Kell bontási engedély?

Egy meglévő, szabadon álló épület részleges bontását tervezik. Kell rá bontási engedély vagy kiviteli terv? Más a helyzet, ha egy ikerháznak azt a felét bontjuk, ami semmiféle kapcsolatban nincs a szomszéddal?

Ma már nagyon ritkán kell bontáshoz engedélyt kérni. Bontási engedélyt sorházak, ikerházak egyik részének elbontásakor kell kérni, ez esetben is csak akkor, ha a bontás az alapozást vagy a csatlakozó tartószerkezetet érinti. Ha egy ikerháznak azt a részét szeretnék elbontani, ami semmiféle kapcsolatban nincs a szomszéddal, még a tetőidom sem közös, akkor nem kell rá bontási engedély. 

Szabadon álló épület esetében is csak akkor kell engedély, ha műemléki vagy örökségvédelmi oltalom alatt álló épületről van szó. Tehát ha egy átlagos, szabadon álló családi ház nyári konyháját lebontják, megtehetik bontási engedély nélkül. 

Viszont előfordulhat, hogy kell a bontáshoz egy kiviteli terv vagy legalább egy statika. Ezekre a dokumentumokra nem csak azért van szükség, mert a jogszabályok előírják. Sokszor életet menthet egy terv, amiben le van írva, hogy milyen sorrendben kell bontani. 

Azt, hogy mikor kell kiviteli terv a bontandó épület tulajdonságaitól függ. 

Szabadon álló épület esetében akkor, ha:

– az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, és homlokzatmagassága az 5 métert,

– vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert (a pincét is elbontják).

A jogszabályok ugyan nem teszik kötelezővé kiviteli tervnél a statikát, de a kamarai szabályzat igen. Tehát statikusra is szükség lesz. 

Megjegyeznénk, hogy egy statikust akkor is érdemes kihívni egy bontáshoz, ha nem készülnek tervek. Segítségével megelőzhető a személyi sérülés. Részleges bontáskor pedig az, hogy kár keletkezzen a megmaradó épületrészben.

Király Viktória