A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Közel Nulla: nincs gáz? 

Egyesek szerint a közel nulla a gázfűtés halálát jelenti, hiszen nem lehet vagy nem érdemes már gázkazánt szerelni a házba. Igazuk van? Nincs. Kapnak használatbavételit kondenzációs gázkazánnal fűtött épületek is – bizonyos trükkökkel. 

A kondenzációs gázkazánoknak még messze nem ásták meg a sírját. A földgáz fosszilis energiahordozó ugyan, de az egyik, ami a legkevésbé szennyezi a lakókörnyezet levegőjét. Elég, ha végigsétálunk egy olyan lakóterületen, ahol sok hőszigeteletlen ház van és a lakók szénnel, nedves pozdorjával, (ne adj Isten szeméttel, használt rongyokkal…) fűtenek. Büdös van. A kondenzációs gázkazánok szennyezőanyag kibocsátása viszont minimális. Ha új építésű, gázfűtéses házak közt sétálunk, nem jellemző a vastag fekete füstöt okádó kémény és a masszív füstszag. Persze a hőszivattyú még jobb lenne, de nem mindenhol térül meg.

Az viszont igaz, hogy kizárólagos fűtési-használati melegvíz előállítási módként már nem lehet majd alkalmazni. Közismert, hogy 2021. január elsejétől csak akkor kap használatbavételt az épület, ha az energiaigényének 25%-át megújuló energiából fedezi. Milyen lehetőségeink vannak a 25%-os megújuló arány “kipipálására”, ha ragaszkodnánk a gázfűtéshez? 

Nézzünk meg egy számítást! 

A számításhoz használt mintaház 120 m2 alapterületű, négyen laknak benne, egyszintes. A mai normák szerint hőszigetelt, de egyáltalán nem passzívház szintű (a falakon 15 cm EPS, modern ablakok stb.). A fűtést gázüzemű kondenzációs kazánnal oldjuk meg. Az energetikai számítás során a következő eredmények jöttek ki:

  fajlagos érték (kWh/m2/év)
hőveszteség a ház határoló felületein át 50,2
szellőzési hőveszteség 45,3
kihasználható szoláris nyereség 24,7
kihasználható belső nyereség 26,5
maradék fűtési hőigény (nettó fűtési energiaigény) 44,3
HMV-termelés hőigénye 30
hűtési igény 2,3
segédenergia-igény (fűtés, hűtés, HMV) 5,4
primerenergia-igény segédenergiával együtt (fűtés, hűtés, HMV) 99,6

Mit látunk a táblázatban?

A számolás a hőveszteséggekkel kezdődik. Milyen hőveszteségekkel kell számolni? Azzal, hogy a ház hűl a falakon, ablakokon, a tetőn át és azzal, hogy hűl azért, mert szellőztetni kell. Ha jól megnézzük, elég megdöbbentő, hogy egy mostani, a követelményeknek épp megfelelő háznál is milyen nagy a szellőztetés miatti hőveszteség. Majdnem akkora, mint amit a határoló felületeken keresztül veszítünk. A rendelet szerint ugyanis úgy kell számolni, mintha mindennap legalább négyszer alaposan kiszellőztetnénk. Ennyi kell ahhoz, hogy ne legyen egészségtelenül alacsony az oxigénszint. 

De nemcsak veszteségeink vannak, hanem nyereségeink is. Az egyik az ún. szoláris hőnyereség, azaz annak a hőnyeresége, hogy a napocska besüt az ablakon és melegíti a lakásunkat. A másik pedig az ún. belső nyereség. Ha fürdünk, bablevest főzünk, porszívózunk, akkor hulladékhő keletezik. Ez a hulladék azonban telente nagyon jól jön: ennyivel kevesebb gázszámlát kell fizetnünk.

Ha a hőveszteségekből kivonjuk a hőnyereségeket, ebből megkapjuk a maradék fűtési hőigényt. Tehát 44,3 kWh energiát kell fűtenünk négyzetméterenként. 

Számolni kell még a használati melegvízzel (fürdésre, mosogatásra stb.) és a hűtéssel is. A segédenergia az az elektromos energia, ami ahhoz kell, hogy ezek a rendszerek működjenek: pl. a keringető szivattyúk áramfogyasztása. 

Az egészből kijön egy ún. primer enegiaigény. Ezt úgy számítjuk, hogy mindenféle huncut szorzói vannak a különböző energiahordozóknak. Pl. az elektromos áramé 2,5, mert nem túl környezetbarát a sok szállítási veszteség miatt, a fáé 0,6, mivel környezetbarátabb a földgáznál. A gázé 1, ez a viszonyítási alap. Itt a gáz (fűtés, használati melegvíz) és az áram (hűtés, segédenergiaigény) szorzóival számolva bonyolult számításokkal kijön az, hogy 99,6 kWh/m2 a primer energiaigény. (Ez lesz az összesített energetikai jellemző.)

