Hőszivattyúk – melyiket válasszuk a hatalmas kínálatból?

A hőszivattyúk az új energetikai rendelet titkos aduászai, amik látványos fejlődésen estek át az elmúlt időszakban. Áttekintjük, hogy mi alapján válasszunk készüléket, s megnézzük azt is, hogy mik szoktak lenni a tipikus hibák a tervezés és kivitelezés során. Kérdéseinket az Energia Mentők Kft. vezetője, Rum Ferenc Tamás válaszolta meg.

Egy fontos pontosítás az elején: mi most hőszivattyú kifejezés alatt a levegő-víz hőszivattyúkat fogjuk érteni. Ezek a gépek rengeteget fejlődtek az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően nagyot nőtt a hatékonyságuk. Egyre magasabb leadott hőmérsékletekkel találkozhatunk, a legújabb gépek már fix 70°C-os előremenőt is tudnak. Ez annak köszönhető, hogy új hűtőközegek jelentek meg, pl. a propán hűtőközeg. A gépek működése már stabil és gazdaságos akár -15°C alatti külső hőmérsékletnél is.

Hűtőközegek: vigyázzunk, hogy milyen gázzal működő gépet veszünk! 

A hőszivattyúk és a klímaberendezések működéséhez hűtőközegre van szükség. Ez az, ami felveszi és szállítja a hőt, ez a közeg áramlik a külső és a belső egység között.

Nagyon régen, még a ‘70-es, ‘80-as években freont (CFC-t) és ún. halogénezett szénhidrogéneket (HCFC-t) használtak. Nem éghetőek, nem mérgezőek, csakhogy kiderült, hogy ezek a vegyületek egyáltalán nem olyan ártatlanok, mint korábban gondolták: ezek miatt keletkezett az ózonlyuk. Ezeket tehát betiltották, és az ózonlyuk azóta szépen el is kezdett regenerálódni. Környezetvédelmi siker! 

Csakhogy azok a vegyületek, amiket a freonok helyettesítésére kezdtek el használni, az ózonlyukra ugyan nem veszélyesek, de kiderült, hogy nagyban fokozzák a globális felmelegedést. Ezt az ún. GWP (Global Warming Potential) indexszel jellemzik. 

A jelenleg működő legtöbb klímaberendezésben és hőszivattyúban pl. R410A hűtőközeg “dolgozik”. Ennek a GWP indexe 2088, azaz nagyon magas. Ezért aztán az EU hozott egy rendeletet, ami egyre alacsonyabb GWP-jű hűtőközegek alkalmazását írja elő.

Miért érdekes ez a mi számunkra? Azért, mert például a széles körben elterjedt R410A hűtőközeget már betiltották. Helyette R32-es hűtőközeget alkalmazhatunk, ezzel szinte teljesen kiválthatjuk az R410A-t. Ez a legtöbb mai gépbe is megfelel, csakhogy ennek még mindig túl magas a GWP-je: 675-ös. Valószínűleg a 2030-as években ezt is be fogják tiltani. 

A még újabb “favorit” az R290-es gáz, azaz mezei nevén a propán. Ennek már igazán szimpatikus GWP-je van: csak 3-as. Igen, gyúlékony, viszont jóval hatékonyabb a hőátadás is. Csakhogy az R32-es hűtőközeggel működő berendezések nem “fogadják” egy az egyben az R290-es hűtőközeget. Érdemes tehát komolyan elgondolkodni, hogy veszünk-e még több százezer vagy millió forintért olyan klímát vagy hőszivattyút, aminek a hűtőközegét pár éven belül jó eséllyel ki fogják vezetni, mert ezekbe nem lehet majd a gázt utántölteni.

Okosan, hatékonyan

Tíz-tizenöt éve még minimális volt az okos készülékek aránya, manapság már az alsó- és középkategóriás gépeknél is alap a távoli elérés vagy az érintőképernyős kijelző. Hasznos dolog, hogy legtöbbször össze vannak kötve a szervizzel, így a szerelők is megkapják a figyelmeztető üzeneteket, ha valami gond van. Mára már vannak pl. csőtörés- vagy ajtónyitó érzékelők is (pl. leáll a klíma, amíg nyitva van az ajtó). S mivel távolról lehet irányítani, így ki lehet küszöbölni, hogy feleslegesen menjen a fűtés vagy hűtés. Ezek a funkciók pedig nem csak kényelmesebbé teszik a használatukat, hanem 30-40%-os üzemeltetésienergia-megtakarítást is eredményezhetnek.

