Kávészünet a jogásszal: Jóteljesítési visszatartás vagy garancia esetén lehet-e valamit tenni, hogy ne egye meg az infláció a pénzünket?

A jelenlegi vágtázó forintgyengülésnél a visszatartott vagy garanciába adott pénzünk egyre csak romlik. Nagyon nem mindegy, hogy amikor akár évek múltán visszakapjuk, akkor mire lesz elég: egy új autóra vagy egy használtra, egy behajtóra vagy egy csavarhúzóra. Jogászunkat faggattuk, hogy mit tehetünk a pénzhígulás megfékezésére.

Habár a Ptk. nem ismeri, meg kell különböztetnünk a jóteljesítési visszatartást a jóteljesítési garanciától.

Mit jelent a jóteljesítési visszatartás? 

Visszatartás esetén kivitelezőként nem kapjuk meg a teljes díjunkat, azt – ahogyan a nevében is benne van – a megrendelő visszatartja. Ez fedezi az átadás-átvétel során kibukott hibákat, hiányosságokat. Tehát a célja az, hogy amit a kivitelezés közben elrontottunk és nem javítjuk, azt a megrendelő ebből a pénzből megteheti. A mértéke általában 5 % szokott lenni, de lehet akár 1 vagy 20 is, viszont kikötni sem kötelező. Jár-e a visszatartott összegre kamat? Vagy mellé legalább egy ajándékkupon, amiért használta a pénzünket? Sajnos legfeljebb egy köszönömre számíthatunk.

A másik „barátunk” a jóteljesítési garancia

Ez már hasonlóan működik, mint pl. amit egy háztartási gépnél is megszokhattunk: ha 2 éven belül bekrepál a mosógép, akkor élhetünk a garanciával, tehát ez a később előforduló hibák javításáról szól. És hogy fokozzuk az élményeket: a garancia és visszatartás működhet egyszerre, együtt, kéz a kézben is. Ez magyarul annyit jelent, hogy megállapodunk: a megrendelő visszatarthatja a díjunk 5%-át arra az esetre, ha netán 3 éven belül lepotyogna a burkolat a falról. Ilyenkor vagy kiszállunk és megcsináljuk, vagy elvégezteti mással a munkát, nyilván a visszatartott pénzből. Ha letelik a 3 év, akkor visszakaphatjuk az összeget. A különbség tehát az, hogy a később előjövő hibák javítására vállalunk kötelezettséget, míg a sima visszatartásnál a kivitelezés közben elkövetett bűneinkért lakolunk.

Amikor bejön a képbe a bank is

Előfordulhat az az eset is, hogy „csak” garanciát vállalunk. Ezt megtehetjük bankokon keresztül, ezt nevezzük bankgaranciának. Ennek az a lényege, hogy egy bankkal leszerződünk, hogy hibás teljesítéskor ő fog helyettünk fizetni. Nyilván nem a két szép szemünkért teszi mindezt: a fedezetet nekünk kell biztosítani és díjat is fel fog számolni. Kamat ilyenkor sem jár, legfeljebb egy kedves mosoly a banki ügyintézőtől. Ha bankgaranciára adjuk a fejünket, fontos azt is tudnunk, hogy a bankok legtöbbször feltétel nélkül, a megrendelő első felszólítására fizetnek. Magyarul nem nézegetik, hogy tényleg beszakadt-e az a tető, elég a megrendelőnek bebattyogni a bankfiókba és bejelenteni. Tehát a bankgaranciát mindig alaposan gondoljuk és nézzük át!

Az ügyvédnél kamatozhat is

A jóteljesítési garanciát letétbe is helyezhetjük, ez jellemzően ügyvéd közreműködésével szokott megtörténni. Ilyen esetekben megegyezés tárgya, hogy jár-e kamat. Az ügyvédeknek kötelező letéti számlát fenntartani, ezeken igen szép összegek összegyűlhetnek, amit a bankok “jutalmaznak”. – Ha a saját cégemről lenne szó, akkor ügyvédi letétbe tenném a jóteljesítési garanciát. Kezdjük ott, hogy egy független személynél, bankszámlán legyen az a pénz, ne a megrendelőnél. Itt kamatozik is valamennyit. Ez a legtisztább megoldás – vélekedett jogászunk.

Van a láthatáron ebben változás?

Egyelőre az állami szervek vagy kamara oldaláról nem hallani, tudni olyan felvetésekről, hogy ezekben a kérdésekben módosítás várható.

Fontos szem előtt tartani, hogy a felsoroltakat nem kötelező kikötni vagy elfogadni. Viszont ha benne van a szerződésben, akkor ne lapozzuk át nagyvonalúan! Kötelező jótállással új épületek esetén tartozunk, tehát a hibás teljesítést javítanunk kell, de semmi nem írja elő, hogy ezt csak úgy lehet rendezni, hogy pl. a díjunk x%-át visszatartja a megrendelő. Erről csak a szerződésben lehet megállapodni.

Kis Zsuzsanna