Lakóépületről van szó, a közelnullás határérték 100 kWh/ a kiszámolt m2 évente. Mivel jelen esetben évi 99,6 kWh/m2 jött ki, tehát az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményérték teljesül.

A szoláris hőnyereséget levontuk a teljes fűtési igényből, hiszen ennyivel kevesebbet elég fűtenünk, de a 25% megújuló arányba már nem számíthatjuk bele tavaly október óta. Tehát a 25% megújuló arányunk nem teljesül. Milyen különböző megoldásaink vannak arra, hogy ez a ház közelnullás legyen?

Gázfűtés, hővisszanyerős szellőztetőgép és egy kicsi napkollektor

Ha aránylag olcsón, de mégis hasznosan akarjuk letudni a megújulós arányt, felrakhatunk egy napkollektoros rendszert, ami csak a használati melegvíz-igény nagy részét elégíti ki. Azonban ez csak akkor fog működni, ha a ház fűtési energiaigénye jóval kisebb, mert akkor a ház energiaigényének nagyobb részét adja a HMV. Ha a melegvíz melegítése csak harmadannyi energiát igényelne, mint a fűtés, akkor sehogy nem jönne ki a matek… Mit csináljunk a jó ügy érdekében? Csökkentsük le piszkosul a fűtési igényt! Építsünk be egy hővisszanyerős szellőztetőrendszert! 

Nézzük a számokat!

Az adatok eszerint módosulnak:

  fajlagos érték (kWh/m2·a)
hőveszteség a ház határoló felületein át (transzmissziós hőveszteség) 50,2
szellőzési hőveszteség 13,6 
kihasználható szoláris nyereség 21,0
kihasználható belső nyereség 23,8
maradék fűtési hőigény (nettó fűtési energiaigény) 14,26
HMV-termelés hőigénye 30
hűtési igény 2,3
segédenergia-igény (fűtés, hűtés, HMV, szellőzés) 8,9
primerenergia-igény segédenergiával együtt (fűtés, hűtés, HMV, szellőzés) 77,9

 

Mit látunk? Azt, hogy a szellőzési veszteség nagyon lecsökkent, emiatt az összes fűtési igény alacsonyabb lett, mint a HMV előállításának éves energiaigénye. Közben ugyan megnőtt a segédenergia-igényünk, hiszen a szellőztetőgépnek van két ventillátora is, amik árammal mennek. Ez az áram büntetőszorzója miatt rontja a primer energiaigényünket, de a mérleg még így is nagyon jó.  

Sajnos a hővisszanyerős szellőztetőrendszer által megspórolt energia csak a fűtési hőigényből vonható le, nem számít bele a megújulós arányba. Ebben az esetben tehát a 77,9 kWh/m2 összesített energetikai jellemző 25 %-át, azaz 19,5 kWh/m2-t kell megújuló energiaforrásból fedezni. Ez történhet egy olyan napkollektoros berendezéssel, amit 65%-os szoláris részarányra méretezünk (19,5/30 (HMV hőigény) = 0,65). Így teljesülni fog az összesített energetikai jellemzőre, és a minimális megújuló részarányra vonatkozó követelmény is. 

Mi a megoldás előnye? A fűtésrendszer a klasszikus gázfűtés, bármelyik fűtésszerelő meg tudja csinálni. A fűtési igényünk kevesebb, mint fele az előző megoldásnak! Ráadásul a hővisszanyerős szellőzőrendszer a ház értékét is megnöveli, hiszen a fűtésdíj roppant alacsony lesz, tuti, hogy nem lesz sehol penész, az egészséges, friss, előszűrt levegő biztosított. A napkollektoros rendszer pedig a HMV-előállítás árát csökkenti le 65%-al. 

Mennyibe kerül? A rendszer egy új építésű, egyszintes házba kb. 1,5 millió Ft, a fűtésrendszer ára kicsit alacsonyabb, mint az eredeti példában (pl. kisebb kondenzációs gázkazán is elég), de nincs számottevő különbség, a napkollektoros rendszer pedig kb. 750.000 Ft-ba kerül.

Fatüzelés: Közelnullás lesz tőle? Mennyibe kerül?

Sok helyről hallottam, hogy á, semmi gond, ha gázfűtést szeretne a megrendelő, majd berakunk egy jancsikályhát. Biztos, hogy közelnullás lesz ettől a ház? Több számítást végigböngészve: nem, egyáltalán nem biztos. Egy kicsi, 50-60 négyzetméteres házikó esetében még igen, egy nagyobbnál már nem. A kisebb öntöttvas kályhák csak egy, maximum két helyiséget fűtenek fel, egy 120 négyzetméteres házat már nem. Ráadásul a kondenzációs gázkazánoknak sok esetben csak “kipufogója” van, tehát csak a kályha miatt be kell építeni egy kéményt is, ami nem olcsó mulatság. 

