Egy válsághelyzet mindenkit rádöbbent arra, mennyire fontos az előre gondolkodás és a folyamatos megtakarítás. A koronavírus-járvány miatt azonban most sokaknak esélyük sincs félretenni. Ez különösen a nyugdíj megtakarítások esetében jelent problémát. Öngondoskodás nélkül az állami nyugdíj kevés lesz ahhoz, hogy nehézségek nélkül megéljünk belőle.
A nyugdíjamat az unokáimra költeném, utaznék, wellnesseznék, egy nagy házat szeretnék, ahol az unokáim is elférnek – sorolják időskori álmaikat középkorú nők és férfiak egy reklámfilmben. De vajon fel vagyunk készülve a nyugdíjas éveinkre? „A jelenben élek.” „Nem voltam soha spórolós.” „Azt sem lehet tudni, két hét múlva mi fog történni” – hangzanak a válaszok, amelyek sokunknak ismerősen csengenek.
Pedig szükség van az öngondoskodásra, ha idősebb korunkban legalább olyan életszínvonalon szeretnénk élni, mint most. Ezzel mindenki tisztában van, hiszen régóta halljuk, hogy az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a csökkenő születésszám miatt kevesebb a bevétel, a növekvő várható élettartam miatt pedig több a kiadás. Ennek következtében sokan nagyon kevés nyugdíjra számíthatnak majd.
– A nyugdíjszakértői becslések alapján 2035-ig lett volna fenntartható a jelenlegi nyugdíjrendszer. Eddig az időpontig a bevételek fedezték volna az állami kiadásokat. Ezeket azonban nagymértékben növeli a 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetése, ami 5-7 évvel is előrehozhatja az egyensúly felborulását – fogalmaz Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor pénzügyi elemzője. Mint mondja, ezt mindenképpen kezelni kell. Vagy úgy, hogy a kormány kitolja a nyugdíjkorhatárt, vagy csökkenti a nyugdíjakat, vagy növeli az aktív dolgozók befizetéseit, vagy pedig olyan programot indít, ami nyugdíj megtakarításokra ösztönöz.
Mennyi állami nyugdíjra számíthatunk?
A járvány előtti években a bérnövekedést nem követte a nyugdíjak emelkedése, így az átlagbérek és átlagnyugdíjak közötti óriási különbségek vannak. A magyarok arra számítanak, hogy az aktuális jövedelmüknek nagyjából a felét kapják majd meg nyugdíjként. Időskori jövedelmeik 56 százalékát az államtól várják, 15 százalékát a munkáltatói nyugdíjból remélik, és úgy gondolják, hogy 29 százalékát kell majd saját megtakarításból fedezniük. (Azt azért tegyük hozzá, hogy a munkáltatói nyugdíjcélú befizetések egyre inkább háttérbe szorulnak: a 2018-as 42 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás tavaly 26 százalékkal, 31 milliárd forintra esett vissza a cafeteria szabályok szigorítása miatt.)
Legalább havi 25-50 ezer forintot kellene félretenni 30 évig
– Ahhoz, hogy azon a színvonalon tudjunk élni idős korunkban, mint most, nagyjából havi 25 ezer forint megtakarításra lenne szükségünk körülbelül 30 éven keresztül. Ehhez legkésőbb 35 éves korban meg kell kezdeni a gyűjtést – húzza alá Süle-Szigeti Bulcsú.
Ha például a nyugdíjunkat havonta 100 ezer forinttal szeretnénk kiegészíteni, és feltételezzük, hogy a 65. életévünk betöltése után még 17 évig fogunk élni, akkor ehhez 20 millió forintos tőkére lenne szükség. Ehhez a következő összegeket kell havonta félrerakni (és persze évente emelni legalább az inflációval):
– 25 évesen havi 18 ezer forintot,
– 35 évesen 29 ezer,
– 45 évesen 52 ezer,
– 55 évesen már 133 ezer forintot kellene havonta tartalékolni.
