Ingyenes hőszigetelés – mi a titka, ha tényleg működik?

Egyre több kivitelező kínál lakosság számára ingyenes, vagy nagyon kedvezményes födémszigetelést. Az ilyen ajánlatoknál általában arra gondolunk, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ez azonban kivétel, tényleg működik a matek, ahol jól jár a kivitelező is és a megrendelő is.

Ha rákeresünk az interneten az „ingyenes hőszigetelés“ kifejezésre, utána napokig fognak elénk kerülni a kedvezőbbnél-kedvezőbb ajánlatok. Egyre több kivitelező foglalkozik ezzel az üzlettel. Többen vállalják a teljes ingyenességet is: a megrendelőnek egy fillért sem kell fizetnie, ellenben a szigetelésnek köszönhetően jelentősen csökkenni fog a fűtésszámlája. Mások kérnek valamekkora részt a megrendelőtől is. Tény azonban, hogy a program trükközés nélkül is 20% körüli hasznot hoz a kivitelezőnek. 

Nézzük a dolog hátterét! Az üzlet működéséhez néhány energetikai piaci fogalmat meg kell értenünk. 

A kulcsszó az energiamegtakarítás

Három évvel ezelőtt a többi uniós országgal együtt Magyarország is bevezetett egy olyan megtakarítási rendszert, ami a legnagyobb kibocsátókat kötelezte energiatakarékossági beruházások finanszírozására. Ez az úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amiről még sokat fogunk hallani. Az EKR közvetlenül csak az igazán nagy kibocsátókat érinti: energiaszolgáltatókra, üzemanyag-kereskedőkre vonatkozik. Ezeknek a szervezeteknek igazolniuk kell, hogy számukra előírt mennyiségű energiát megtakarítanak beruházások révén. 

Hogy ez a kötelezettség mérhető legyen, létre kellett hozni valamit, ami az energiamegtakarítás mennyiségét ki tudja mutatni. Ez lett a Hitelesített Energiamegtakarítás, rövidítve a HEM. A HEM-et úgy számolják ki, hogy végeznek egy energetikai tanúsítást a beruházás előtt és után is, s a megtakarítás mennyisége lesz a HEM, gigajoule-ban kifejezve (GJ). 

A HEM tehát akkor jön létre, amikor egy beruházást elvégzünk, és az auditor megállapítja, hogy mennyi energiát spórolunk meg a fejlesztéssel. Erről kapunk egy igazolást. Birtokunkba került tehát egy érték, a HEM, maga a megtakarítás, ami pénzre is váltható. 

Egy EKR-kötelezett cégnek, például az EON-nak vagy a MOL-nak két választása van: elvégez olyan beruházásokat, amik megtakarítással járnak, vagy vásárol már igazolt HEM-et olyan szereplőtől, aki csinált ilyen beruházást. Ezek a megtakarítási egységek egy ideig csak az EKR-kötelezettek között voltak forgalmazhatók. Ez év elején nyitották ki a kaput, s tették lehetővé, hogy kisebb szereplők is kereskedhessenek a HEM-mel. Ma bárki eladhat HEM-et, akinek van a birtokában, azaz végzett hitelesített energiamegtakarítással járó beruházást. Így jött az ötlet: a kivitelező elvégzi a munkát ingyen, ennek fejében jelképes összegért átveszi a HEM-et a magánszemélytől, azt eladja a tőzsdén és a pénzéhez jut. 

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? 

A kivitelező szerződést köt egy háztulajdonossal, s megcsinálja neki mondjuk ingyen a szigetelést. A szigetelés előtt és után el kell végeztetni az energetikai tanúsítást, az auditot. Ez igazolja a megtakarítás elérését, azaz létrejön a HEM, a hitelesített megtakarítás. Ez már egy vagyoni érték. 

A HEM-et el lehet adni a tőzsdén. A tulajdonos egy szerződéssel átruházza a HEM  tulajdonjogát a kivitelezőre, aki pedig eladja a tőzsdén a MOL-nak vagy az EON-nak vagy valamelyik más szervezetnek. Az energiatőzsdén negyedévente tartanak ilyen aukciókat, amikor a HEM-et el lehet adni. Legutóbb november 10-én volt ilyen kereskedés. 

Valójában tehát az ingyenes munka nem jelent szó szerint ingyenességet. A megrendelő a HEM átadásával fizet érte. Igaz, amúgy ő valószínűleg semmit nem tenne vele, ez a vagyoni értékű jog elveszne számára. Ez tehát a legjobb megoldás mindegyik félnek. 

Mit jelent ez számokban?

A Portfolio becslése szerint egy átlag kockaház födémszigetelése 25 centiméter vastag üveggyapottal nettó 200-250 ezer forintba kerül a kivitelezőnek. Ehhez hozzá kell még adni a két energetikai audit díját, ami egy családi házra körülbelül 70 ezer forintos összeg. 

A leigazolt megtakarítást a vállalkozó megveszi a magánszemély tulajdonostól. Fizet érte mondjuk 10 ezer forintot, ami után némi szja-t és szocho-t még neki kell állnia. A teljes költség így 320-350 ezer forint nettóban. 

