Kell-e a bontáshoz engedély?

Általában nem, de kelhet. Hogy mikor, milyen esetekben arról Jenei Vivient kérdeztük.

Lebontjuk a dilemmákat: íme a törvény szava!

Bontásnál általában nem kell engedély. A 281/2024. Korm. rendelet is erről nyilatkozik, és természetesen a kivételekről, mert a kivételek mindig erősítik a szabályt.

Azzal valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, hogy a műemlékházak, illetve a helyi védelem alá eső épületek mind-mind engedélykötelesek, ha a cél a lebontatásuk. Az e-epites.hu oldalon helyrajzi szám alapján könnyedén megkereshetőek az épületek, s lekérhetőek az adataik, sőt az örökségvédelmi nyilvántartás is végigböngészhető, így viszonylag hamar fény derülhet arra,hogy melyik milyen kategóriába tartozik. A településképi rendelet is megbízható forrás, a helyi védelem alatt álló házak felfedezhetőek benne.

Túl a műemléki vagy védett épületeken a zártsorúan, vagy ikresen épített építmények is bontási engedélyesek akkor, ha a falaik, és/vagy az alapozásuk a szomszédok épületeivel határosak. (A zártsorú beépítés a telek teljes szélességét kitölti, azaz az épület a bal telekhatártól a jobb telekhatárig tart. Többnyire nem tartozik hozzá oldalkert, vagy előkert, és utcafrontra épül.) A kivitelezési munkálatok ilyen értelemben érintik a szomszédos ingatlanok szerkezeteit.

Tehát annak, akinek egy különálló házikója van, ami nem védett, nem műemlék, bátran lebontathatja az épületet. Régen egyébként köbméterben meghatározott szabályozás korlátozta a bontási tevékenységet, de ma már nagyjából bármekkora építmény lebontatható.

Mire van szükségünk a bontási engedélyhez?

Tervdokumentáció nélkül nem élet az élet, amihez az építész, statikus közbenjárása elengedhetetlen. Az épületet fel kell mérni, a statikus megvizsgálja az alapozást, illetve a szomszéddal közös falat. A statikus jegyzi le végül, hogy miként kell a bontatást kivitelezni: általában felülről-lefelé, de nem ritka a segédszerkezet használata sem, aminek az a célja, hogy az ártatlan, mit sem sejtő járókelők, szomszédok ne sérülhessenek meg. Ez a típusú tervdokumentáció egyébként alapjáraton egyszerűen elkészíthető – teszi hozzá Jenei Vivien. 

A kérdés már csak az, hogy mikor kell terv? Ugyanis előfordulhat olyan helyzet, hogy engedélyre nincsen szükség, de tervre igen, ha mondjuk az épület terepszint feletti, vagy belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, vagy a homlokzatmagassága az öt métert, esetleg a talajszint alatti bontás mélysége a másfél métert. Viszonylag gyakori, hogy ezen paraméterek valamelyikének egy magánház a büszke tulajdonosa. Például: egy kétszintes, alul-felül 100 m2 alapterületű ház már simán beleesik ebbe a kategóriába, vagy egy olyan Kádár kocka is elérheti már az 500 m3-t, aminek van egy félszuterén része. A bontási terv tehát kötelező még akkor is, ha engedélyre nincsen szükség, mert még utólagosan is ellenőrizhetik a meglétét.

Horváth Nikoletta