Kisadózás a szigorítás után

Mit kell tenni kisadózóként a megváltozott feltételek mellett? Kinek kell plusz adót fizetnie, milyen adatszolgáltatásokra és bevallásokra van szükség? Összegyűjtöttük az új tudnivalókat.

Az új feltételek január elsejétől érvényesek, de a kisadózók többségének az élete egyelőre semmit sem változott. A többséget a 3 millió forint feletti kifizetésekre kivetett 40 százalékos adó érinti. Ahhoz azonban idő kell, hogy az akár csak egyetlen ügyféllel rendelkező kisadózó elérje ezt a bevételi szintet. Havi egymillió forintos bevétel esetén például áprilistól kell plusz adót fizetni, addig nincs vele dolgunk.

A kisadózásról tájékoztatni kell a megbízót

Feladatunk az adminisztrációval van. Az új előírások szerint a kisadózónak szerződéskötéskor írásban kell a kifizetőt tájékoztatnia arról, hogy ő kisadózó vállalkozásnak minősül. A már meglévő szerződések esetén ezt a tájékoztatást január 15-éig kellett megtenni. Érthető, hogy a tájékoztatásra szükség van. A megbízónak ugyanis a 3 milliós határ elérése után adófizetéssel kell számolnia. A mindenkire érvényes, írásos tájékoztatási kötelezettség viszont felesleges papírmunkát jelent. A fenti kötelezettség alól például a törvény azokat a vállalkozókat sem mentesítette, akikre nem vonatkozik a 40%-os adó kötelezettsége (például az államnak, állami szervezetnek dolgozó kisadózók). Jelenleg körülbelül 430 ezer kisadózó vállalkozás van. Ha mindenki csak 5 ügyféllel áll szerződéses kapcsolatban, ez akkor is több mint 2 millió írásos nyilatkozatot jelent. Ezek kiállítása, postázása, regisztrálása már országos szinten is érzékelhető költséget jelent.

Mire jó a tájékoztató nyilatkozat?

A módosított katatörvény nem utal arra, hogy a nyilatkozattal a feleknek mit kell kezdeniük. A nyilatkozatot befogadó vállalkozásnak nincs vele kapcsolatban nyilvántartási kötelezettsége. Valószínű, hogy senki nem fogja ellenőrizni, hogy kiállítottuk-e ezeket a nyilatkozatokat. Szerepe akkor lehet ennek a papírnak, ha a kifizetőt sérelem éri. Például a partneréről utólag derül ki, hogy kisadózó, ám erről nem tájékoztatta. Jóhiszeműen túllépik a 3 milliós határt, s a cégnek fizetnie kell a 40%-os adót. Egy ilyen adóellenőrzésnél a katást is elővehetik, hogy miért nem tájékoztatta a partnerét.

Kit kell tájékoztatni?

A törvény szerint a „kifizetőket“ kell tájékoztatni a kisadózásról. A kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet szerzünk. Tehát nem kifizető a magánszemély. Amikor tehát magánszemélyeknek dolgozunk, értékesítünk valamit, akkor nincs szükség a kisadózásról szóló külön tájékoztatásra.

Tájékoztatás új ügyfeleknél: hogyan csináljuk?

A törvény szerint a szerződés megkötésekor kell tájékoztatnunk a kifizetőt arról, hogy katás vállalkozásunk van. Sok partnerünkkel azonban nem is kötünk írásos szerződést: elvégezzük a munkát és számlázunk. Mikor tájékoztassunk?

Nem feltétlenül kell minden egyes számla előtt egy másik papírt is kitölteni. Jó megoldás lehet, ha magára a számlára írjuk rá a kötelező tájékoztatást. A törvény a tájékoztatás tartalmát sem írja elő. Több helyen találhatunk már erről szóló sablonszövegeket, tele jogszabályi hivatkozásokkal. Valójában ez mind felesleges. Kötelezően mindössze annyinak kell szerepelnie, hogy a vállalkozás kisadózóként működik.

40% adó: kit érint?