A nyugdíj előtakarékosság különösen fontos a kisadózók számára, mivel egy átlagos katás vállalkozó mindössze 42 ezer forint (!) havi nyugdíjra számíthat. Megtakarítások nélkül ebből még a minimális nyugdíjaskori kiadásaikat sem fogják tudni fedezni.
Egy kis- és középvállalkozás tulajdonosánál, aki nem katás, szintén nem a bérjövedelem dominál, sokkal jellemzőbb például az osztalék. Vagyis neki is minimális lesz az öregségi ellátása. Süle-Szigeti Bulcsú szerint ezért vállalkozóként, cégtulajdonosként a havi 25 ezer forintnak legalább dupláját kellene megtakarítani.
A szakember szerint az önálló nyugdíjmegtakarítással többre megyünk, mint azzal, ha magasabb nyugdíjjárulékot fizetünk. Mert az, hogy mennyi állami nyugdíjat kapunk majd, az mindenképpen a rendszer fenntarthatóságától is függ. De az, amit megtakarítunk, az a miénk lesz. Mint mondja, sokan irreális hozamokat várnak el, és úgy vélik, éves szinten 10 százalék hozam alatt nem éri meg megtakarítani. A reális elvárás viszont hosszú távon az infláció +3 százalék lehet.
Kevesen gyűjtenek és nem eleget
Az állam három megoldást is támogat, amivel takarékoskodhatunk idősebb éveinkre:
– nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ),
– önkéntes nyugdíjpénztár,
– nyugdíjbiztosítás.
Az önkéntes nyugdíjpénzáraknak 2019 végén 1,11 millió tagjuk volt, nyugdíjbiztosítás több mint 300 ezer lehet, nyugdíj-előtakarékossági számla nagyságrendileg 100 ezer.
Az önkéntes nyugdíjpénzár-tagok átlagosan havi 6 ezer forintot tesznek félre, ebből alig 2,3 millió forintos vagyon lesz a nyugdíjkorhatár eléréséig. A 18-35 év közötti nyugdíjbiztosítással rendelkezők átlagosan havi 14 ezer forintot, a 36-45 éves korosztály 18 ezer forintot rak félre nyugdíjcélra. A legtöbbet a 46-55 évesek vállalják, ők havi 20 ezer forintot tartalékolnak a K&H Bank adatai szerint.
Sokan még mindig az állami nyugdíjat várják
Elég csekély összegeket teszünk tehát félre nyugdíjra, a koronavírus-járvány pedig tovább rontja ezt a helyzetet. A K&H Biztosító legfrissebb kutatása azt mutatja, hogy egyre több embernek nincs miből takarékoskodni, pedig tisztában vannak azzal, hogy fontos az állami nyugdíjat kiegészíteni.
Sokan még mindig az állami nyugdíjat várják. A megkérdezettek 15 százaléka kizárólag erre támaszkodna idős korában, 42 százalékuk főként az államtól kapott juttatásból élne meg, amit kismértékben kiegészít máshonnan. Ugyanakkor a kapott összegből alig 33 százalékuk tudna megélni. A felmérésben résztvevők ötöde azzal számol, hogy nyugdíj mellett dolgoznia kell majd a megélhetéshez. 38 százalékuk önkéntes nyugdípénztárban gyűjti a pénzt, 20 százalékuk nyugdíjbiztosítást köt, 20 százalékuk ingatlan bérbeadásból, 13 százalékuk vállalkozásból, 9 százalékuk családi támogatásból egészítené ki a nyugdíját.
Az öngondoskodást adójóváírással is támogatják
Jó hír, hogy az öngondoskodókat az állam is támogatja: a megtakarítók 20 százalékos SZJA-visszatérítést igényelhetnek a befizetéseikre. A Bankmonitor pénzügyi elemzője szerint mindig egyedileg, pénzügyi helyzetünktől függően érdemes megállapítani, melyik a legmegfelelőbb megtakarítási forma a számunkra. Ennek kiválasztásában a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora is segítséget nyújthat.
