elrendelése

Túlóra valamilyen előre nem látott körülmény esetén rendelhető el. Ez alatt olyan körülményt kell értenünk, ami a normál munkaidő-beosztás készítése idején még nem lehetett ismert a munkáltató előtt. Előre éppen ezért nem is lehet beosztani a túlórát – hiszen ha előre számolni tudunk vele, akkor az már nem lehet rendkívüli munkaidő.

Mivel a túlórát valami rendkívüli körülmény indokolja, ezért nincs is az elrendelésnek előre meghatározott határideje, sem pedig formai követelménye. Nem kell írásba sem adni, hogy most bent kell maradni tovább és túlórázni kell. (A dolgozó külön kérésére kell csak írásban elrendelni a rendkívüli munkavégzést.) Ami fontos, hogy nem okozhat indokolatlan nehézséget az érintett dolgozónak. Például nem kötelezhetem túlórára, ha szól, hogy el kell menni a gyerekéért az óvodába.

Az is túlóra, amit el sem rendelünk

Vigyázzunk, mert olyan esetben is túlóráztathatjuk a dolgozót, amikor ez nem is állt szándékunkban!

Ferenc rakja szorgalmasan a járólapot, s nem is figyeli az időt, hogy elmúlt-e már 4 óra. Szó nélkül dolgozik tovább 6-ig. Ha ezt szó nélkül hagytuk, ha tudomásul vettük, hogy a munkaidő vége után is dolgozik tovább, akkor ezt is ugyanolyan túlórának kell tekinteni, mintha mi rendeltük volna el. Ki is kell fizetni túlóraként, ha a normál óraszámán felül van az elvégzett munka. Feltéve persze, hogy ez a túlmunka valóban szükséges volt. Ha Ferenc húzza az időt, söpröget, rakosgatja a szerszámokat, hogy teljen az idő, akkor ezt nem kell a munkaadó érdekében végzett munkának tekinteni, s így nem kell rá a túlóradíjat sem kifizetni.

A nyilvántartás nem mellőzhető!

A cikk elején írtuk, hogy az építőipari cégek többségénél nagyon nincs rendben a munkaidő-nyilvántartás. Ez komoly hiba, munkaügyi ellenőrzés esetén mindenképpen elmarasztalnak érte. A következménye pedig az, hogy fogalmunk sincs a valóban teljesített órákról.

A munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató számára kötelező. Hogy ehhez milyen módszert választunk, hogyan gyűjtjük az adatokat, az ránk van bízva. Írhatnak a dolgozók is jelenléti ívet, ha meggyőződünk arról, hogy ezt pontosan fogják vezetni. A hagyományos jelenléti ív semmit nem ér, mert nem tartalmazza a számunkra szükséges adatokat. A munkáltatónak ugyanis olyan nyilvántartást kell vezetnie, amiből pontosan kiderül a rendes munkaidő, a túlóra, a készenlét és a szabadság pontos időtartama.

Nem elég tehát azt jelölni, hogy István 8-ra jött és 5-kor ment haza, hanem pontosan ki kell ebből derülnie, hogy 8-tól dolgozott 12-ig, akkor tartott 20 perc szünetet (a szünet nem része a munkaidőnek!), majd 12.20-tól dolgozott 4.20-ig beosztás szerint, 4.20-tól 5-ig pedig túlórázott.

A túlóra kifizetése

A túlórára plusz díjazás jár, ennek normál mértéke az alapbéren felül 50 százalék bérpótlék. Ha úgy túlórázik a dolgozó, hogy az adott napra egyáltalán nem volt beosztva, pihenőnapja lett volna, akkor 100%-os pótlékot kell fizetni. Ez kiváltható azzal, ha adunk neki egy másik pihenőnapot, a túlórára pedig 50%-os pótlékot fizetünk.

Nagy Csaba