De egy hőszivattyú nem attól okos, hogy távolról ki-be lehet kapcsolni. Hanem attól, hogy algoritmusok vannak benne, ezek pedig rengeteg adatot tudnak feldolgozni. Például ha ez meg az van, akkor emeled a hőmérsékletet. A szoftveres vezérlés fejlesztésével pedig ugyanabból a gépből sokkal jobb SCOP számokat lehet kihozni. (Az SCOP a készülék hatékonyságát mutatja figyelembe véve a klimatikus viszonyokat.)

Tippek a mérnöktől:

Szuper dolgok ezek az algoritmusok, illetve a szoftveres vezérlés is, csakhogy minden gép annyit ér, amennyire jól be van állítva. A hőszivattyús rendszerek csak akkor működnek ideálisan, ha jól sikerült a fűtési rendszer beszabályozása – azaz az első használat előtt hozzáértő szerelő rendesen beállítja a gépet is az adott épülethez és az adott fűtési rendszerhez, és a fűtési rendszert is az adott géphez. Nagyon fontos például, hogy a hőszivattyúk azt “szeretik”, ha a fűtési rendszerben az előremenő és a visszatérő hőmérséklet között csak 5-8 fok különbség van. Ehhez fontos rendesen beállítani például az osztó-gyűjtőket is. Rendes beszabályozás nélkül bizony lehet, hogy a drága “ketyere” folyton kiáll majd hibára, sokkal többször kapcsolgat ki és be, vagy jóval többet fogyaszt, mintha rendesen be lenne állítva. Ilyenkor sok esetben nem a gép rossz, csak rosszul van beállítva. Egyszerű, de nagyszerű tipp: keressünk olyan kivitelezőt, aki ért a hőszivattyúkhoz! Ha pedig kivitelezők vagyunk, és eddig még nem szereltünk hőszivattyús rendszereket, akkor menjünk el valamelyik gyártó tanfolyamára, és tanuljuk meg az alapokat, mielőtt az első gépünket beüzemelnénk!

Ha ekkorát nőtt a hatékonyság, akkor érdemes-e a korábbi készülékeket lecserélni?

Egy 4-5 éves készüléket nem feltétlenül kell kicserélni, hiszen amivel többe kerül, annyival nem fog csökkenni a fogyasztás, nem lesz a korábbi 1/10-e. Viszont egy 10 évesnél a szoftveres vezérlés miatt már érdemes lehet elgondolkodni a cserén.

Mire kell figyelni a választásnál?

A legfontosabb kiindulási alapunk az épület hőszükségletének meghatározása. Mondjuk külső -15°C esetén és 22°C-os kívánt szobahőmérséklet mellett mennyi energiára van szükségünk ahhoz, hogy ezt elérjük? Ha ez a szám 10 kW, akkor ehhez 10 kW teljesítményű  gépet kell választanunk (legalábbis akkor, ha nem a hőszivattyúval szeretnénk előállítani a használati melegvizet is). Ezt nem fogja tudni egy 6 kW-os készülék, de a 16kW már sok lesz. Ha túlméretezzük, akkor állandóan ki-bekapcsol, sokat indít, majd hibára áll ki a rendszer, alulméretezés esetén pedig a lakók dideregnek, mondjuk zuhanyzás közben.

Meg kell néznünk azt is, hogy hűtési igény van-e. Ez is lényeges kérdés a gép méretezésénél. Pl. ügyfelünk csinál egy üvegházat a nappaliba. A nap besüt, több lesz a hűtési igény, így 8 helyett 10 kW kell. Azzal megspékelve, hogy figyelembe kell vennünk, hogy a plusz hűtési igény fűtésnél ne okozzon gondot, vagyis ne kapcsolgasson állandóan ki-be.