A kivitelező következő lépése, hogy tagként regisztrál az EKR tőzsdén. Ennek lesz egy negyedéves díja és egy tranzakciónként számított költsége. A legolcsóbb negyedéves díj most 15 ezer forint, a tranzakciós díj pedig 950 Ft/GJ. Jelen pillanatban a tőzsdének 68 tagja van.  

A szeptemberi aukción egy GJ megtakarítást 13 ezer forintos áron lehetett értékesíteni, de ennél jóval magasabb ár is várható. Ez azt jelenti, hogy a 45 GJ megtakarítással járó szigetelés után a kivitelező szeptemberben 585 ezer forint bevételhez juthatott. Ebből le kell vonni az áfát, így a nettó bevétel 461 ezer forint. A műveletből származó teljes haszon 110-130 ezer forint körül alakul. Ha pedig magasabb lesz a pillanatnyi tőzsdei ár, akkor emelkedik a haszonkulcs is. 

A becslések szerint egy háromfős csapat egy nap akár három ház szigetelését is el tudja végezni. Így a kivitelező napi profitja már 400 ezer forint környékén jár. Az sem kétséges, hogy a programmal nagyon jól jár a tulajdonos is. Ingyen megkaphatja a munkát, kap némi pénzt az eladott megtakarításért, és legalább negyedével csökken a téli fűtésszámlája a szigetelt tetőnek köszönhetően. 

Akit a program érdekel, a tőzsdei értékesítésről a bit.ly/tozsdeitagsag oldalon olvashat. Itt kell jelentkezni is. A tagfelvételhez csak egy belépési lapot és cégkivonatot kérnek, most időlegesen még belépési díj sincs. Ahhoz pedig, hogy a szigetelésből bevétel legyen, csak egy energetikai tanúsítóra lesz szükség, aki kiadja a szükséges igazolásokat. 

Miért pont a födémszigetelés?

Számos más felújítással elérhető lenne némi pénzzé tehető energiamegtakarítás, azonban a költségek és ráfordítások egyenlege alapján ez tűnik a leggazdaságosabbnak. A viszonylag olcsó szigeteléssel annak az árához képest elég nagy megtakarítás érhető el.  

Némileg szigorodott a követelmény

Egy úgynevezett EKR-katalógus lehetőséget ad egyes munkáknál az egyszerűsített számításokra. Eszerint korábban úgy lehetett számolni, hogy ha a födémet 25 cm-es üveggyapottal szigeteljük, akkor erre négyzetméterenként fél GJ megtakarítás elszámolható. Szeptember 19-én jelent meg az energetikai hivatalnak egy rendelete, ami némileg változtatott a számítás módján. A 0,5 GJ/négyzetméter helyett már csak 0,46 GJ számolható el a szigetelésre. Ez önmagában 8 százalékkal rontja a projekt jövedelmezőségét. További módosítás, hogy a 25 centiméter üveggyapot helyett 30 centit fognak megkövetelni. Egy 100 négyzetméteres ház esetén ez is 50 ezer forint plusz költséget jelent. Új követelményeket is beépítettek: kétrétegű fóliát kell leteríteni: a szigetelés alá egy párazáró kerül, fölé pedig egy porosodást gátló páraáteresztő fólia kell. Ez újabb 500 forintot jelent négyzetméterenként. 

A rendelet azt is előírja, hogy a projekt megvalósulását, annak műszaki tartalmát a helyszínen kell ellenőrizni. Az ellenőrzésnek a munkák 10%-át, de legalább kivitelezőnként egy-egy darabot érintenie kell (a módosításokat a 7/2024 MEKH rendeletben találjuk). Könnyen lehet, hogy az ingyenesség ettől kezdve már nem fogja megérni a kivitelezőknek, kénytelenek lesznek valamennyit kérni az ügyféltől is, de még így is jelentős kedvezményt lehet biztosítani a munka árából. 

Nőhet a kereslet a megtakarításokra

A közeljövőben arra számíthatunk, hogy növekedni fog az igény az ilyen beruházások iránt. A kormány ugyanis egy olyan törvényen dolgozik, ami szigorítja az EKR-re vonatkozó előírásokat. Az érintett cégeknek a korábbinál sokkal több megtakarítást kell igazolniuk 2025-re és 2026-ra. Jelenleg az üzemanyagosoknak értékesítésük 0,5 százalékát kell megtakarítással járó beruházásra fordítaniuk, jövőre 0,8 százalékot. Ráadásul az új törvény ezt visszamenőleg várja el tőlük: a 2023-as bevétel után kell számolni a 0,8 százalékot. A gáz- és áramszolgáltatókra még magasabb, 1,1 százalékos kötelezettséget rónak. 2027-től aztán újra növekedne ez az arány: minden érintettnek a bevétele 1,15 százalékát kell majd megtakarításra fordítania. Ez azt jelenti, hogy ugrásszerűen nőni fog az igény az olyan programokra, melyekkel energiamegtakarítás érhető el. 

Nagy Csaba

 

Hírdetés

Kiadványaink