Itt a kisadózás vége

Módosításként hirdetve gyakorlatilag egyik napról a másikra megszüntette a kisadózás lehetőségét a kormány. A mostani kisadózók többségének váltania kell, át kell térnie valamilyen más adózási formára. A havi 50 ezer forintos katához képest legalább 3-4-szeres adóteherre kell számítani. A váltást ráadásul nyár közepén kell levezényelni, hiszen a módosítások már szeptember elsejétől hatályba lépnek. 

Az áprilisi választások óta tudni lehetett, hogy a kisadózás alapos átalakítására készül a kormány. A tervezett módosításokat a kormány oldaláról megszólalók mind azzal indokolták, hogy a kisadózást a vállalkozók egy része visszaélésszerűen használja, be nem jelentett foglalkoztatást leplez vele. Bár adatokat erre sem a kormány, sem a NAV nem mutatott, a katásokra ráégették az „adócsaló“ címkét. Kisadózók százezreit bélyegezték kimondva vagy csak sejtetésekkel csalónak, akik a kiskapukat megtalálva csökkentették minimálisra a fizetendő adójukat. Közben ne feledjük el: néhány éve a kata még a kormány reklámozott büszkesége volt, kisvállalkozók százezreit igyekeztek ebbe az adózási formába terelni. Mostanra viszont megváltozott a kormány hozzáállása. A kormánytagok kommunikációjából az derült ki, hogy a katát ők valójában csak a lakossági szolgáltatók lehetőségének szánták, minden más terület számukra már a kiskapuk kihasználását jelenti. 

Sokáig nem lehetett tudni semmi biztosat, a valós módosítási szándékot hónapokig titkolták. Az innen-onnan szivárgó hírek alapján arra számíthattunk, hogy alaposan megemelik a havi tételes adó összegét, esetleg szűkítik a tevékenységük alapján katára jogosult vállalkozások körét – például kizárják az ügyvédeket, újságírókat, más szellemi foglalkozásúakat. Felmerült az a lehetőség is, hogy az egy vállalkozótól szerezhető összeg határát csökkentik, így már nem 3 milliótól, hanem évi 1 milliótól kellett volna a 40%-os különadót fizetni. Ám ezeknek a megszellőztetett javaslatoknak nyoma sem került bele a végül elfogadott változatba.

Nyár közepén egy nap alatt végigverték

A valódi törvénymódosítást július 11-én pontban délben, a szabadságolások közepén terjesztette be a Parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A törvényjavaslatra kivételes tárgyalást kértek: ez azt jelenti, hogy a módosító indítványok benyújtására 3 óra állt rendelkezésre, s a javaslat benyújtását követő napon már sor is kerülhetett a zárószavazásra is. Azaz alig több mint 24 óra alatt fogadták el a 450 ezer kisadózó vállalkozását derékba törő új törvényt. 

A kisadózásról szóló új törvény gyakorlatilag semmit nem tartalmaz az előző hónapokban felmerült javaslatok közül, ellenben olyan horderejű változásokat idéz elő, amire senki sem számíthatott. Ezzel a megoldással gyakorlatilag eltörölték a kisadózást. A közrádió híreiben a parlamenti szavazás napján azt emelték ki, hogy a kormány 12-ről 18 millióra emelte a kata összeghatárát, s olyan módosításokat vezetett be, mellyel meg tudják szüntetni az eddigi visszaéléseket. A valóság ezzel szemben az, hogy az új szabályok a meglévő 450 ezer katás döntő többségét kizárják a kisadózásból, vagy lehetetlenné teszik a tevékenységüket. Néhány tízezernél nem lehetnek többen, akiknek megfelelnek az új feltételek. 

A változások

A legfontosabb változás, hogy szeptember elsejétől csak a főállású egyéni vállalkozó lehet kisadózó. Ezzel tehát kikerülnek a körből

• a kisadózó betéti társaságok
• a mellékállású katások, mindazok a vállalkozók, akiknek van legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyuk
• a nyugdíjasok, diákok, rokkantnyugdíjasok, akik eddig szintén katázhattak, de nem minősülnek főállású vállalkozónak. 

A jogosult kör szűkítésével megszűnik a 25 ezres mellékállású kata, a továbbiakban tehát csak az 50 ezer forintos, főállású kisadózás marad meg. 

