Lapostető szigetelés – mit kell tudnunk a modifikált bitumenes lemezekről?

A régen használt oxidbitumenes lemezeket az 1960-as években kezdték felváltani a ma már széles körben elterjedt modifikált bitumenes lemezek. Előbbieknek rossz az olvadáspontjuk és a hideghajlíthatóságuk is – emiatt sem télen, sem nyáron nem lehet velük dolgozni.
De mit tudnak a modifikált bitumenes lemezek? Milyen előnyeik vannak, és mire érdemes odafigyelnünk a tetőszigetelés során, hogy elkerüljük a hibákat?

Trunk Tamás a Tető-Plusz Kft. és az Euroszig Kft. tulajdonosa, valamint az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) alapító tagja. 1983 óta foglalkozik tetőszigeteléssel, és tudását mind a kivitelezési munkákban, mind pedig a tetőszigetelő anyagok forgalmazásában kamatoztatja. Saját alkalmazástechnikát is kidolgozott kifejezetten a modifikált bitumenes lemezekhez.1993 óta forgalmazza az olasz modifikált bitumenes lemezeket (Vetroasfalto, General Membrane)

A modifikált bitumenes lemezek fajtái

A modifikált kifejezés arra utal, hogy a bitumen összetételét különböző műanyagok hozzáadásával módosítják a gyártás során. Attól függően, hogy a bitumenhez milyen anyagot adnak még hozzá, különböző végtermékek keletkeznek. Hogy minden előnyüket megfelelően ki tudjuk használni, tisztában kell lennünk az anyagok tulajdonságaival.

A modifikált bitumenes lemezek hideghajlíthatóságát laboratóriumban vizsgálják. A mintát bizonyos ideig meghajlítva tartják a gyártó által meghatározott hőmérsékleten (pl. 20 mm átmérőjű hengeren, -25 °C-on 5 másodpercig; vagy 30 mm átmérőjű hengeren, -25 °C-on 3 másodpercig).
Ha a lemez -25 °C-on a hajlítás következtében nem reped meg, akkor a hideghajlíthatósági értéke -25 °C lesz.

Ennek az a jelentősége, hogy ha hideg évszakokban szigetelünk, akkor alacsony hidegajlíthatósági tulajdonságokkal rendelkező anyagokat kell alkalmaznunk. Így elkerülhetjük a szigetelőanyagok törését.

Fontos, hogy milyen modifikációjú a lemez, milyen hordozó réteg van benne, és milyen védelemmel van ellátva. Egy modifikált bitumenes lemez tulajdonságainak négy fő ismérve van: hideghajlíthatóság, olvadáspont, szakítóerő, szakadási nyúlás.
A szakítóerő azt mutatja meg, hogy mekkora szakítást bír ki a lemez, míg a  szakadási nyúlás azt jelzi, hogy meddig tud nyúlni az anyag, mikor szakad el.

Modifikáció szerint az alábbi lemezeket különböztetjük meg: 

Vannak a plasztomer lemezek, ezeket APP-nek is nevezzük (ataktikus polipropilén)

– A bitumenhez APP-t, azaz egy bizonyos fajta műanyagot kevernek
– Hideghajlíthatóság: – 5 °C
– Olvadáspont: 140 °C (melegben is könnyen beépíthető)
– Homok és palaörleményes felülettel készülnek
– Tetőfelújításoknál második rétegként használhatók

Vannak az úgynevezett elaszto-plasztomer keverékkel készült bitumenes lemezek, ezeket másnéven TPO lemeznek is nevezzük. 

– A TPO jelentése hőre lágyuló, de ez az anyag nem tartalmaz műanyagot.
– Hideghajlíthatóság: – 10 °C – 20 C
– Olvadáspont 150 °C
– PE (polietilén fólia), homok, talkum és palaörleményes felülettel készülnek
– Kiemelkedően magas műszaki paraméterek miatt mindenhol alkalmazhatóak, de kimondottan új épületek, ipari épületek, zöldtetők, garázstetők, hidak beépítésére ajánlott. Nyáron is könnyen bedolgozhatóak.