Akár kombinálhatjuk is a három megtakarítási formát, amivel akár 280 ezer forint adó-visszatérítést is elérhetünk. Nézzük, melyik mit nyújthat nekünk:
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Ez egy értékpapírszámla, amit bankoknál és brókercégeknél érhetünk el. Bizonyos esetekben az állam ingyenessé teszi a rajta történő befektetések vásárlását, de még a számlavezetési díj legmagasabb árát is meghatározza. Azoknak jó, akik jártasak a befektetésekben. Nincs rendszeres fizetési kötelezettség, a mi felelősségünk, mennyi pénzt teszünk félre. Évente maximum 100 ezer forint állami támogatást kaphatunk rá, ennek eléréséhez évi 500 ezer forintot kell befizetni. Az adójóváírás akkor jár, ha a tényleges nyugdíjkorhatár betöltésekor vesszük csak ki a pénzt belőle. Ha hamarabb tesszük ezt meg, vissza kell fizetni az összes kapott adójóváírás 120 százalékát, és a hozam után adózni is kell. A megtakarítás akkor lesz adómentes, ha legalább 10 évnyi takarékoskodás után érjük el a tényleges nyugdíjkorhatárt. Ha a nyugdíjkorhatárt már betöltöttük, de még nem telt el 10 év az indulás óta, akkor a hozamunkat SZJA és egészségügyi hozzájárulás (EHO) sújtja.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Ez a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma. A visszaigényelhető legmagasabb SZJA 150 ezer forint. A megtakarítás akkor jár le, ha betöltjük a tényleges nyugdíjkorhatárt. Van egy meghatározott minimális tagdíj, de ha ezt nem fizetjük be, nincsenek komoly következményei. Ha nyugdíjba vonulunk, és már legalább 10 éve takarékoskodtunk, akkor a teljes összeget adómentesen felvehetjük. Ha elértük a nyugdíjkorhatárt, de még nem telt le a 10 év, akkor a pénzfelvételt SZJA-fizetési kötelezettség terheli. Ha még nem töltöttük be a nyugdíjkorhatárt, de mégis hozzá szeretnénk jutni a megtakarításhoz, bonyolult szabályozással találkozunk: a futamidő első 10 évében egyáltalán nem férhetünk hozzá a pénzünkhöz, 10 év elteltével már adómentesen felvehetjük a hozamokat, háromévente egy alkalommal. Ha a tőkéhez is hozzányúlnánk, akkor SZJA- és EHO-fizetési kötelezettségünk is keletkezik.
Nyugdíjbiztosítás:
Ezt a lehetőséget a biztosítótársaságok kínálják és ez kötelezi legszigorúbban az ügyfeleket a rendszeres takarékoskodásra, így a futamidő végére valóban jelentős összegeket tudunk felépíteni. Választhatunk előre összeállított csomagok közül, vagy megalkothatjuk a saját csomagunkat különböző befektetési alapokból. A biztosítás a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár betöltésekor jár le. Ennél a megtakarítási formánál évi 130 ezer forint a legmagasabb visszaigényelhető SZJA, amihez évi 650 ezer forintot kell befizetni. Az adójóváírást akkor kapjuk meg, ha a futamidő lejáratáig megtartjuk a megtakarítást. Ha idő előtt akarunk hozzáférni a pénzünkhöz, a kapott adó-visszatérítések 120 százalékát kell visszafizetnünk. Ha a lejárat előtt veszünk fel pénzt és 10 évnél kevesebb idő telt el a futamidő kezdete óta, kamatadót kell fizetnünk. A minimális havidíj 10-20 ezer forint, de ennél magasabb is lehet, ha szeretnénk.
Nyugdíj megtakarítások témában további tájékoztatást talál:
www.bankmonitor.hu/nyugdij-megtakaritas/
Szilágyi Katalin
