Készül az átfogó, uniós lakásfelújítási terv

Betiltják a gázkazánokat? 

Az EU teljes energiafogyasztásának a 40%-át az épületek használják el. A fűtésre használt energia nagy része ma még fosszilis energiából származik. Ennek az energiafogyasztásnak a drasztikus csökkentésére szánta rá magát az EU. Az irányelvet az Európai Parlament már elfogadta, már az aláírók asztalán van. A jelenlegi lakásfelújítás ütemének a felpörgetése lesz az uniós támogatások egyik fő célja az elkövetkezendő években. Ez nekünk, építőiparosoknak nagyon jó hír lehet, hiszen évtizedekre elegendő munkát jelentene a jelenlegi magyar épületállomány felújítása.

Valóban betiltják majd a gázkazánokat – de még nem most

A médiában sokszor indulnak hódító útjukra arról szóló hírek, hogy az Európai Unió betiltana valami teljesen megszokott és ártalmatlan használati eszközt. Ezek többsége álhír. A mostani döntés viszont nem az, s ha nem nyújtanak majd jelentős támogatást, akkor lehet, hogy sokaknak fájni fog ez az intézkedés. Az Európai Parlament nemrég megerősítette az EU kibocsátás-csökkentési terveit, melynek része többek közt a hagyományos gázkazánok teljes kivonása is.

Az uniós rendelet tervezetének indoklásából választ kapunk arra, hogy miért pont ezt a területet kell ennyire radikálisan átalakítani. Az EU teljes energiafogyasztásának a 40%-át az épületek használják el fűtésre, hűtésre, világításra. A fűtésre használt energia 39 százaléka ma még földgázból érkezik. Az olaj is még mindig 11%-os szerepet kap, szénnel pedig az épületek mintegy 3 százalékát fűtik. Miközben az EU energetikai sérülékenységét éppen az okozza, hogy sem a gázt, sem az olajat nem saját maga termeli, hanem EU-n kívüli országokból kell megvásárolnunk, kiszolgáltatva magunkat ezzel az energiát biztosító országok szándékainak.

Így hát egy hatalmas program indul, melynek része a teljes lakásállomány átalakítása, hogy 16 év múlva, 2040-re már egyetlen hagyományos tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben az EU területén.

2030-tól az új lakások, 2050-től minden lakás kibocsátásmentes legyen!

Az uniós intézkedés végső célja, hogy csökkentsük az épületek energiafogyasztását. A legtávolabbi mérföldkő 2050. Erre az időpontra kellene elérni, hogy az épületek működése egyáltalán ne terhelje a környezetet káros anyagok kibocsátásával. Húsz évvel korábban, 2030-ra az új épületeknek kell olyanná válniuk, melyek semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki. Az újonnan épülő középületeknek már 2028-ra ennek az elvárásnak kell megfelelniük. Ez is egy merész cél, de nem lehetetlen. Az új épületek gépészeti megoldásainak kiválasztását befolyásolni tudják a kormányok például az energetikai követelmények szigorításával.

A nagy lépés a meglévő, csak Magyarországon több milliós lakásállomány átalakítása. Természetesen nem egyik napról a másikra kell elérni a kibocsátásmentes állapotot. Az EU terve szerint a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük, hogy 

• 2030-ra a lakásállomány 16 százaléka,
• 2033-ra 26 százaléka fel legyen újítva.

Ez legalább 300 ezer lakás felújítását jelenti az elkövetkezendő 5 év alatt. Nem lehetetlen vállalás, hiszen a 2021-22-es otthonfelújítási program keretében körülbelül 250 ezer család adott be támogatási kérelmet. Igaz, az akár a konyhabútor cseréjét is támogató programban az átlagos kifizetett összeg 2 millió forint körül volt, míg egy átfogó energetikai korszerűsítés ennél sokkal többe kerül.

2040-től csak megújuló fűtés lehet

Az elvárható felújítások része az is, hogy a régi lakásoknál is teljesen szüntessük meg a fosszilis tüzelőanyagok használatát. A végső határidő 2040: erre az évre kellene elérni, hogy egyetlen olyan fűtőtest se legyen üzemben, ami nem megújuló energiát használ. Azaz ez jelenti a gázkazánok működésének a végét. Ez alól az elvárás alól a mezőgazdasági és a műemlék épületek mentesülnek csak, s még néhány épülettípusra adhatnak az országok külön mentességet (például templomokra, ideiglenes épületekre stb.).

A 2022-es népszámlálás adatai szerint mintegy 4 millió lakás található az országban. A lakások felét, több mint 2 millió otthont olyan kazán fűt, ami ennek az egy lakásnak adja a meleget, ebből 1,788 millió gázkazán. Az országnak tehát 16 éve van arra, hogy a mai szintről indulva teljesen lecserélje csaknem 2 millió lakás fűtési rendszerét. Ezeket az elvárásokat lehetetlen lesz teljesíteni átfogó, hatékony állami segítség nélkül. Olyan támogatási programra lesz szükség, ami nem néhány ezer kiválasztott számára juttat érdemi összeget, hanem milliókat tud segíteni a korszerűsítés megvalósításában. Enélkül az ország nem fogja tudni teljesíteni az EU által támasztott elvárásokat.

