Jótállási jegy: mikor kötelező adni?

Az építőipari garanciavállalásnak nemcsak az idejét határozzák meg a jogszabályok, de azt is, hogy milyen dokumentumot kell adni róla. Ismerjük meg, milyen jótállási jegyet kell adnunk az  új lakásokhoz és a húszezer forint feletti javításokhoz, karbantartásokhoz!

Többször előkerült már az építőipari garancia kérdése. Fontos megkülönböztetnünk a két alapvető garanciatípust: a szavatosságot és a jótállást. Röviden: a szavatosság az, amikor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba, amiért felelőssé teszi a kivitelezőt, már az átadáskor is létezett. Ezzel szemben a jótállás a megadott időn belül teljes felelősségvállalást követel a kivitelezőtől. A bizonyítás terhe itt fordított: a jótállás alól a vállalkozó csak úgy szabadulhat, ha bizonyítja, hogy átadáskor a termék hibátlan volt, a hiba használat közben keletkezett.  

Szavatosságot minden termékre és szolgáltatásra vállalni kell, így az építési munkákra is. Ha a szerződést egy vállalkozással kötöttük, akkor ez egy év, ha magánszeméllyel, akkor 2 év, de ha a szolgáltatás ingatlan építésére vonatkozott, akkor 5 évet kell vállalni. 

A jótállás ritkább, ezt nem teszi minden épülettípusra kötelezővé a jogszabály. Csak lakások építése esetén kell a kivitelezőnek kötelező jótállást vállalnia. Természetesen minden más esetben is lehetőségük van arra a feleknek, hogy jótállásra is szerződést kössenek, s ez része legyen a kivitelező ajánlatának.

A lakások jótállási feltételeit a 181/2003 kormányrendelet tartalmazza. A kötelező jótállási idő nem egységes, hanem épületszerkezetenként eltérő:

• Az alapozásra, teherhordó szerkezetekre, födémre 10 évet kell vállalni. 
• A válaszfalak, gépészet, vízszigetelés stb. 5 év, 
• a festés, vakolat, lefolyók stb. 3 éves jótállással jár. 

Ezek az időkorlátok nem attól a naptól kezdődnek, amikor a lakó megveszi a lakást. A jótállás kezdete az az időpont, amikor a megrendelő átveszi az ingatlant a kivitelezőtől. Így a teljes ingatlan jótállása egyazon időpontban kezdődik, ami független attól, hogy az egyes lakásokat később mikor vásárolja meg valaki a beruházótól. A jótállás az épület közös helyiségeire is vonatkozik, ott pedig végképp értelmezhetetlen lenne, hogy az egyes lakók jótállási joga eltérő időpontban kezdődik.

Az új lakáshoz jótállási jegyet kell adni

A szavatossági igény érvényesítését nem köti a törvény semmilyen külön papírhoz. A hiba felfedezése után a jogosultnak a lehető leghamarabb, lehetőleg két hónapon belül jeleznie kell a hibát.

A jótállásról viszont jótállási jegyet kell kiállítanunk. Ezt a műszaki átadás-átvétel során kell átadnunk. Többlakásos épület esetén minden lakásról külön jótállási jegyet kell adnunk. 

A jótállási jegynek tartalmaznia kell: 

• a jótállás körébe tartozó lakás, a kiszolgáló helyiségek és épületrészek leírását
• az épületszerkezetek és berendezések meghatározását
• a jogosultat megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit
• a vállalkozó és a javításra kijelölt szervezet nevét és elérhetőségeit
• a műszaki átadás-átvétel befejezésének az időpontját.

A jótállási jegynek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást is, hogy a jótállás nem érinti a vevőnek a jogszabályból eredő jogait. Azaz a jótállás biztosítása mellett a szavatossági jog is változatlanul megilleti a tulajdonost, és erre a jótállási jegynek fel is kell hívnia a figyelmét. 

