Kinek kötelező a kötelező felelősségbiztosítás?

Annak is van teendője, akinek már van biztosítása

2025. január 15-től minden építőipari tevékenységhez kötelező a tervezői, kivitelezői felelősségbiztosítás.

Az október 1-én hatályba lépett új építési törvény értelmében a biztosítótársaságoknak át kell dolgozniuk az Általános Szerződési Feltételeiket a szakmai felelősségbiztosításra vonatkozóan. Ezen jelenleg is dolgoznak, így sok kérdésre még nekik sincsen válaszuk. Nézzük, hogy mit tudunk a jelenleg elérhető információk alapján! Vegyük figyelembe, hogy a végleges szabályok, részletek csak később fognak megjelenni, így még lehetnek változások.

2025. január 15-től minden tervezőnek és kivitelezőnek kötelező lesz felelősségbiztosítást kötni. Eddig csak egyszerű bejelentéses építkezés esetén volt kötelező. Innentől viszont már nem számít, hogy a megrendelő saját lakhatásra terveztet és építtet-e, sőt az sem, hogy egyszerű bejelentésről van-e szó vagy engedélyesről: minden esetben kötelező a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás. A biztosítás kötvényszámát a szerződésen, illetve ha használjuk, akkor az E-naplóban is fel kell majd tüntetnünk.

Ha egy külföldi székhelyű vállalkozás vállal Magyarországon kivitelezői, tervezői munkát, akkor neki is kötelező lesz biztosítással rendelkeznie. Ha mi dolgozunk külföldön, arra valószínűleg nem lesz érvényes. Ilyenkor az adott ország jogszabályait kell majd figyelembe vennünk. A kötelező felelősségbiztosítás állami beruházásokra is vonatkozik, ám ezekre a munkákra nagy valószínűséggel egy külön megoldást dolgoznak majd ki.

De mégis kinek lesz kötelező? 

Januártól a szakmai felelősségbiztosítás megkötése általános tervezői és kivitelezői kötelezettséggé válik – mondja biztosítási szakértőnk. Ezt a felelősségbiztosítást pedig kötelesek vagyunk kiterjeszteni 

• a megrendelőinkre, 
• és minden velünk munkaviszonyban vagy szerződésben álló szakemberre is. Legyen az alkalmazott, alkalmi mukavállaló vagy alvállalkozó.

Ha fővállalkozók vagyunk, és alvállalkozókkal dolgozunk együtt, akkor a mi kötelességünk a biztosítás megkötése és kiterjesztése minden alvállalkozóra. Ha esetleg az alvállalkozóknak további alvállalkozóik vannak, akkor rájuk is a fővállalkozó köti meg a biztosítást. A fővállalkozó kötelezettsége továbbá a vele szerződésben álló felelős műszaki vezetőre is kiterjeszteni a biztosítást.

Ha tehát felelős műszaki vezetőként dolgozunk, akkor a velünk szerződésben álló fővállalkozó kötelezettsége, hogy ránk is kiterjessze a biztosítást. Ez azonban csak akkor van így, ha kizárólag felelős műszaki vezetést végzünk: tervezés és kivitelezés nincsen a tevékenységünkben.

Kivételt jelentenek a műszaki ellenőrök: ha az ő tevékenységükben nincsen sem tervezési, sem kivitelezési munka, kizárólag műszaki ellenőrzést végeznek, akkor rájuk nem vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás.

Ki számít kivitelezőnek, tervezőnek?

Január 15-től a tervezők és a kivitelezők számára írták elő a kötelező felelősségbiztosítást. 

Ki számít kivitelezőnek? A jogszabály szerint kivitelező az, aki építőipari kivitelezési tevékenységet végez, azaz építési, átalakítási, felújítási, bontási vagy egyéb, építési munkálatokhoz kapcsolódó feladatokat lát el. A kivitelező lehet egyéni vállalkozó, vállalkozás vagy szervezet, amely felelős a munkálatok elvégzéséért. Tehát nemcsak az építkezéseken dolgozó kivitelezőket érinti a kötelezettség. Ha mondjuk katás vállalkozóként csak kis munkákat, felújításokat vállalunk lakossági ügyfeleknek, akkor is kivitelezőnek számítunk. Márpedig minden egyes kivitelezési munkát csak felelősségbiztosítással lehet majd megkezdeni.

Ki számít tervezőnek? A jogszabály szerint a tervező az a szakember, aki építészeti, mérnöki vagy más műszaki tervezési feladatokat végez egy építési projekt során. Lehet egyéni vállalkozó vagy vállalkozás. A tervező lehet építész, statikus, gépész, elektromos tervező vagy bármely olyan mérnöki szakterület képviselője, aki az építkezéshez, kivitelezéshez szükséges terveket elkészíti. 

A meglévő felelősségbiztosítás valószínűleg nem lesz jó

Szakértőnk szerint azok sem nyugodhatnak meg, akiknek már van kötelező felelősségbiztosításuk: ez a biztosítás az új jogszabályoknak már nem fog megfelelni. Nem számít, ha például augusztusban kötöttük meg a biztosításunkat 1 évre: mindenképpen át kell nézetnünk, és ha kell, módosíttatnunk kell a feltételeket január 15. előtt.

Mire kell biztosítást kötni?

A biztosításnak ki kell terjedni a

• tárgyi, azaz dologi károkra: pl. ha valamilyen eszközben, gépben, építményben keletkezik a kár
• személyi károkra: pl. testi sérülés.

