Ismét változtak a rezsiszabályok – könnyebb lett családi fogyasztói közösséget alapítani

Egy év végi rendeletmódosítással egyszerűsítette a kormány a családi fogyasztói közösségek létrehozását. Továbbra is a jegyző adja ki az igazolást a telken található lakások számáról, de mostantól kevesebb feltételt kell ehhez megvizsgálnia. Akkor is több lakásnak számíthatjuk az ingatlant, ha az egyes részek műszakilag nincsenek különválasztva és nincs önálló bejáratuk sem.

A családi fogyasztói közösség azoknak segítség, akik egy telken belül élnek több lakásban, és ezek a lakások nem számítanak társasháznak. Ilyenek a többgenerációs családi házak, a külön választott, beépített tetőterek vagy az egy telken belül épült, ám egy mérőórára kötött önálló ingatlanok. Alapesetben ezekre az ingatlanokra is ugyanazok a rezsiszabályok érvényesek, mint az egylakásos házakra. Hiába tartalmaznak akár 4 lakást is, csak egyszer vehetik igénybe a kedvezményesen vásárolható energiamennyiséget, ami többszörös energiaszámlát jelent. A helyzetet a kormány úgy rendezte tavaly ősz elején, hogy lehetővé tette az úgynevezett családi fogyasztói közösségek létrehozását. A fogyasztói közösséghez maximum 4 lakás kapcsolódhat, s annyiszor vehetik igénybe a kedvezményesen vásárolható 1729 köbméternyi gázmennyiséget, ahány lakás alkotja a közösséget. Hogy a telken belül hány lakás van, arról a jegyzőnek kell egy igazolást kiadnia.

A fogyasztói közösség létrehozásának a kritikus pontja a jegyzői igazolás kiadása. A jogszabály szerint a jegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a lakás megfelel-e az OTÉK előírásainak (ez a 253/1997 kormányrendelet 105.§). A rendelet előírja többek közt, hogy ha a lakás eléri a 30 négyzetméter alapterületet, akkor rendelkeznie kell legalább egy 16 négyzetméteres szobával, amibe a főzésre és étkezésre szolgáló rész akkor sem számítható bele, ha a lakószoba közös a főzés és étkezés céljára szolgáló helyiséggel. A lakásnak rendelkeznie kell mindazokkal a helyiségekkel, amik biztosítják a pihenést, alvást, főzést, étkezést, tisztálkodást, mosást, illemhely-használatot, a lakhatáshoz szükséges dolgok tárolását stb. Így ha például nincs konyha vagy fürdőszoba, akkor az nem is tekinthető önálló lakásnak.

Az OTÉK előírásai alapján például nem tekinthetünk önálló lakásnak olyan házrészeket, melyeknek nincs külön bejáratuk. Ez nagyon sok ingatlant alkalmatlanná tett a családi fogyasztói közösségek létrehozására. Hiába laknak külön az emeleti részen önálló családként a fiatalok, hiába van a lakrészüknek önálló konyhája, fürdőszobája, ha a bejárata nem különül el a lakás többi részétől. Az OTÉK ugyanis elvárja, hogy a bejárat vagy a szabadból, vagy egy közös közlekedőből nyíljon.

A mostani rendeletmódosítás ezeket a helyzeteket oldja fel. A jegyzőnek a hatósági bizonyítvány kiállításához mostantól két előírást nem kell figyelembe vennie:

• az önálló rendeltetési egységek bejáratára, valamint
• a lakások műszaki megosztására vonatkozó követelményeket.

A műszaki megosztás azt jelenti, hogy a két lakás szétválasztható-e úgy, hogy akár mindkettőt be lehessen jegyezni a földhivatalban önálló ingatlanként. Ilyenkor fontos, hogy elkülönüljön a fűtési rendszer, legyen külön vízórájuk stb. Ha ezeket a feltételeket is vizsgálni kellene, akkor egy tetőtér-beépítés, vagy a ház mellé épített kis lakrész nem kaphatná meg a jegyzői tanúsítványt. Ezért nagy engedmény sokak számára ez a módosítás. Így tehát akkor is önálló lakásnak minősülhet a házrész, ha ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni, de a szükséges számú és méretű helyiségek megvannak benne. 

További újdonsága ennek a módosításnak, hogy társasházakon belül is engedi az ilyen fogyasztói közösségek létrehozását. Például egy telken belül található több lakás, ezek a társasházi albetétek. Az egyiknek beépítik a tetőterét, így létrehoznak egy újabb lakást. Ez nem lesz újabb albetét, de a mostani rendelet alapján jogosulttá válhatnak az itt lakók is a kedvezményes gázmennyiség megvásárlására.

Nagy Csaba

Forrás: 584/2022. kormányrendelet