A 40%-os adókötelezettségről legtöbbször a kisadózókat sújtó teherként beszélünk, ám nem minden esetben kell nekik fizetniük ezt a terhet. A plusz adó 4 különböző viszonylatban fordulhat elő:

– ha egy kifizető egy éven belül a kisadózónak 3 millió forint feletti bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti részre számított 40% adó a kifizetőt terheli.

– Ha a kisadózó külföldi partnernek dolgozik és tőle 3 millió forint feletti bevétele keletkezik, akkor a 3 millió forint feletti rész 71,42%-ára számított 40%-ot a kisadózó fizeti.

– Ha a kisadózó kapcsolt vállalkozásnak állít ki számlát, akkor a teljes összegre számított 40%-ot a kifizető fizeti.

– Ha a kapcsolt vállalkozás külföldi, akkor a teljes összeg 71,42%-a alapján számított 40%ot a kisadózó fizeti.

A fentiek közül a legtöbb vállalkozót az első pont, a belföldön, egyetlen cégnek számlázott 3 milliós bevétel fölötti 40%-os adó fogja érinteni. Ezt az adót nem a katás vállalkozónak, hanem a neki fizető partnernek kell állnia. A katás vállalkozásnak nincs ezzel kapcsolatban nyilvántartási kötelezettsége.

Milyen kifizetés mentesül a 40% adó alól?

A törvény nem minden kifizetésre tette kötelezővé a 40%-os adó megfizetését. A 3 millió forint feletti adóalap meghatározásakor nem kell figyelembe venni a következőket:

– a kapcsolt kisadózó vállalkozás számára teljesített kifizetést (arra mindenképpen 40% adót kell fizetni)

– azt az összeget, amit egészségügyi szolgáltató kisadózónak juttat a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból (pl. a háziorvosok bevétele ilyen)

– amit költségvetési szerv fizet ki (állami cégtől kapott bevétel)

– amit jogszabályban meghatározott díjszabás alapján fizetnek ki.

Felmerült, és több szervezet tájékoztatásában is olvasható, hogy e legutolsó pont alapján az építőipari vállalkozások is mentesülhetnének a 40%-os adó alól, ha munkájukat az építőipari rezsióradíj alapján számlázzák. A rezsióradíj összegét ugyanis jogszabály hirdeti ki, így ez is „jogszabályban meghatározott díjszabásnak“ minősülhet. Ez azonban téves. A kérdésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kereste meg a Pénzügyminisztériumot. A válasz lényege, hogy a rezsióradíj nem a fizetendő díjak konkrét összegét határozza meg, csak egy minimális mértéket, aminél többet bármikor számlázhatnak a vállalkozók. Így ez nem tekinthető jogszabályban rögzített díjszabásnak, nem alkalmazható rá a mentesség. 

Nyilvántartás, tájékoztatás

A törvény a kifizetőknek sem ír elő külön nyilvántartást a katásoknak juttatott bevételekkel kapcsolatban. A kisadózót megbízó cég ugyanakkor kénytelen vezetni valami nyilvántartást, hiszen pontosan követnie kell a kifizetéseket. Ha a kisadózónak kifizetett összeg eléri a 3 millió forintot, akkor a következő hónaptól a vállalkozásnak adófizetési kötelezettsége van, amiről bevallást is kell tennie. Ezt a bevallást először a 3 milliós határ elérése utáni hónap 12-éig kell megtenni. Ezt követően nem kell minden hónapban bevallást beadni, csak akkor, ha a kisadózó számára volt kifizetés és keletkezik adókötelezettség. Ha tehát márciusban haladja meg először a 3 milliót a kifizetés, akkor április 12-én kell először bevallást készíteni és adót fizetni.

A kifizetőnek továbbra is évente egy alkalommal, március 31-éig adatot kell szolgáltatni a NAV-nak azokról a kisadózókról, akiknek 1 millió forint feletti jövedelmet juttatott. Ez most kiegészült azzal, hogy minden év január 31-éig tájékoztatni kell a kisadózót arról, hogy a számára juttatott kifizetésekből mekkora összeget kellett figyelembe venni a 40%-os adó alapjának meghatározásakor.

Nagy Csaba