A köztes lépéseket nehéz még előre látni. Egyelőre a támogatások tilalma következik: 2025-től egyetlen tagállam sem nyújthat támogatást hagyományos tüzelőanyaggal működő kazán telepítésére. Azaz a ma még korszerűnek mondható kondenzációs kazánok sem építhetők be például lakásfelújítási támogatás segítségével. Legfeljebb olyan megoldások alkalmazhatók, melyekben a gázkazánt hőszivattyúval vagy napenergiával kombinálják.

Minden új házra napelem

Az új uniós elvárás kötelezővé teszi napelemek felszerelését gyakorlatilag minden új épületre és meglévő középületre. Első lépésként a nem lakáscélú, új épületeket lesz kötelező ellátni napelemekkel, ennek határideje 2026 vége. Ezt követően több ütemben minden, legalább 250 négyzetméteres meglévő középületet is fel kell szerelni napelemekkel, legkésőbb 2030 végéig. Aztán jönnek a lakóépületek: 2030-tól nem épülhet sem új lakóépület, sem pedig épületek melletti zárt parkoló napelem nélkül.

2027

• napelemet kell szerelni minden új középületre és 250 négyzetméternél nagyobb, nem lakáscélú épületre 

2028

• minden új középületnek kibocsátásmentesnek kell lennie
• napelemet kell szerelni minden 2 ezer négyzetméternél nagyobb, meglévő középületre
• napelemet kell szerelni minden 500 négyzetméternél nagyobb, nem lakáscélú épületre jelentős felújítás vagy engedélyköteles átalakítás esetén
• a több mint 20 parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületekhez 10 autónként egy elektromos töltőpontot kell létesíteni, vagy a parkolóhelyek felét el kell látni kábelezéssel a későbbi töltőpontok kiépítéséhez
• az épületek átlagos felhasználó kapacitásának 15%-át kitevő kerékpártárolót kell építeni, a szokásos kerékpároknál nagyobb helyekkel

2029

• napelemet kell szerelni minden 750 négyzetméternél nagyobb, meglévő középületre

2030

• minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie 
• napelemet kell szerelni minden új lakóépületre
• napelemet kell szerelni minden fedett parkolóra, ami épületekkel szomszédos

2031

• napelemet kell szerelni minden 250 négyzetméternél nagyobb, meglévő középületre

2033

• a közintézmények parkolóhelyeinek a felét előzetesen be kell kábelezni.

Nem csak kazáncsere

A tervezet szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy most akkor napenergiára kell cserélni az eddig gázzal működő fűtési rendszereket. Egészében véve kell javítani a hatékonyságon. Azaz nem elég az energia forrását lecserélni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy sokkal kevesebbet kelljen felhasználni. Gépészetben ennek teljesen új szemléletet kell hoznia. Például még mindig nem elég elterjedt a hőszabályozó szelepek beépítése, ami pedig már nem mondható forradalmian új technológiának. Meg kellene oldani az energia visszanyerését a távozó levegőből és a szennyvízből is, felhasználni a melegvíz-csövek hőjét, és még számos ötlettel kellene javítani a hatékonyságon. Ezek viszont nem olcsó beruházások, nem lehet egy kazáncserével letudni a felújítást.

Mélyfelújítás

A kulcsszó az úgynevezett mélyfelújítás. A mélyfelújítás általában olyan felújítást jelent, ami jelentős, legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményez, és a végén az épület a piacon is valódi versenytársa lehet az új építésű lakóházaknak. A fogalmat a mostani javaslat azonban még ennél is szigorúbb értelemben használja. Olyan felújításként kívánják meghatározni, amely az épületeket végső célként kibocsátásmentes épületekké, de már első lépésként is közel nulla energiaigényű épületekké alakítja át (definíció szerint 2030-ig jelentené a közel nulla szintet, 2030-tól kibocsátásmentest). Elsősorban az ilyen átalakítások támogatását helyeznék az uniós programok középpontjába. Az is cél lenne, hogy az egyes lakóegységek szórványos javítgatása helyett egész lakótömbök felújítása kezdődjön meg egyszerre, hiszen így lehet hatékony, nagyobb léptékű megoldásokat megvalósítani. 

Kisebb beavatkozást jelent az úgynevezett jelentős felújítás. Ezt a fogalmat akkor használjuk majd, ha a külső térelhatárolókat és a technikai rendszert érintő felújítás költsége eléri az épület értékének a 25 százalékát, vagy a külső térhatárolók felületének a 25 százalékát.

