Májustól fuvarozói engedély kell a kisteherautós szállításokra

Májustól fuvarozói engedélyt kell kiváltaniuk azoknak is, akik kisteherautóval szállítanak megrendelőiknek. Érint minket ez a rendelkezés? Mit kell tennünk akkor, ha meg kell szereznünk a fuvarozói engedélyt?

Ha szívességből szállítjuk ki a másik vállalkozó építőanyagát, akkor is kell fuvarozói engedély

Egy olvasónk rendszerint saját holmiját szállítja platós teherautójával, de gyakran előfordul, hogy kisegíti az autóval nem rendelkező kollégáit is. Afféle tehertaxiként működik ilyenkor: kiviszi a tüzépről a megvásárolt anyagokat az építkezésekre. Meglepve hallotta, hogy ilyen szívességet májustól már csak fuvarozói engedély birtokában tehet. Mi a teendője, hogy ne büntessék meg egy szívességért?

A fuvarozói engedélyek kérdése eddig szóba sem került, hiszen a 3,5 tonna össz­tömeget el nem érő teherautók használatához eddig nem kellett semmilyen papírt megszerezni. Egy vállalkozás szabadon vásárolt és használt bármilyen kisteherautót akár saját célra, akár mások árujának a szállítására. Ez májustól már nem így lesz.

Mi változott?

Az Európai Unió területén belül a nemzetközi fuvarozást egy egységes, nemzetközi fuvarozói engedélyhez kötik. Ilyen engedélyt kellett kiváltania eddig is minden fuvarozónak, aki 3,5 tonna feletti járművekkel, például kamionnal dolgozik. A kicsikre azonban nem vonatkoztak ezek az előírások. Sőt, míg a nagyobb járművek sofőrjeinek minden percét számolni kellett, pontosan kellett ütemezni a vezetési és a pihenőidőket, addig a kisteherautók vezetői ez alól is felmentést kaptak. Nem csoda, hogy az elmúlt tíz évben egyre sokasodtak a furgonos szállítások. A kisteherautókat leginkább helyi szállításokra jó használni. Kiválóak a városi terítésre, vagy arra, hogy egy kisvállalkozás a saját holmiját kivigye vele az építendő házhoz. Ehhez képest ezeket az autókat egyre gyakrabban használták hosszú nemzetközi fuvarokra, országok közötti szállításokra. Kihasználták például, hogy míg egy kamion sofőrje maximum 9 órát vezethet egy nap, addig a kisteher vezetőjét senki sem ellenőrzi, azt sem veszik észre, ha 16 órát hajtja a járgányt.

A kétezertízes évek végére már nagyon érezhető volt, hogy kezdeni kell valamit ezzel a helyzettel. Az Európai Bizottság ezért hozzányúlt a korábbi szabályokhoz, s az engedélykötelezettséget kiterjesztette a 2,5 tonna fölötti kisteherautókra is. A magyar kormány pedig még buzgóbb volt: míg az EU csak a nemzetközi szállításokat tette engedélykötelessé, addig Magyarország a belföldi szállításokat is bevonta a körbe. Így jutunk el oda, hogy ez év május 21-étől fuvarozói engedélyt kell kiváltani a 2,5-3,5 tonna közötti járművel történő, belföldi és nemzetközi árufuvarozásra is. Azaz minden tehertaxis, futárcég, kis­áruszállító köteles megszerezni a fuvarozói engedélyt.

Kire vonatkozik az előírás?

A rendelkezés a közúti árufuvarozásra vonatkozik. Árufuvarozásnak azt nevezzük, amikor valaki más áruját szállítja el valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe. Az engedélykötelezettség továbbá a 2,5 tonnát meghaladó össz­tömegű teherautókra érvényes. Tehát nem kell továbbra sem engedély azokra a járművekre, melyek személygépkocsiként vannak levizsgáztatva. Ha viszont teherautónk van, ami eléri a 2,5 tonnát, és más számára is fuvarozunk, akkor kell a fuvarozói engedély.

