Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló?

Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának kijavítása miatt kell elvégeznünk. TSZSZ-hez, bíróságra, ügyvédhez meg ki szeretne járkálni? Mit tegyünk, hogyan vegyük át a munkaterületet, és próbáljuk meg idejekorán megelőzni a bajt? Szemeti Krisztina, műszaki ellenőrt ostromoltuk meg ezekkel a kérdésekkel, köszönjük a segítséget!

E-napló, e-napló, e-napló…

– Mindig javasolni szoktam az e-napló vezetését, akkor is, ha az éppen nem kötelező. Emellett a megrendelőknek, fővállalkozónak azt szoktam tanácsolni, hogy kicsit “nyomozzák le” az adott céget. Láttunk már olyat is, hogy a vállalkozás a kőműves 79 éves édesanyjának a nevén volt. Beperelte őket egy építtető, és majdnem a néni házát vették el. Tehát legyen meg a kamarai jogosultsága, mindkét regisztrációs számmal. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál egy regisztrációs szám valamennyi vállalkozóra nézve kötelező, egy másik pedig az építőipari kivitelezőknél előírás.)

Végül, de nem utolsósorban pedig mindig legyen szerződés, anélkül veszett fejsze nyele – kezdte a szakértő. Eddigi tapasztalatai szerint ha valaki nem akar szerződést kötni, kézzel-lábbal tiltakozik az e-napló ellen, és nincsenek meg a regisztrációs számai, ott szinte biztosan gubanc lesz. Mondhatjuk úgy is, hogy az az adott vállalkozás már papíron is kontár. Ilyen esetekben pedig sem a TSZSZ, sem a bíróság, sem senki nem fog tudni segíteni, ha véletlenül odáig fajulnak a dolgok.

– Az e-naplóban pedig próbáljuk kicsit részletesen leírni, hogy mi is történt. Tehát ne annyi legyen, hogy a mai napon átvettem a területet és ács munkát végeztem, hanem pl. hogy ismeretlen számomra az elkészült koszorú, ha a terv szerint készült, akkor x távolságra teszem a csavarokat, y ragasztóval – javasolta szakértőnk. Ha tegyük fel szombaton visszamenőleg írjuk be az egész hetet, még az is jobb és több, mint a semmi. – Volt olyan eset is, amikor a “kedves” szomszéd azzal szórakoztatta magát, hogy a friss betont locsolta. A hasonlókat is mindenképpen jegyezzük fel – tanácsolta. Ha e-naplót nem is vezetünk, akkor legalább egy papírra írjuk le magunknak, abból baj nem lesz. Bármi gond van, később is könnyen vissza tudjuk keresni, amikor már pl. az utcanévre sem emlékszünk. A legjobb, ha a megrendelővel is aláíratjuk. Esetleg fotózzuk le, az igazán nem sok idő, legalábbis jóval kevesebb, mintha később “gariba” vissza kellene mennünk.

– Ha előttünk dolgoznak, akkor a munkaterület átvétele előtt menjünk ki, mérjük fel, hogy mi hogyan áll! Ha nagy munkáról, sok pénzről van szó, viszont látjuk, hogy kókányolt az előttünk lévő brigád, akkor remekül megelőzhetjük a későbbi galibát építésügyi igazságügyi szakértő bevonásával is – tette hozzá. 

A műszaki ellenőr is jó szolgálatot tehet

– Ha több kivitelező van, akkor már kötelező a műszaki ellenőr. Ezt pedig úgy kell értelmezni, hogy van egy és van több, tehát a kettő már többnek számít – tisztázta Szemeti Krisztina. Előfordulhat tehát, hogy generálban kezdődik egy építkezés, majd valamilyen oknál fogva “generálcsere” történik: ide már kelleni fog a műszaki ellenőr. – Ilyenkor a második kivitelezőért vállaljuk a felelősséget – tette hozzá. A műszaki ellenőrök alapfeladatukból adódóan a kivitelezőket is védik, hiszen kötelesek a hibákat, hiányosságokat, tervtől való eltéréseket dokumentálni, így az egymásra épülő szakmáknál azonnal kibukik, ha az elődünk eltolt valamit. – A műszaki ellenőrök egyébként szinte mindig vezetik az e-naplót, ez is mindenkinek jelent egyfajta védelmet – hangsúlyozta.

Melyek a gyakori kókányolások?

Egy ház felhúzásakor a legtöbb szakma egymásra épül, ez szokott a leginkább bonyodalmat okozni. Az tehát, hogy ki hogyan adja át a munkát a soron következő szakmának. Tipikus példa erre a kőműves-ács háború: pl. a talpszelemen csavarját ki tegye be? A kőműves szerint nem az ő dolga, az ács pedig ha visszafúr, utána nem vállal az ebből adódó későbbi problémákért felelősséget.

– Találkoztam olyannal is, hogy a gépész kiment falazás után és észlelte, hogy 30-as helyett 10-es a fal. Ilyenkor rögzíteni kell, hogy nem vállal azért felelősséget, ha átszakítja – magyarázta. A szakember a legtöbbször “spórolásokkal” szokott találkozni: például nem olyan vagy annyi vasat tesznek be, mint kellene. Gyakran előfordul, hogy a faanyagot nem áztatják be, csak esetleg befestik, emiatt egy 2-3 hónapos új építésű háznál is súlyos problémák jöhetnek elő. Olyannal is találkozott, hogy a 20 centi beton helyett 3 centi volt, vagy egy tetőfelújítás során új faanyagot vetettek a megrendelővel, majd félig a régit használták fel. Az újat pedig természetesen a következő megrendelőnek is kiszámlázták. 

Kis Zsuzsanna