És végül vannak az elasztomer lemezek, ezeket másnéven SBS lemeznek hívjuk

– A gyártás során a bitument butyl műanyagokkal keverik, mely az anyagnak nagy rugalmasságot biztosít
– Hideghajlíthatóság: -15 és -25°C (nagy előnyük, hogy hidegben is kiválóan lehet velük dolgozni)
– Olvadáspont 120°C
– PE (polietilén fólia), homok és palaörleményes felülettel készülnek.
– Kiváló műszaki paramétereik miatt tulajdonképpen mindenhol alkalmazhatók. Leginkább mélyépítményi szigetelések, új épületek, fordított rétegrendű tetők, zöldtetők, hőszigetelt tetők kivitelezésére ajánlott.

Jó ha tudjuk, hogy ezek a lemezek a kivitelezés után is rugalmasak maradnak. Ennek nagy jelentősége van, ha a tetőre folyamatosan fel kell menni (télen is).
Ráadásként van még egy kategória: a jelenleg “csúcsanyagnak” számító, úgynevezett APAO (polialfaolefin) lemezek, amelyeknek az ára is tükrözi a minőségét – az ilyen lemezek jelenleg a legdrágábbak a piacon:

• ezeknek a lemezeknek a hideghajlíthatósága -30 °C és -35 °C között van,
• hőállóságuk kiváló 
• olvadáspont +150 °C
• magas hőmérsékletű ipari tetők szigetelése esetén javasolt használni, például napelemekkel telepített tetők
• Élettartama 30 év

Hordozó réteg tekintetében megkülönböztetünk üvegfátyol, üvegszövet, és poliészter hordozót. 

• Üvegfátyol: szakítóerő 200-300 N/5, szakadási nyúlás: 2-2 %
• Üvegszövet: szakítóerő 1000/1000 N/5, szakadási nyúlás: 3-3%
• Poliészter: szakítóerő 400-1000 N/5-ig, szakadási nyúlás: 30-45%-ig

Fontos, hogy az igénybevételnek megfelelő hordozóréteggel ellátott anyagot válasszunk a kivitelezéshez.

Felületvédelem

A gyártás során a lemez alsó oldalán egy gyorsan olvadó, úgynevezett PE fólia van, mely általában a gyártók nevét tartalmazza. A PE a polietilén rövidítése.

Az alap és szigetelő lemezek felső oldalán az alábbi felületi kialakítás van: 

• APP lemezek: homok, talkum, 
• SBS lemezek: homok, PE fólia

A zárólemezek felületi védelmét APP, SBS, APAO lemezeknél palaörlemény, kerámia őrlemény adja. 

Milyen előnyei vannak a modifikált bitumenes lemezeknek más szigetelési megoldásokhoz képest?

A modifikált bitumenes lemezekkel kétrétegű, 8 mm-es szigetelést tudunk készíteni, amely megfelelően ellenáll a sérüléseknek, valamint többféle aljzathoz is használható (pl: beton, fém). De jobban ellenáll a vegyi anyagoknak és az olajoknak is, mint például a PVC lemezek.

Vannak olyan területek, ahol a megfelelő tartósság és védelem érdekében csak bitumenes lemezzel érdemes dolgoznunk – mondja Trunk Tamás.

A technológia fejlődésével megjelentek a műanyag tartalmú PVC lemezek, a polietilén alapú TPO/FPO lemezek, a műkaucsuk (EPDM) lemezek, stb. Ezeknek is megvannak az előnyei, például, hogy egyrétegűek, így könnyűek, és a kivitelezés is gyorsabb, ha ezeket a lemezeket használjuk. De vannak hátrányaik is: gyorsabban elöregednek, sérülékenyebbek (1,2-2 mm vastagságúak), ebből adódóan kivitelezéskor gyakoribb a hibalehetőség.
A bitumenes lemezt megfelelő alapanyag-választással, szakszerű kivitelezéssel szinte bárhol lehet alkalmazni. Egy ipari épület szigetelésénél például célszerűbb a bitumenes lemezt használnunk. Meglévő bitumenes szigetelések felújításánál a legjobb megoldás a teljes felület alapozása után egy réteg szigetelés készítése teljes felületi hegesztéssel.

Mikor használjunk PVC lemezeket, és mikor bitumenes lemezt?

A PVC lemezek súlya kisebb, mint a bitumenes lemezeké, és kevesebb előkészítést igényelnek kivitelezéskor. Így célszerűbb használni őket például olyan ipari csarnokoknál, ahol gyors telepítésre van szükség. Ne felejtsük el, hogy a PVC lemezeket mechanikusan is rögzítenünk kell, vagy kavicsleterhélést kell alkalmazni elválasztó réteggel. (Vannak olyan tetők, aminek nem olyan a felülete, amit mechanikusan lehet rögzíteni. Rákerül egy elválasztó filc és kap 5-7 cm kavicsleterhelést, ami lenyomja.) 