Cégnek szolgáltatni tilos

Kisadózás alá tehát a jövőben csak a főállású egyéni vállalkozók tartozhatnak. Számukra is beépítettek azonban egy igen jelentős korlátozást: kisadózó vállalkozó csak lakossági ügyfélnek szolgáltathat, vagy adhat el terméket. A kisadózó vállalkozó nem állíthat ki számlát másik vállalkozás számára. Amennyiben másik vállalkozástól a kisadózó bevételt szerez, akkor a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik kisadózói adóalanyisága. Azaz a vállalkozó kiesik a katából, amint bármilyen munkát elvégez egy másik vállalkozásnak. Ez alól csak a taxisok lettek kivételek.

Ezzel a módosítással egy olyan megkülönböztetést illesztettek bele a kisadózói törvénybe, amilyet még nem láttunk hazai jogszabályban. Nem emlékszünk a rendszerváltást megelőző időkből sem olyan adójogszabályra, mely a vásárlók személye alapján különbözteti meg az egyes gazdasági eseményeket. Hogy lássuk ennek a súlyát: a jövőben befut egy telefon a katás vízszerelőhöz, hogy fusson gyorsan, mert eltörött a főnyomócső és elönti az épületet a víz. Ő pedig előbb visszakérdez: lakások vagy üzlet van veszélyben? Mert az üzletbe nem mehet, ő csak magánszemélynek szolgáltathat, cégeknek nem szabad…. A gumisnál is érdekes lesz, hogy a saját autóra felrakja az új téli gumit, a céges autókat viszont már nem fogadhatja. A katás vendéglősnél is felejtsük el a céges számlakérést. 

18 milliós összeghatár: ugyan kinek?

A változások súlyához képest eltörpül az a módosítás, hogy a kata éves összeghatárát felemelték 12-ről 18 millió forintra. Az adózói kör brutális leszűkítésével és a céges megrendelések tiltásával azonban kétséges, hogy a kizárólag lakossági piacra dolgozó vállalkozások számára jelent-e bármit, hogy 12 helyett 18 millió forintig katázhatnak. Ebben a körben inkább a havi néhány százezer forint a jellemző bevétel, nem pedig az egy vagy másfél millió. Fodrászra, műkörmösre, cipészre, kozmetikusra és masszőrre gondoljunk – szinte csak ők azok, akik meg tudnak élni a céges megrendelések elvesztésével is. 

A váltani kényszerülő katások megkapják az éves keretet

Az értékhatárral kapcsolatban kaptak egy könnyítést a ma katázó vállalkozások. Sokakat érint a probléma, hogy bevételei szezonálisan érkeznek, s csak az év egészére elosztva maradna belül az értékhatáron. Például olyan vendéglátóhelyek, melyek augusztus végéig megtermelik a 12 milliós bevételt, majd az utolsó negyedévben szinte nincs vendégük. Ha egész évben működnek, nincs gond, de ha augusztusban kiesnek a katából, akkor túllépnék a 8 hónapra számított értékhatárt. Ezért kaptak egy kedvezményt azok a vállalkozások, melyek  augusztus 31-én kisadózónak számítanak. Számukra a katás keret 2022-ben is havi 1,5 millió forint lehet. Azaz nem kell 40%-os plusz adót fizetniük, ha augusztus végéig beérkezik hozzájuk az egész évre tervezett 12 millió forintos bevétel. 

Nem lesz 75 ezres kata sem

A kata eddigi rendszerével szembeni érv volt az is, hogy a fizetendő adó jelentősen elmaradt a minimálbértől. A kata 2013-as bevezetésekor a minimálbér 98 ezer forint volt, ehhez jött a havi 50 ezer forintos tételes adó. Ennek alapján a mai összeg reálisan 100-110 ezer forint lehetne a 200 ezres minimálbér mellett. Ennek ellenére a havi 50 ezer forintot meghagyták, változatlanul ennyit kell fizetnie a megmaradó kisadózóknak.

Tudott dolog, hogy az alacsony adónak köszönhetően a kisadózóknak rendkívül alacsony a tb-ellátási alapjuk. Az ellátások számításának az alapja 108 ezer forint. Azaz, ha a katás beteg lesz, akkor a 108 ezer forint 60%-ra számíthat táppénzként akkor is, ha ennek a sokszorosát keresi. Volt viszont egy lehetőség ennek a növelésére: aki 50 helyett havi 75 ezer forint kisadót fizetett, annak az ellátási alap is magasabb volt. Még mindig a minimálbér alatti, de nem 108, hanem 179 ezer forint. Ezt most megszüntették. A kisadózó szeptembertől nem választhat magasabb ellátási alapot, magasabb adófizetéssel. A kata 50 ezer, a tb-alap 108 ezer forint, s akinek ez nem felel meg, az legfeljebb kereshet más adózási formát. 