Mindig fel kell mérni az épület adottságait és a lakók igényeit, majd ehhez gépet választani. Pédául felületfűtés esetén nem kell magas, 50°C feletti hőmérsékletet előállító készülék. Ellenben ha radiátoros fűtés van, ahol a tervező 60°C fokon üzemelő rendszert tervezett, akkor feltétlenül olyan gép kell, ami ezt el tudja látni. A ház hőigényének meghatározásához megfelelő szabvány-számítás áll rendelkezésre. Ezt a gépész tervező számolja ki.

A hőszivattyúk és a melegvíz

Korábban a hőszivattyúk használata során az okozhatott gondot, hogy azok az alacsony hőfokhidat “szeretik”. Manapság azonban már a magas hőfok sem jelent problémát, hiszen gyakorlatilag minden hőszivattyú elő tudja állítani a megfelelő hőmérsékletű vizet. A fürdéshez maximum 50°C-os vízre van szükség, az ennél melegebb már sérüléseket okozhat. Viszont ha valami miatt forró vízre lenne szükség, akkor létezik olyan hőszivattyú is. Lakossági felhasználásnál nem merül fel ez az igény, viszont pl. egy mosoda számára akár 90°C-os hőszivattyúk is rendelkezésre állnak. 

Ha használati melegvízre (HMV) is szükség van, akkor figyelembe kell venni azt, hogy hányan laknak ott, és hogy milyenek a fürdési szokásaik. Ha például 8 kW a ház hőigénye, de napi 1000 liter melegvízre van szükség, akkor oda egy 12 kW-os gép fog kelleni, mégpedig a sebesség miatt, hogy gyorsabban melegedjen fel a víz.

HMV tárolóra mindig szükségünk lesz, a méret meghatározásakor szintén vegyük figyelembe a háztartás igényeit. 2 főnek, akik csak zuhanyozni szoktak, elég egy 100 literes, egy 6-8 főre kalibrált pezsgőfürdős, wellness vendégházba viszont a 2000-es is kicsi.

Tippek a mérnöktől:

Legalább milyen terv kell egy hőszivattyús rendszerhez? 

Mindenki tudja, hogy a gázkazános fűtési rendszerhez terv kell: egyszerű készülékcserénél elég az, ha a mérnök elkészíti a tervet, nagyobb készülékeknél viszont engedélyeztetni is kell. Hát persze, ugyanis a gáz robbanékony, és a hatóság sem szereti, ha “nagyot szól” a beüzemelés. Na de kötelező a terv a hőszivattyús rendszerhez? Nem. Új építésnél hivatalosan elég egy rendszerleírás. Ez kis túlzással egy esti mese arról, hogy milyen jó kis fűtési rendszerünk lesz. Pedig egy hőszivattyú nem olcsó mulatság.

Sokan akarnak energetikai tanúsítvány alapján hőszivattyút választani. Nem fog menni. Bár a mostani tanúsítvány már nagyon pontosan meghatározza a ház éves fogyasztását, de nem mond szinte semmit arról, hogy mennyi lesz a ház csúcshőigénye – azaz az a szám, amire a hőszivattyút választja a gépész tervező. Ráadásul míg az energetikai tanúsítványt úgy készítik, mintha az ország minden pontján ugyanolyan hideg lenne télen, és ugyanolyan meleg nyáron, ez a valóságban bizony nem így van. Van, ahol -15 fokra kell méretezni a rendszert, és van, ahol csak -13-ra. De több más okból sem szerencsés a tanúsítvány alapján hőszivattyút venni. 

Sokkal jobban járunk, ha a gépész tervező számolja ki a ház hőigényét, és ő választ készüléket is nekünk. Miért? Egyrészt mert onnantól az övé a felelősség egy jó része is. Másrészt meglévő fűtési rendszernél vannak olyan megoldások, amikkel sok esetben jobban illeszthető a gép a fűtési rendszerünkhöz (például ha hidróváltót teszünk be). Sokkal jobb, ha ezt egy gépész megtervezi. Ha a “rendes” gépész tervet nem fizeti ki a megrendelő, mert a több milliós gépre nem sajnálja a pénzt, de a tervezésre igen, akkor legalább egy kapcsolási rajzot alkudjunk ki! Ez nem kerül olyan sokba, de rengeteg információt hordoz ez is. 