Az általános felelősségbiztosítások általában a szerződésen kívüli, harmadik félnek okozott károk esetén térítenek. Például, ha az építkezés során a szomszéd ház ablakát véletlenül betörjük. Biztosítási szakértőnk tapasztalata az, hogy gyakran “felejtjük el” a lényeget: hozzáadni azokat a kiterjesztéseket a biztosításunkhoz, amelyek fedeznék például a megrendelőnknek okozott károkat. Az új jogszabály alapján január 15-től kivitelezőként, tervezőként az általános felelősségbiztosítás már nem lesz elég, mert ez az ügyfeleinkkel és a velünk munkaviszonyban vagy szerződésben állókkal szemben okozott károkra nem biztos, hogy fedezetet nyújt.

Hogyan tudjuk megkötni a biztosítást?

A biztosítás megkötése történhet személyesen vagy online. Érdemes biztosítási alkusz segítségét kérni. Az alkusz tanácsadó

• először felméri az igényeket,
• összegyűjti a szükséges adatokat, 
• kockázatfelmérést végez, 
• meghatározza a a jogszabályoknak megfelelő biztosítási összegeket. 

Az így összeállított anyagot elküldi a biztosítóknak, akik kidolgozzák rá az ajánlatokat. A biztosítótársaságok egyénre szabják az ajánlataikat az alapján, hogy:

• mi a tevékenységünk, 
• mennyi alkalmazottunk, alvállalkozónk van, 
• mire szeretnénk biztosítást kötni, (pl. az építések helyszíne, jellege, mérete, új építés/meglévő épület átépítése, felújítása, bontása, műemlék/nem műemlék/védett épület stb.)
• határozott vagy határozatlan idejű a szerződés, 
• mekkora kárösszegig és milyen károkra szeretnénk, hogy legyen fedezet, 
• mennyi önrészt vállalunk 
• díjfizetés gyakorisága stb.

De a vállalkozás előéletét is figyelembe veszik, például, hogy volt-e már károkozásunk, tartozásunk – mondja Molnár Csaba, független biztosítási alkusz.

A visszakapott ajánlatokat és a biztosítás feltételeit az alkusz kielemzi, és bemutatja nekünk. Mi választjuk ki, hogy melyik biztosító melyik terméke felel meg számunkra a legjobban. 

Az árbevétel dönti el, hogy mekkora fedezet kell 

Azt, hogy mekkora kárra kell biztosítást kötnünk, az éves nettó jövedelem alapján határozták meg. Ám nem volt egyértelmű, hogy jövedelem alatt egy cég esetén mit kell értenünk. Szakértőnk elárulta: a bankok azt a tájékoztatást kapták, hogy az éves nettó jövedelem az előző naptári év teljes nettó árbevételét jelenti. Ha végeztünk állami beruházásokat, akkor ezek összegét le kell vonnunk az éves nettó árbevételből, és az így kapott végösszeg lesz a díjszámítás alapja, azaz az éves nettó jövedelem.

A fedezeti összegeket a jövedelemsávok alapján határozzák meg:

• 100 millió Ft alatti
• 100 és 500 millió Ft közötti
• 500 millió 2 millárd Ft közötti
• 2-10 millárd Ft közötti
• 10 millárd Ft feletti sávok lesznek.

Évente foglalkozni kell vele

A projektalapú felelősségbiztosítás nagy valószínűséggel meg fog szűnni. Tudunk határozott időre – 1 évre – kötni felelősségbiztosítást, vagy határozatlan időre. Utóbbi minden évben meghosszabbodik, ha nem mondjuk fel, de ezt érdemes évente felülvizsgáltatnunk. 1 év után a biztosító kiküld egy úgynevezett értékkövetési levelet, amiben összegzi az adatainkat, és megnézi, hogy volt-e károkozás. Megkérdezi, hogy változott-e a vállalkozásunk létszáma, van-e új tevékenység stb. Ellenőrzi, hogy változott-e az éves nettó jövedelmünk az előző lezárt évhez képest. Ha szükséges, akkor újra számolja a díjat. Ha nem, akkor pedig a biztosító által ajánlott összegekkel, díjakkal meghosszabbodik a szerződés. 

Kárrendezés

Ha kárrendezésre kerül sor, akkor legjobb, ha először a biztosítási alkuszunknak szólunk a kialakult helyzetről. Majd a biztosítónkat kell értesítenünk. Ezután jogi, igazságügyi szakértők bevonására is szükség lehet. Ha a körülmények tisztázódtak, megnézik az önrészt is. Ha például 2,7 millió Ft a megállapított kár, és a szerződésünkben 10%-os önrész szerepel, akkor 270.000 Ft-ot levon a biztosító. Ezt a károkozónak, vagyis nekünk kell fizetni. A fennmaradó 2.430.000 Ft-ot utalják a károsultnak.

Tipp: A kotelezokivitelezoiestervezoifelelossegbiztositas.hu oldalon rengeteg hasznos információt találunk, és a nagy szakértelemmel rendelkező tanácsadók segítenek eligazodni a felelősségbiztosítások útvesztőjében, segítenek nekünk megtalálni a megfelelő biztosítást is. A www.szuperbiztos.hu és a www.beinsured.hu oldalakon is tájékozódhatunk, és alkusz segítségét is igénybe vehetjük a biztosításkötéshez. 

Agócs Laura