Alig van idő az áttérésre

A kisadózás augusztus 31-én minden érintett számára véget ér. Aki megfelel az új feltételeknek, s tovább tudja folytatni kisadózóként a munkáját, annak is újra be kell jelentenie ezt az igényét. A kisadózás a bejelentést követő hónap első napjától lehetséges. Így aki szeptembertől katázni akar, annak ezt augusztusban jelentenie kell a NAV-nak. 

Aki nem jogosult szeptembertől a kisadózásra, annak át kell térnie valamilyen más adózási formára. Egyéni vállalkozók számára az átalányadózás lehet a leginkább kedvező adózási forma. Ez is jelentős adóemeléssel jár, a legtöbben az eddigi adóteher legalább dupláját-háromszorosát fogják fizetni. Az átalányadózás választására a kormány biztosított egy egyedi határidőt. A korábban katás egyéni vállalkozók október 31-ig térhetnek át az átalányadózásra. Ehhez egy nyilatkozatot kell majd benyújtani a NAV-hoz ami azonban még nincs meg. A törvény szerint augusztus 15-ig kell ezt kiadnia az adóhatóságnak. 

A katás cégeknek nehéz és drága lesz az átállás

A korábban kisadózó cégek számára nem adtak semmilyen könnyítést. Az áttérési szabályokhoz nem nyúltak hozzá. Így tehát a kisadózásból kieső betéti társaságnak  leltárt és mérleget kell készítenie, s a mérlegét könyvvizsgálóval is hitelesítenie kell.  A könyvvizsgálói hitelesítés alól csak az egyszerűsített végelszámolást választó, megszűnő cégeket mentették fel. Amelyik társaság azonban a kata után tovább működne, annak ez jelentős költséget jelent majd az áttérésnél. 

Ilyen jelentőségű adózási változásnál az is szokatlan, hogy ennyire rövid időt adjanak az áttérésre. A július 12-én elfogadott, lapzártánk idején még ki sem hirdetett törvény szeptember elsején hatályba lép. Az érintett 450 ezer vállalkozásnak addig kell áttekintenie, hogy mik a lehetőségei, maradhat-e katás vagy nem, egyáltalán tud-e működni vagy nem. Az áttérésre adott határidő eleve nagyon rövid, ráadásul a nyár közepén, a szabadságolások idején kell teljesen új irányt szabni a vállalkozások működésének. Ehhez azt is hozzá kell számolnunk, hogy a kisadózók egy része valóban nem alkalmazott eddig könyvelőt, mert az adózás egyszerűsége miatt nem volt rá szüksége. Az áttéréshez, az új forma kiválasztásához, az általános szabályok szerinti adózáshoz azonban már nem lesz nélkülözhető egy könyvelő közreműködése. Vegyünk példának egy katás betéti társaságot: eddig az éves adóbevallást egyetlen űrlap kitöltésével teljesíteni tudta az ügyvezető, s ha mellette az iparűzési adó befizetésével is boldogult, akkor évekig vihette könyvelő nélkül a cégét. Most könyvelőt és könyvvizsgálót kell keríteni és kettős könyvelésre kell áttérni. Ez eleve havi 20-40 ezer forintos költséget jelent, arról nem is beszélve, hogy ki fog vajon találni egy új ügyfelet vállaló könyvelőt augusztus közepén? 

Mi lesz a folytatás? 

Biztosak vagyunk abban, hogy a mostani változások nem állnak meg a kisadózó vállalkozásoknál. A kormány fellökött egy dominót, s nem tudni, hogy ez hol fog megállni. Általános áremelkedésre kell felkészülnünk. A volt katások jóval többet fognak adózni, ezért aki csak teheti, emelni fog az árain. Aki nem kisadózó, ezt az is érezni fogja a szolgáltatások árának emelkedésén keresztül. Egész gazdasági ágak épültek az egymásnak bedolgozó kisadózók munkájára. 

Nagy Csaba