Malőrök

A hibák zöme abból szokott fakadni, hogy nem volt tökéletes a felmérés és a számolás. Gondoljunk bele, ha a 10 centis szigetelés nem megfelelően van bedübelezve, az már csak 8 centi lesz. Ám

• ha helyesen kiszámítottuk az épület hőigényét és HMV szükségletét,
• ha ismerjük a tervezett/meglévő fűtés/(hűtés) hőleadó rendszer sajátosságait, szükségleteit,
• ha az ügyfél speciális igényeit felmértük (pl. okos otthon rendszer stb.) és
• ha az adott projekt, helyszín sajátosságait figyelembe vettük (pl. gép elhelyezése, áramhálózat stb.), akkor olyan nagy baj nem lehet.

Inkább az szokott előfordulni, hogy megvan a megfelelő készülék, igen ám, de nem fér bele a pénzügyi keretbe. Jönnek a kompromisszumok: nem az ideális gépet fogjuk kiválasztani, hanem az adott feltételeknek leginkább megfelelőt. Viszont hiába olcsóbb egy gép fél millióval, ha csak 35°C-ot tud, akkor az nem oda való készülék.

Emellett figyeljünk a részletekre is, például hogy hová tervezzük a kültéri egységet, hogy az se a lakókat, se a szomszédot ne zavarja. Mindig vegyük figyelembe a gyártó tervezési dokumentációját, a tervezési segédletben leírt feltételeket!

Tippek a mérnöktől:

Nagyon fut fel a hőszivattyúk és a klímák értékesítése – csakhogy nagyon nem mindegy, hogy honnan és milyen gépet veszünk! Pár hónapja járt úgy az egyik generálkivitelező, hogy vett egy igen “csinos”, jó hatásfokú berendezést egy román weblapról, ami aztán pár hónap múlva megadta magát. Garancia? Az sajnos nem volt. Mindig megbízható helyről, megbízható márkájú hőszivattyút vegyünk!

Jó, megvan a megfelelő gép, mi fontos még? Nagyon alapvető tanácsnak tűnik, de tegyük a kezünket a szívünkre: ki szokta elolvasni azt a dokumentációt, amit a gépekhez adnak? Pedig olyan dolgok vannak benne, mint hogy hogyan kell beállítani a gépet, mekkora a maximális távolság a kül- és beltéri egység között. Vagy az, hogy mennyi és milyen hűtőközeggel kell feltöltenünk a gépet (nyilvánvalóan akkor, ha a megfelelő jogosultsággal rendelkezünk hozzá). Esetleg az, hogy mekkora az a csőátmérő, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy a gép rendesen működni tudjon, és ne álljon ki sűrűn hibára. Ha meg van adva, hogy 1 collos átmérőjű csővel kell bekötni a gépet, de mi olyan ötrétegű fűtéscsövet használunk, aminek a belső átmérője csak fél coll, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem fog tökéletesen működni a rendszer! Sőt, idő előtt tönkre is mehet! Nyissuk ki tehát szépen a kezelési utasítást, és fogadjunk szót neki!

A kivitelezés során legtöbbször alapvető cső- és klímaszerelési hibák szoktak előfordulni. Sokszor látni olyat, hogy nem megfelelő az anyaghasználat, vagy kimaradnak a kötelező biztonsági és szervizszerelvények. Néha hajmeresztő megoldásokkal is találkozni, pl. fordítva van bekötve a bel- és kültéri egység. Adódhat olyan is, hogy a régi vas radiátorokra kötik rá a hőszivattyút, amelyeket nem tisztítottak ki, rozsdásak voltak, így azonnal tönkretették a készüléket. Mindig gondoskodni kell a fagyvédelemről – ennek elmaradása is tud kellemetlen meglepetéseket produkálni. Persze belefuthatunk olyanba is, hogy a készüléknek kutya baja, jól is van beszerelve, és egy rossz kismegszakító okozza a galibát.

Kis Zsuzsanna