A jótállási jegy kiállítása tehát kötelező (ha nem adunk, azért a fogyasztóvédelem megbüntethet), ám annak hiánya nem befolyásolja a jótállási kötelezettséget. Azaz, ha a tulajdonos elveszíti a jótállási jegyet, attól még ugyanúgy érvényes a jótálláshoz fűződő joga, ha valamilyen hibát talál. Előfordulhat például, hogy a lakás gazdát cserél a jótállási időn belül – ilyenkor az új tulajdonos lesz a jótállás további jogosultja akkor is, ha az előző tulajdonostól nem kapta meg az erre vonatkozó papírokat.

Célszerű, ha a jótállási jegy mellett adunk át minden más olyan dokumentumot is, amire a lakás tulajdonosának szüksége lehet. Ilyen például a beépített gépészeti berendezések leírása, használati útmutatók. Sok esetben a készülékre vonatkozó jótállás biztosításának a feltétele a kezelési utasítások maradéktalan betartása. Éppen ezért fontos igazolnunk, hogy az utasítás átadásával erre felhívtuk a tulajdonos figyelmét.

20 ezer forint feletti javítási munkáknál is kell adni jótállási jegyet

Kevesebb szó esik arról, hogy az új lakások építése mellett kötelező jótállás vonatkozik a karbantartási és javítási szolgáltatásokra is. Az ilyen munkákra akkor vonatkozik a jótállás, ha a munka értéke áfával és anyagköltséggel együtt meghaladja a 20 ezer forintot. Javításra a kötelező jótállás 6 hónap. Ugyanakkor azt is vegyük figyelembe, hogy ez a kötelezettség a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésekre érvényes. Azaz ha vállalkozásként rendelték meg a szolgáltatást, arra nem érvényes a jótállás. 

Itt is kötelesek vagyunk jótállási jegyet kiállítani, olyan formában, ami legalább a jótállási idő végéig olvasható marad. A jótállási jegynek a következőket kell tartalmaznia: 

• a vállalkozás neve és címe
• az elvégzett munka megnevezése, a felhasznált anyagok, alkatrészek felsorolása
• a szolgáltatás díja
• a jótállás alapján a fogyasztót megillető jogok felsorolása, továbbá azok érvényesíthetőségének feltételei és határideje
• az arról szóló tájékoztatást, hogy vita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

Itt is igaz az, hogy nekünk kötelező kiállítani a jótállási jegyet, de a megrendelő akkor is élhet a jótállással, ha nem kapta meg. Ilyen esetben a megrendelőnek elég a munkáról kapott számlát, nyugtát bemutatnia.

Ha jótállási igény van, arról jegyzőkönyvet kell felvenni

A jótállási igényről jegyzőkönyvet kell felvennünk. Ebben rögzíteni kell a következőket: 

• a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt (pl. javítás vagy csere) 
• az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját
• a dolog átadásának vagy üzembe helyezésének az időpontját
• a hiba bejelentésének az időpontját
• a hiba leírását
• a jótállási igény rendezésének a módját vagy az igény elutasítása esetén annak indokát (kivéve, ha az igény rendezéséről a jegyzőkönyv felvételekor a vállalkozó még nem tud nyilatkozni, nem tudja, hogy javítható-e a hiba vagy cserére lesz-e szükség)
• végül az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A jegyzőkönyvnek tehát tartalmaznia kell a fogyasztó igényét és azt is, hogy a panaszt végül milyen módon rendeztük. Ha ez a kettő eltér egymástól, akkor azt meg is kell indokolnunk. Például kihívnak egy leszakadt redőny javításához, amit megcsinálunk. A megrendelő szerint azonban a redőny továbbra is szorul, ezért jótállásra hivatkozva cserét kér. Erre azonban nincs szükség, a hiba könnyen javítható volt. Azt azonban a jegyzőkönyvben meg kell indokolnunk, hogy miért térünk el a megrendelő igényétől (a javításra vonatkozó jótállás feltételeiről ld. 249/2004 kormányrendeletet).

Jogszabály csak a jótállási jegy kötelező tartalmát rögzíti, kötelező formanyomtatványa azonban nincs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített egy használható mintát, ami szabadon letölthető, használható. Ez megfelel minden kötelező előírásnak, de nem kötelező ezt használni. A minta főleg a tartós fogyasztási cikkekhez készült, ám átalakítással javítási szolgáltatásokhoz is használható. Innen tölthető le: bit.ly/jotallas-minta.

Nagy Csaba