A modifikált bitumenes lemez alkalmas azokban az esetekben, amikor a tető hosszú távú ellenállóságot és magas hőállóságot igényel. Kiváló választás lapostetők, vagy beton/fémfelületek szigetelésére (például: fordított rétegrendű terasztetők, fordított rétegrendű zöldtetők, parkolótetők). De pincék szigetelésére is jó minőségű SBS lemezeket használjunk!

Mit hibázhatunk el a bitumenes tetőszigetelés kivitelezése során?

• Rossz tervezés, rossz anyagválasztás: az egyik gyakran előforduló hiba – és még csak nem is a kivitelezők tehetnek róla -, hogy a tervező olyan helyre is PVC szigetelést tervez, ahová bitumenes szigetelést kellene használni. Ez a kivitelező megfelelő szaktudásával kiküszöbölhető, ha kellőképpen ismeri kell az anyagok tulajdonságait és az alkalmazástechnikát. Ha például PVC lemezt választunk, de az adott tetőn a magas hőmérséklet miatt inkább modifikált bitumenes lemezt kellett volna használni, akkor az anyag gyorsan elöregedhet, és a szigetelés nem lesz tartós. Ezért mindig ügyeljünk arra, hogy a kivitelezéshez a megfelelő típusú és minőségű anyagot válasszuk! 
• A szakmai felügyelet hiánya: ha a kivitelezés során nincs megfelelő művezetés, vagy a kivitelező nem ismeri az alkalmazástechnikát, számos hiba előfordulhat. Például kimarad az alapozás, vagy helytelenül történik a hegesztés, stb.
• Alapozás elhagyása: a teljes felület alapozása elengedhetetlen! Akkor is alapozni kell, ha a felület új, vagy tisztának tűnik. Az alapozás célja, hogy elősegítse a szigetelőanyag megfelelő tapadását a tetőfelülethez, és biztosítsa a felületi előkészítést. Az alapozó anyag kiválasztása több tényezőtől függ, például a tető típusától, a szigetelőanyag típusától, és az időjárási körülményektől. 
• Nem megfelelő hegesztés: a bitumenes szigetelő lemezek teljes felületi hegesztése kulcsfontosságú. Ha például a hegesztési hőmérséklet túl alacsony, akkor a bitumen nem fog megolvadni, így nem fog megfelelően tapadni sem.

A lemezek hosszanti toldásának készítésekor az az alapkövetelmény, hogy az illesztésnél legalább 1 cm vastagságú hengereléssel történjen a kifolyás. A végtoldás minden esetben min. 15 cm, de előtte a palaörleményt meg kell melegíteni és el kell kenni, hogy a rá kerülő lemez bitumenes felületéhez hegesztődjön.

Ugyanez a követelmény a palaörlemény elkenésekor a függőleges szigetelések letalpalásánál, a páraszellőzők, csatornaszellőzők, átvezetések gallérozásánál is. (A gallérozás azt jelenti, hogy az átvezetéseknél – például csövek, kábelek, vagy egyéb vezetékek áthaladása a szigetelt felületen – olyan védő “gallért” készítünk, amely biztosítja, hogy a szigetelés körül ne sérüljön a felület. Ez megakadályozza a víz beszivárgását. A gallér lényege, hogy az átvezetéseknél létrejövő réseket és lyukakat lezárja, és biztosítsa, hogy a szigetelés folytonos maradjon. A letalpalás a szigetelő anyag megfelelő rögzítését jelenti. Ezt úgy kell kiviteleznünk, hogy az ne mozduljon el, és jól tapadjon az aljzathoz. Ez a lépés fontos a vízszigetelés szempontjából, mivel a nem megfelelő letalpalás vízbetörést vagy szigetelési problémákat okozhat.)

– Tetőösszefolyók, pára- és csatornaszellőzők, átvezetések szakszerűtlen beépítése: ha ezeket az elemeket, a fontos tartozékokat nem megfelelő módon építjük be, az hosszútávon komoly problémához vezethet. Például, ha a tetőösszefolyó nem a mélypontra kerül, vagy nincs kialakítva a víz lefolyását biztosító zsomp. A zsomp célja, hogy a víz a tetőről megfelelő irányban lefolyjon, és ne okozzon állóvizet vagy beázást. Az összefolyók gondos, szakszerű rögzítése, tömítése elengedhetetlen (gumigyűrűs csatlakozás). Ha erre nincs lehetőség (például tetőfelújítás esetén), akkor torlódásgátlóval ellátott összefolyót építsünk be és olyan tömítőanyagot használjunk, ami nem nedvszívó felületre is tapad. Ez a megoldás azonban a víz visszatorlódása esetén nem garantál 100%-os megoldást. A tetőösszefolyóknál mindig építsünk be fix vagy flexibilis lombkosarat.

