Lakások villamos biztonsági felülvizsgálata – eladáskor, bérbeadáskor kötelező vagy nem?

Egy néhány évvel ezelőtti rendeletmódosítás alapján egy lakás vagy családi ház eladásakor vagy akár bérbeadásakor is villamos biztonsági felülvizsgálatot kellene végeztetni. Ilyen vizsgálatot azonban nagyon kevesen végeztetnek. A többiek megsértik a jogszabályt, vagy nincs is szükség a felülvizsgálatra?

Egy olvasónk tervezi bérbe adni évekkel korábban vásárolt lakását, s pontosan szeretné tudni, hogy miként is kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek.

Az említett rendelkezés valóban minden családi házra és lakásra érvényes, de vannak olyan részletes feltételei, ami miatt csak kevesek számára jelent tennivalókat. Az előírás a 401/2017-es NGM rendeletben található. A rendelet főleg az összekötő és felhasználói berendezések biztonsági kérdéseit taglalja. Összekötő berendezéseknek azokat nevezzük, amik már nem a szolgáltató tulajdonában vannak, de még a mérőórák előtt helyezkednek el. Ilyen például egy társasházban az a vezetékszakasz, ami az épület fő betáplálási pontjától vezet a mérőórákig. Ez a társasház közös tulajdona, felülvizsgálata is a társasház felelőssége. Ennek szabályait rögzíti többek közt ez a rendelet, ám ennek kapcsán valamennyi lakóépülettel kapcsolatban megfogalmaznak benne követelményeket.

Az érintett rendeletet 2020-ban alaposan megváltoztatták, például több, korábban használt fogalom is kikerült belőle. Így ma már nem beszélünk az elektromos berendezések szabványossági felülvizsgálatáról, holott ez hatévente kötelező feladata volt a társasházaknak. Helyette bevezették a villamos biztonsági felülvizsgálat fogalmát. Ez a villamos berendezések aprólékos, részletes ellenőrzése. Például azt vizsgálják, hogy a berendezés teljesíti-e a rá vonatkozó szabványokat. Ez egy teljes körű felülvizsgálat, melyet mérések és az adatok kiértékelése alapján kell elvégezni.

A rendelet valóban előírja, hogy lakóépületekben villamos biztonsági felülvizsgálatot kell elvégeztetni tulajdonosváltáskor, bérbeadáskor és időszakosan, hatévente az épületek villamos berendezésein. Ez azonban nem vonatkozik minden lakóépületre! A rendelet felmentést ad e vizsgálat alól, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

– fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű biztosíték van és

– 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések (FI relé).

Az alap energiaigényt ma 32 amperig biztosítják a szolgáltatók. A 32 amper kiépítése, réginél a meglévő teljesítmény 32 amperre bővítése esetén nem is kell külön hálózatfejlesztési díjat fizetni. Ha többre van szükség, akkor már zsebbe kell nyúlnia a tulajdonosnak. A gyakorlatban a lakások többségében el sem éri a névleges áramerősség ezt a 32 ampert – a szolgáltatók régebben általában 16-20 ampert, újabb lakásokban legtöbbször 25 ampert biztosítanak és csak a tulajdonos külön kérésére emelik fel 32 A-ra.

Azokban a családi házakban azonban, ahol ennél nagyobb volt az áramigény és a szolgáltató ennek megfelelően fejlesztett, valóban el kell végeztetni ezt a felülvizsgálatot az ingatlan eladásakor vagy bérleti szerződés megkötésekor. Ilyen lakóépületekkel ma a korábbinál gyakrabban találkozhatunk, mert a nagyobb méretű napelemes rendszerek miatt előfordul egyedi hálózatfejlesztés. Ilyen házban tehát eladáskor, bérbeadáskor és rendszeresen 6 évente el kell végeztetni a felülvizsgálatot.

Forrás: 40/2017 NGM rendelet melléklet 1.13.2 és 1.13.3 pont

Nagy Csaba