Lakásfelújítás – szerződés nélkül

Az építési munkákról kötelező írásos szerződést kötni. De mi az, ami már szerződésnek számít? Hogyan papírozhatjuk le legegyszerűbben a kisebb megbízásokat?

Építőipari munkák esetén az írásos szerződés nemcsak egy ajánlott lehetőség, hanem kötelező. Az építési törvény értelmében építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést köt. A kivitelezésről szóló kormányrendelet szerint pedig ezt a szerződést kötelező írásba foglalni. Ez érvényes minden építési tevékenységre. Nemcsak egy új ház építésére, hanem minden építési feladatra, alsó értékhatár nélkül. Ha ki kell cserélni egy ablakot, ki kell festeni egy lakást, le kell burkolni az előszobát, az mind-mind szerződésköteles építési munkát jelent. A valóságban azonban éppen ezek a felújítások és karbantartó javítások lesznek azok a munkák, amikről szinte soha nem születik írásos vállalkozói szerződés. 

Mit tekinthetünk szerződésnek?

A kormányrendelet pontosan körülírja, hogy mit kell tartalmaznia a szerződésnek, de azt nem fogalmazza meg, hogy pontosan mit is kell szerződésnek tekintenünk. Ehhez vissza kell nyúlnunk a Polgári Törvénykönyvhöz. A Ptk. szerinti legfontosabb feltétel, hogy a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. Ebből az egyik fél számára kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, a másik fél számára pedig az ellenérték megfizetésére. 

Gyakran látjuk azt a megoldást, hogy a vállalkozó készít egy árajánlatot, azt elküldi e-mailben. A megrendelő pedig felhívja telefonon, hogy elfogadja az ajánlatot. Van ugyan írásos nyoma a kettőjük közötti üzletnek, de ez mégsem tekinthető így szerződésnek. Ez csak egy ajánlat, mely az egyik féltől érkezik, s nem igazolható, hogy a másik fél valóban elfogadta. 

Még az sem jó megoldás, ha a megrendelő visszaküldi az e-mailt, hogy rendben, elfogadja az ajánlatot. A sima, hitelesítés nélküli e-mail nem jelent aláírást, így nincs meg a törvény által elvárt jognyilatkozat a szerződés megkötéséhez. Egy e-mail tehát nem elég. A szerződés hitelesítéséhez vagy valódi vagy elektronikus aláírásra van szükség mindkét fél részéről. 

Szerződés egyoldalú hitelesítéssel 

Van azonban egy kivétel. A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra is, hogy úgy kössünk érvényes szerződést, hogy arra csak az egyik fél aláírása kerül rá. 

A két fél köt például egy szóbeli megállapodást. Elküldjük az árajánlatot az ügyfélnek, ő megnézi, majd telefonon megbeszéljük, hogy ezekkel a feltételekkel indulhat a munka. Egy lépést kell még megtenniük a hitelesítéshez. A szóban megbeszélteket haladéktalanul írjuk le, hitelesítsük elektronikusan vagy írjuk alá, s küldjük el a megbízónak. Ha ő a leírtak ellen haladéktalanul nem tiltakozik, akkor a szerződést érvényesnek kell tekinteni. 

A törvény még azt is megengedi, hogy ne ugyanazon a dokumentumon szerepeljen mind a két fél aláírása. Ilyen akkor fordulhat elő, ha egymástól távol kerül sor az aláírásra. Mindegyik fél aláírja a szerződés egyik példányát, majd elküldik a másiknak. A törvény szerint érvényes lesz a szerződés akkor is, ha mindegyik fél csak a másiknak járó példányt írja alá, a sajátját nem. 

Legalább az ajánlat elfogadását papírozzuk le!

Legegyszerűbb esetben legalább arról gondoskodjunk, hogy az írásos árajánlatot a megrendelő szintén írásban fogadja el. Nyomtassuk ki az akár e-mailben elküldött dokumentumot, s írja rá kézzel, hogy az ajánlatot a fentiek szerint elfogadja. Majd dátumozza és írja alá. Vagy hitelesítse elektronikusan a dokumentumot. A lényeg, hogy valamilyen formában legyen írásos nyilatkozat a megrendelő részéről az elfogadott munka feltételeivel kapcsolatban. Mindenképpen rögzítsük legalább a következőket:

– a megbízás pontos tartalma (mit kell elvégezni?)

– a feladat elvégzéséhez szükséges műszaki tartalom (pl. hány rétegű ablakot kell beépítenünk?)

– a munka határideje

– a vállalási ár.

Továbbá rögzítsünk minden körülményt, ami a munka elvégzéséhez szükséges lehet. Lehet, hogy írásba foglaljuk a fentieket, ám azt már csak szóban egyeztetjük, hogy egyes anyagokat a megbízó fog megvenni.  Aztán kicsúszunk a határidőből, mert ő nem hozza meg időre a vállalt anyagokat. Papír viszont csak a vállalt határidőről van, amit ő nyugodtan lobogtathat, kötbért követelve. Arról már nem lesz írásos bizonyítékunk, hogy kinek a hibájából csúszott a befejezés. Ezért is lényeges, hogy a legkisebb munka esetén is minden lényeges körülményről írásos megállapodás szülessen. Csak azt tudjuk számonkérni, ami le van írva, a szóbeli megállapodásokra az építőiparban nem hagyatkozhatunk. 

Nagy Csaba

Cikkünket teljes terjedelmében az Építő Élet 2020. októberi számában olvashatják.