A páraszellőzőknél fontos megemlíteni, hogy nem „dísznek” vannak a lapostetőn. Nagyon fontos szerepük van a rétegrend kisszellőztetésében. Sokszor tapasztaljuk, hogy a betonra telibe hegesztett lemezre ráépítik a

páraszellőzőt az aljzatbeton átfúrása nélkül, de így a beépítése csak „dísz” a tetőn. Meglévő salakfeltöltéssel készült tetők felújításánál az eredeti, levágott salakszellőző helyére kell beépíteni a páraszellőzőt.

Páraproblémákkal (rétegrendben lecsapódó pára, beázás) rendelkező tetőknél 50/50 cm-es raszterben megperforált tetőre filces páraszellőző kerül beépítésre és itt 16 négyzetméterenként elhelyezett páraszellőzőkkel kell biztosítanunk a pára kivezetését a filces lemez alól. Ez azt jelenti, hogy a tetőn egy rácsos mintázatot alakítunk ki, ahol a perforált (lyukacsos) felület, amelyet a páraszellőző rendszerhez használunk, 50 cm x 50 cm-es négyzetekben van elosztva. A filces páraszellőző egy olyan eszköz, amely a tetőn található pára elvezetésére szolgál. A szellőző anyag egy filces réteget tartalmaz, ami segíti a pára elvezetését, miközben akadályozza a víz bejutását.

A csatornaszellőzőknél fontos, hogy gyári, előregyártott idomokat használjunk

(pl.: ITALPROFILI) a megfelelő átmérőjű csőhöz csatlakoztatva, tömítve.

– Nem megfelelően csatlakoztatjuk a szigetelést a nyílászárókhoz: A nyílászárók körüli szigetelés csatlakoztatása fontos a tetőszigetelés tartóssága és hatékonysága szempontjából.

Ha öntapadó bitumenes lemezt vagy öntapadó EPDM (RESITRIX)

szigetelést csatlakoztatunk a nyílászárókhoz, akkor minden esetben készítenünk kell alumínium sínnel egy mechanikus rögzítést is, tömítéssel, 25 cm-ként rögzítve. Ezzel meggátoljuk, hogy a szigetelésünk elváljon a

felülettől. Ha kent szigeteléssel csatlakozunk a nyílászárókhoz (pl: ACRIFLEX RAPIDO, BAUDER LIQUITEC), akkor csak poliészterfátyol hordozóréteggel ellátott szigetelést szabad alkalmazni.

Tipp

Szakértőnk tanácsa: ha bármiben bizonytalanok vagyunk, érdemes szakkereskedéshez fordulni. Itt nemcsak a megfelelő anyagok és eszközök kiválasztásában segítenek, hanem a helyes kivitelezési technikák elsajátításához is hasznos tanácsokat adnak.

Várhatóak-e fejlesztések, új termékek a tetőszigetelés területén?

A bitumenes lemezek gyártása, alkalmazása évtizedek óta jól bevált módszer, és egy új termékkel roppant nehéz előrukkolni: azt ki kell próbálni, tesztelni kell, tapasztalatokat kell vele szerezni. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően azért egyre több újdonság jelenik meg a piacon (APAO lemezek, könnyített termékek). Már most is ismerünk új megoldásokat, néhány gyártó például olyan lemezeket készít, amelyek radonsugárzás ellen is védenek. (A radonsugárzás a radon nevű, természetes radioaktív gáz kibocsátása során keletkezik. A radon a talajból szivárog fel, és a házak belső terébe is bekerülhet, különösen akkor, ha a ház alapja közvetlenül érintkezik a talajjal, vagy ha a szellőzés nem megfelelő. Ez a gáz nem látható, nem érezhető, mert nincsen szaga, de amikor belélegezzük, az általa kibocsátott radioaktív részecskék károsíthatják az egészséget.)

A jövőben valószínűleg még nagyobb hangsúlyt kapnak a hasonló, speciális védelmet biztosító termékek.

(X)