Fontos arra is ügyelnünk, hogy a jogszabályok a járműszerelvényekre is érvényesek. Tehát akkor is ki kell váltani az engedélyt, ha az egyébként kisebb teherautóval pótkocsit húzunk, s a szerelvény együttes tömege éri el a 2,5 tonnát.

NEM kell engedély, ha a járművel csak saját árut, vagy a saját munkánkhoz szükséges anyagokat, eszközöket szállítjuk. Ezt saját számlás szállításnak hívják, s eddig is csak akkor volt engedélyköteles, ha a jármű a 7,5 tonnát meghaladta. Ez nem változott. 

Nem kell engedély akkor sem, ha a kisteherautót magáncélra használjuk. Ezzel az érveléssel azért vigyázzunk, mert nem lehet mindent besöpörni a magáncélú szállítások alá! Ha az ismerős vállalkozónak cementet viszünk a kereskedőtől, ez semmiképpen sem lehet magáncélú szállítás. Az uniós jogszabályok szerint a magán-, vagy ahogy a jogszabály fogalmaz, nem kereskedelmi célú szállításról csak akkor beszélhetünk, ha

• a szállításért nem jár sem közvetlen, sem közvetett javadalmazás, nem keletkezik belőle jövedelem
• és nem áll összefüggésben a szakmai tevékenységgel.

Márpedig, ha egy vállalkozás autója egy másik cég anyagait szállítja, arra nehéz azt mondani, hogy nem a pénzkereső tevékenységéhez kapcsolódó feladat. Nem kereskedelmi célúnak csak egy magánszemély teljesen személyes jellegű szállítása minősülhet. Például kibérel valaki egy teherautót, amit ő maga vezet, hogy a saját családját költöztesse. Legfeljebb az ilyen szállítás tekinthető teljesen magáncélúnak.

Ha a főnök odaadja a kocsit hétvégére, hogy az egyik alkalmazott azzal költöztesse a bútorait, akkor nem árt, ha az illetőnek erről lesz egy bérleti szerződése. Ezzel igazolni tudja, hogy ez az ő saját szállítása, nincs köze hozzá a vállalkozásnak. De vigyázzunk: ha már a sofőrt is a cég adja, akkor nem tekinthetjük az ügyet magáncélú szállításnak. Az már kereskedelmi fuvarozásnak számít, s a vállalkozásnak rendelkeznie kell hozzá a fuvarozói engedéllyel.

Mi kell az engedélyhez?

A fuvarozói engedély kiváltásához a következők kellenek:

• működő vállalkozás
• a jó hírnév követelménye
• a megfelelő pénzügyi helyzet igazolása
• a szükséges szakmai alkalmasság igazolása.

A jó hírnév követelményét a vállalkozásnak azzal kell bizonyítania, hogy nincs adótartozása, köztartozása. A vállalkozás vezetőjének erkölcsi bizonyítványra lesz szüksége, ami azt is igazolja, hogy nem áll eltiltás alatt.

A megfelelő pénzügyi helyzet igazolásához letétbe helyezett pénzügyi biztosítékra van szükség. Ezt vagy bankszámlán kell letétbe helyezni, vagy kiváltható egy erre a célra kötött letéti biztosítással is (a bank egy havi díj fejében megadja a szükséges pénzügyi garanciát). Ha a vállalkozás kizárólag 3,5 tonna alatti teherautókkal fuvarozik, akkor az első autóra 1.800 eurónak megfelelő összeget kell letétbe helyezni, a további autókra pedig autónként 900-900 eurónak megfelelő forintösszeget kell felmutatni az engedély kiváltásához. 

