Még 2 év haladék: csak 2024-től kötelező a közel nulla

Amikor drágul az energia és fenntarthatatlanná válnak a korszerűtlen épületek, akkor az lenne az érdekünk, hogy legalább az új építésű ingatlanok a lehető legkevesebb energiával fenntarthatóak legyenek. A kormány azonban éppen ellentétes hatású intézkedést hozott: további két évvel eltolta a szigorúbb energetikai követelmények bevezetését.

Eredetileg már 2021. január elsejétől, a legutóbbi hosszabbítás szerint azonban idén július elsejétől kellett volna életbe lépnie a közel nullás energetikai követelményeknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen épület kiemelkedően hatékony, a működtetéséhez nagyon kevés energia kell, és annak egy részét is megújuló forrásból kell biztosítani. A rakétaként emelkedő energiaárak tükrében könnyen beláthatjuk, mekkora szükség lenne az ilyen épületekre.

Ennek az energetikai szintnek a biztosítása azonban drága, jóval többe kerül, mint a korábbi elvárások teljesítése. Az építtető örül, ha nem kell a közel nullás szintet teljesítenie, mert kimaradhat a hőszivattyú és fűthet gázzal, vagy megtakaríthatja a korábban napelemre tervezett milliókat.

Pedig az építkezőknek bőven lett volna idejük a felkészülésre. Az uniós előírásokon alapuló szabályokat a kormány még 2014-ben írta le, azóta ismert a követelményszint és a bevezetés menetrendje is. Elvileg tehát már 2021 eleje óta nem lehetne olyan házat használatba venni, ami nem ezen követelmények alapján épült fel. Ha akkor a kormány ezt a határidőt betartotta volna, akkor ma kevesebben lennének bajban a gázszámla miatt.

2024. július 1-re írták át a határidőt

Népszerűbb volt azonban az az intézkedés, hogy a koronavírusra tekintettel halasszák el a követelmények érvényesítését. Előbb csak néhány hónapos haladékot adtak a bevezetésre, hogy a megkezdett, ám a járvány miatt elcsúszott kivitelezéseket még be lehessen fejezni a korábbi előírások alapján. Majd jött a további másfél éves hosszabbítás idén június végéig. Augusztus 20-a előtt pedig megjelent az újabb módosítás: a 2022-es határidőt 2024-re írta át a kormány, azaz 2021. január helyett csak 2024. július elsejétől kell a közel nullás követelményeket érvényesíteni.

A mostani hosszabbítás mögött az is állhat, hogy maga a kormány szorul némi haladékra. Már tavasz elején felmerült, hogy át fogják írni az energetikai feltételeket, enyhítenek például a megújuló energiaforrások alkalmazásának a követelményén. Erre az áprilisi választások előtt már nem került sor. A választások után pedig az új építési minisztérium nem a területen dolgozó régi embereket vette át, hanem új gárdát épített. Így gyakorlatilag nulláról kezdtek mindent újra előkészíteni. Nagyon valószínű, hogy ezért kellett a gyors módosítás. A szigorúbb követelményeket ugyanis már másfél hónapja alkalmazni kellene, ám a jelek szerint a minisztériumban még nem döntötték el, hogy pontosan mit is akarjanak kezdeni ezzel a kérdéssel. Így választhatták a legegyszerűbb módszert: adjunk még két év haladékot. Tulajdonképpen még szerencsénk is van, hogy csak az eddig is használatos követelményeket hagyták hatályban, s nem kell kötelezően visszatérni a fatüzeléshez a lakóépületekben.

Forrás: 315/2022 kormányrendelet