Az ideális épületek

Az EU építészeti jövőképében olyan új épületek állnak, melyek nem okoznak hagyományos tüzelőanyag elégetéséből származó széndioxid-kibocsátást, az üzemeltetésük üvegházhatású gázkibocsátása nulla vagy nagyon alacsony, és általában véve is igen alacsony az energiaigényük. Már 2030-ra valamennyi új épületnek ilyennek kell lennie.  

Az energiaszükséglet fedezésére több lehetőséget ajánlanak: a cél a helyszínen vagy a közelben előállított, megújuló forrásból származó hőenergia. Forrása lehet a nap, lehet geotermikus, származhat hőszivattyúból, biomasszából. Megújulónak számít az is, ha megújuló tüzelőanyagot  égetnek el a kazánban – még a hagyományos fatüzelés is jobban megfelel az energetikai elvárásoknak, mint egy korszerű gázkazán. 

Hogy a feladat mekkora, azt az uniós döntéshozók is látják. Becslésük szerint az épületállomány 75 százaléka a mai szabványok szerint sem hatékony, és ezeknek az épületeknek a 85-90 százaléka még 2050-ben is állni fog. Az energetikai felújítási arány azonban ma évi 1% körül van – azaz nem hogy 16, hanem 100 év kellene a teljes épületállomány korszerűsítéséhez. Ennek a felújítási tempónak a felpörgetése lesz az uniós támogatások egyik fő célja az elkövetkezendő években.

Egységesíthetik az energetikai tanúsítványokat

A javaslat megváltoztatná az energetikai tanúsítványok ma ismert rendszerét is. Igaz, Magyarország éppen tavaly módosította az erre vonatkozó szabályokat. A gondot az jelenti, hogy az Unióban ma nincsenek erre egységes előírások, így az egyes országokban kiadott dokumentumokat nem lehet összehasonlítani. Tervezik tehát a tanúsítás rendszerének az egységesítését.

Minimum előírások eladáskor

Bevezetné az irányelv az energiahatékonysági minimumszabványokat is. Ez alatt azt kell értenünk, hogy ezeket a minimum követelményeket teljesíteni kell, ha az épületet eladják, bérbe adják, elajándékozzák, azaz változik a tulajdonosa, használója vagy rendeltetésének a módja. Nem köteleznének senkit arra, hogy az új előírásoknak megfelelően újítsa fel ingatlanát egészen addig, míg nem akarja eladni az épületet. Eladni viszont csak az új feltételek teljesítésével lehetne. Ez az intézkedés is azt segíti, hogy elérhetőek legyenek az elvárt felújítási arányok: 2030-ra legalább a lakások 16, 2033-ra 26%-a feleljen meg ezeknek a minimum követelményeknek.

Nemzeti felújítási terv kell

Ha visszakanyarodunk a vállalt határidőkhöz, akkor láthatjuk, hogy az egyes tagállamokra mekkora feladat hárul. A megvalósítás érdekében nemzeti épületfelújítási tervet kell készíteniük. Ebben bizony feketén-fehéren le kell vezetni, hogy milyen ütemezéssel kívánja az ország elérni a kitűzött felújítási célokat, ehhez milyen beruházásokra lesz szükség, és hogyan lehet mindezt finanszírozni. Az első ilyen tervet 2026 végéig kell a kormánynak elkészítenie, majd 5 évente aktualizálnia.

Építőipari szakemberek

Ha ez a terv elindul, akkor a következő évek legnagyobb építőipari megrendeléseit a lakásállomány mélyfelújítása fogja jelenteni. Ha 5 év alatt kell 300 ezer lakást felújítani, ahhoz nem lesz elég a ma rendelkezésre álló kapacitás sem. És az sem mindegy, hogy milyen szakemberek végzik ezeket a munkákat. Az átlagnál magasabb felkészültségre lesz szükségük a kivitelezőknek. Az irányelvben például utalnak erre is: elképzelhetőnek tartják, hogy bevezessenek egy minősítési rendszert a mélyfelújítások végzésére alkalmas vállalkozások számára. Ezzel biztosítanák az integrált felújítási munkálatokat végző építőipari szakemberek megfelelő szintű szakértelmét.

Mikor lép hatályba ez a jogszabály?

Az irányelvet az Európai Parlament március közepén elfogadta, még egy utolsó aláírás várat magára a hatályba lépés előtt (az uniós állam- és kormányfőknek is meg kell szavazniuk). A menetrend szűkös: az aláírás után a tagállamoknak még ebben az évben el kell készíteniük az alkalmazáshoz szükséges saját jogszabályokat. A főbb intézkedéseket 2 éven belül kell hatályba léptetni, azaz valószínűleg 2027-től élni fognak az itt meghatározott szabályok. 

Az elfogadott uniós szöveg innen tölthető le: bit.ly/EU-felujitas

Nagy Csaba