Hogyan lehet akkor fatüzeléssel kilőni a megújuló igényt egy átlagos méretű háznál? Pár esetben megoldás lehet egy olyan, jól elhelyezett és méretezett cserépkályha, ami több helyiséget is fűt. De mielőtt hívnánk a kályhást, az energetikust hívjuk, hogy megvan-e a 25%-unk. 

Ami viszont tuti “kipipálja” a megújulós arányt, az az, ha a fatüzeléses fűtőberendezésünket ráköthetjük a fűtési rendszerre, és a HMV-et is előállíthatjuk vele. Ez lehet faelgázosító kazán vagy vízteres kandalló. Ilyen esetben be kell építeni egy puffertartályt is. Így összesen viszont egyáltalán nem biztos, hogy olcsón megússzuk… Kémény kb. 200.000 Ft + a munkadíj, a puffertartály, benne a HMV-csőkígyóval legalább 300.000 Ft, a jobb vízteres kandallók is 200.000 Ft fölött kezdődnek. 

Mikor térül ez meg? Nagyon soká…  Ugyanis a fa és a gáz ára között már egyáltalán nem olyan hatalmas a különbség, sőt, ha a koronavírus miatt még inkább lemegy a fosszilis energiahordozók ára, akkor még kevesebb lesz. Persze ha szeretjük a lobogó tűz látványát és szeretünk befűteni is, akkor hajrá – de akkor minek a gázfűtés?

Napelem – megéri, de nem biztos, hogy közel nullás lesz a ház tőle!

Sokszor hallom azt a véleményt is, hogy nem kell félni a közelnullától, felrakunk egy napelemes rendszert és kész. Nos, ez nem ilyen egyszerű gázfűtésnél! Miért? Azért, mert a közelnullás számításnál az épület energiaellátásából csak a fűtést, HMV-ellátást és a hűtést vesszük figyelembe, a mosógépet, számítógépet és a többit nem. Miért gond ez? Ha gázzal fűtünk, gázzal melegítjük a vizet a fürdéshez és nem szerelünk fel klímaberendezést sem, akkor gyakorlatilag 0%-os megújuló arány jön ki még akkor is, ha a ház teljes elektromos energiaigényét lenulláztuk a napelemmel. A rezsi nagyon olcsó lenne, de használatbavételt nem kap így a ház.

Milyen megoldásunk van? A legegyszerűbb az, hogy ha már úgyis van napelemünk, akkor a meleg vizet nem a gázzal, hanem elektromos árammal állítjuk elő. Igen, villanybojlerrel. Ez a megoldás is csak akkor működik, ha a fűtési hőigény aránylag alacsony a HMV-igényhez képest. Itt is élhetünk a mindent vivő trükkünkkel: a hővisszanyerős szellőztetőrendszerrel csökkenthetjük a fűtési hőigényt.

Mi a megoldás előnye? Nem kell áramszámlát fizetni egyáltalán, a fűtés pedig teljesen szokásos módon megoldható. 

Mennyibe kerül? A gázfűtés egy kicsit olcsóbb, mint egyéb esetekben (hiszen kisebb kazán is elég), a hővisszanyerős szellőztető kb. 1,5 millió Ft, a napelemes rendszer ára pedig attól függ, hogy mekkora áramszámlát szeretnénk lenullázni. Ez többé-kevésbé független a közelnullától, hiszen abban sem a számítógépezési, sem a többi életviteli szokásunk nincs benne, de kb. 1,5 millió Ft-tól számolhatunk.

Összefoglalva: nem ördöngösség a gázfűtéses házból közelnullást varázsolni, de minden esetben számítás szükséges! Gázfűtés esetén nincs egy olyan, mindent vivő megoldás, amivel olcsón megúszhatjuk a dolgot.Minden ház egyedi, minden esetben előre kell gondolkodnunk, és előre kell számolnia az energetikusnak. Fontos, hogy a végeredmény ne csak “közelnullás” legyen, hanem egy minimális rezsijű, jól élhető családi ház! 

Nagyobb, 200 négyzetméteres házaknál viszont sokszor jobban jövünk ki, ha mégis a levegő-vizes hőszivattyút választjuk, hiszen ezeknél sokkal nehezebb a használati melegvízzel való trükközés és jóval gyorsabb a hőszivattyú megtérülése. Nem beszélve arról, hogy az egymagában kipipálja a megújulós igényt.

Sipos Anna