A szakmai alkalmasságot azzal tudjuk igazolni, hogy a vállalkozás szakmai vezetője elvégez egy fuvarozói tanfolyamot és vizsgát tesz belőle. Ezt vagy a vállalkozó maga végzi el, vagy felvesz egy alkalmazottat, akinek van ilyen vizsgája. Ő a szakmai irányító. Minden fuvarozónak rendelkeznie kell egy úgynevezett szakmai irányítóval. Ez tehát lehet maga a vállalkozó, cégnél a cég vezetője, alkalmazottja, vagy egy külsős megbízott.  

A fuvarozói engedélyeket a közeledési hatóság jogutódja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Jármű Hatósági Főosztálya bocsátja ki, illetve a nevében eljáró illetékes kormányhivatal. Illetéket kell fizetni az engedély kiadásáért, és az egyes engedélymásolatokért is. Másolatot annyit kell beszerezni, ahány járművel dolgozunk, mert ennek ott kell lennie az autóban.

A fuvarozáshoz egyelőre csak erre a lépésre, az engedély kiváltására van szükség. Itt azonban nem áll meg a folyamat, mert 2026-tól ezekbe a járművekbe be kell szerelni a menetíró készüléket is (tachográfot). Ettől kezdve a kisteherautók vezetőinek is pontosan ugyanúgy kell a vezetési és pihenőidőket betartaniuk, mint a kamionosoknak.

Akkor is kell engedély, ha csak egyszer fuvarozunk

A fuvaros engedély kötelezettsége miatt a jövőben nagyon át kell gondolnunk, hogy meglévő autónkkal milyen munkát végzünk el pénzért, vagy akár szívességből. Az engedélykötelezettség nem csak az állandó munkákra vonatkozik. Sokan azt gondolják, hogy ez csak a fuvarozókat érinti, de ennél sokkal szélesebb lehet ez a kör. Ahogy említettük, akaratunkon kívül is bekerülhetünk a fuvarozók közé, ha csak egyszer is, szívességből elszállítjuk egy másik vállalkozás áruját. Ezek a jogszabályok nem ismerik az egyszeri, alkalmi munkák fogalmát. Ha fuvarozni csak engedéllyel lehet, akkor ahhoz is kell engedély, hogy évente egy-egy alkalommal ilyen munkát végezzünk.

Mi változik attól, hogy lesz engedélyünk?

Lényeges azt is átgondolni, hogy változik-e attól valami, hogy megszerezzük ezt az engedélyt? Számolnunk kell-e több ellenőrzéssel, zaklatni fognak-e a hatóságok? Valószínűleg igen. 

Csak néhány példát említünk. Az engedély nem csak egy papírt jelent. Ezzel bekerülünk egy nyilvántartásba – márpedig eddig a kisteherautós szállítóknak nem volt semmilyen nyilvántartása. Ezzel máris a hatóság célkeresztjébe kerülhetünk. A fuvarozókat rendszeresen ellenőrzik: megállíthatják az úton, az ellenőrök vizsgálhatják a sofőr munkaügyi papírjait, megnézhetik, szabályosan ki van-e töltve a fuvarlevél. A sofőrnek igazolnia kell tudni a szállított áru eredetét. Ez most is így van, csak ritkán ellenőrzik a kisteherautókat. 

Jöhet a hatóság telephelyi ellenőrzésre is. Egy évre visszamenőleg megvizsgálhatják a sofőrök munkaügyi iratait: be vannak-e jelentve, rendben van-e a munkaidő-nyilvántartásuk.

Pénzünkbe is kerül az engedély fenntartása. A járművenkénti letéti díjat biztosítanunk kell, vagy fizetnünk kell a bankgarancia árát. Pénzbe kerül a fuvarozói tanfolyam is. A szakmai irányítónak ezen felül 10 évenként továbbképzésre is mennie kell.

A fuvarozói engedély megszerzése tehát többletköltséget jelent a vállalkozásnak és azt a kockázatot, hogy ezzel jobban a hatóságok szeme elé kerülünk. Nem lehet azonban elkerülni ezeket a lépéseket, ha más számára is árut akarunk szállítani a 3,5 tonna alatti kisteherautónkkal.

Nagy Csaba