Ki lehet műszaki szakértő?

Januári számunkban írtunk róla, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozatát a műszaki szakértő nyilatkozata pótolja. Mutatjuk, hogy mikor milyen műszaki szakértő kell!

Gyakori probléma, hogy építkezés közben eltűnik a kivitelező. Az addig rendben van, hogy keresni kell egy új kivitelezőt. Ezzel nem is szokott gond lenni. A probléma mindig abból adódik, hogy a kivitelezővel együtt a felelős műszaki vezetők is eltűnnek. Ha menet közben nem is foglalkoztunk a hiányzó FMV nyilatkozattal, használatbavételnél muszáj lesz. Az építési hatóság biztosan kérni fogja az FMV nyilatkozatokat, akkor is, ha nincs e-napló. Sokáig nem volt hivatalosan leírva sehol, hogy mi pótolja a korábbi FMV nyilatkozatát. Januártól ez megváltozott. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezt az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata pótolja.

Ki lehet műszaki szakértő?

Ahhoz, hogy valaki műszaki szakértő legyen jogosultságot kell szereznie hozzá, vagyis szerepelnie kell a kamara névjegyzékében (a Magyar Építész Kamara Névjegyzékében, vagy gépész, villamos műszaki szakértő esetében a Magyar Mérnöki Kamara Névjegyzékében) A műszaki szakértői jogosultságot különböző szakterületekre adják, akárcsak az FMV jogosultságot. Tehát a műszaki szakértő is csak azokat a munkákat ellenőrizheti, amire jogosultsága van. Például a gépészeti munkákról gépészeti szakértő nyilatkozhat.

A műszaki szakértés szakterületeit betűből és számból álló kódok jelölik (266/2013. kr. 1. melléklet IV. Szakma táblázat). Az általános építményeknél 1 db részszakterület van, a belsőépítészeti. A szakági műszaki szakértői szakterületnél pedig 11 részszakterület létezik.

A legtöbbet használt műszaki szakértői jogosultságok:

• SZÉSZ (általános építmények),
• SZÉS1 (tartószerkezet szakág),
• SZÉS3 (gépészet szakág), 
• SZÉS7 (villamos szakág).

Műszaki szakértők online kikereshetők a MEKON felületén: eugyintezes.mekon.hu. A honlapon területi bontásban, szakértői jogosultság szerint kereshetünk. 

Mikor melyik műszaki szakértő kell?

Az, hogy mikor, milyen műszaki szakértő kell attól függ, hogy melyik FMV nyilatkozat hiányzik. Például egy 300 m2 alatti családiház esetében sok esetben csak egy általános építész FMV van. Ha az ő nyilatkozatát kell pótolni, akkor az általános építmények műszaki szakértőjére lesz szükség (SZÉSZ). Ha nagyobb építkezésről van szó, ahol szakági gépész és villamos FMV is kéne, ott a megfelelő szakági műszaki szakértőre lesz szükség. Utóbbival azért van egy kis gond a gyakorlatban: a gépész és villamos műszaki szakértő ritka, mint a fehér holló. A jövőben vagy több gépész- és villamosmérnök szerzi meg a műszaki szakértői jogosultságot, vagy az építési hatóság kénytelen lesz elfogadni az általános jogosultságot akkor is, ha a szakági FMV nyilatkozatok hiányoznak. Mi az utóbbira tippelünk.

Hogyan kell megbízni?

A műszaki szakértővel írásos megbízási szerződést kell kötnie az építtetőnek. (A Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályait betartva.)

A szerződésbe bele kell írni:  

– a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését,

– a teljesítési határidőt (max. 30 nap),

– a szakértő díját,

– a megrendelő kötelezettségeit és jogait (mikor kell fizetnie, mikor bonthatja fel a szerződést),

– a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és jogait. 

Ki nem lehet műszaki szakértő?

A műszaki szakértésnek is vannak összeférhetetlenségi szabályai. Olyan független szakembert kell keresni, akinek előtte semmi köze nem volt az épülethez. 

Nem láthatja el a műszaki szakértői feladatokat az, aki az adott építkezésen:

– műszaki ellenőr,

– kivitelező

– a kivitelező felelős műszaki vezetője, és

– a tervezők egyike sem.

Mikor kell igazságügyi műszaki szakértő?

Igazságügyi műszaki szakértőre, akkor van szükség, ha valamilyen problémát hivatalos úton szeretnénk rendezni. Az igaz­ságügyi műszaki szakértőt ezért mindig hivatalos úton rendelik ki. Például a bíróság, közjegyző, ügyészség. Minden más esetben elég a “sima” műszaki szakértő. Például egy használatbavételnél.

Király Viktória