Az egyszerű bejelentéses eljárásnál a legtöbb településen kötelező a főépítészi szakmai konzultáció. De vajon mire számíthat az építtető és a tervező, ha olyan terv valósul meg, amit a főépítész nem támogatott?
Az önkormányzatok a településképi rendeletben kötelezővé tehetik a főépítészi szakmai konzultációt az egyszerű bejelentéssel épülő családi házak esetében. A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot vagy észrevételt tehet azzal kapcsolatban, hogy az adott terv hogyan fog megfelelni a településképi követelményeknek. (Ha nincs főépítész, akkor ez a polgármester feladata.)
Mit vizsgál a főépítész?
A főépítész csak azt vizsgálhatja, hogy az épület kinézete megfelel-e a településképi rendeletben (TKR) előírtaknak. A személyes véleménye nem számít. Nem mondhatja például azt, hogy a ház nem elég karakteres, ha az megfelel a településképi rendeletnek. Ha tehát úgy tűnik, hogy a főépítész nem a településképi rendeletnek való megfelelést vizsgálja, hanem inkább a saját véleménye érvényesül, akkor eltérhetünk tőle.
Azonban ennek pontosan járjunk utána! Ha a főépítész arra hívja fel a figyelmünk, hogy a tető hajlásszöge alacsonyabb az előírtnál, akkor azt bizony át kell tervezni. Ha viszont nincs előírás a tetőre a helyi építési szabályzatban (HÉSZ-ben) vagy a TKR-ben, akkor megépülhet a ház alacsony hajlásszögű tetővel, akkor is, ha az a főépítésznek nem tetszik.
Fontos tudni, hogy a főépítésznek nem feladata, hogy megvizsgálja, hogy a tervezett épület megfelel-e az OTÉK-nak és a HÉSZ-nek. Azt, hogy hova és mekkorát lehet építeni az építési hatóságok vizsgálják. A főépítész csak a településképi előírások megvalósulásáról mond véleményt.
Emlékeztető készül a konzultációról
A településképi szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől 8 napon belül kell megejteni.
A konzultációról kötelezően emlékeztető készül, azaz a főépítésznek a véleményéről “papírt” kell adnia.
Az emlékeztetőben szerepeltetni kell a tervvel kapcsolatos:
– észrevételeket, javaslatokat
– a főépítész lényeges nyilatkozatait.
Egyszerű bejelentésnél nem kell, hogy ÉTDR-be is fel legyen töltve a főépítészi szakmai konzultációról készült emlékeztető. Ez nem kötelező része az egyszerű bejelentési dokumentációnak.
Ha elmarad a konzultáció, azért nem büntethető sem az építtető, sem az építész, sem az ingatlan tulajdonosa. Sajnos a főépítészt sem büntetik azért, ha nem ér rá konzultálni. Büntetés csak azért jár, ha a ház nem felel meg a településképi rendeletben foglaltaknak.
Ha a ház tényleg nem illik a településképbe
Figyelmeztetés
Ha a ház tényleg nem felel meg a településképi rendeletnek, akkor az önkormányzat hatósági eljárást indíthat az ingatlan tulajdonosával szemben. Mit is jelent ez?
Első körben az önkormányzat polgármestere “csak” egy felhívást küld a tulajnak arról, hogy az épület nem felel meg a településképi rendeletnek. A figyelmeztetésben megadnak egy határidőt, ami alatt szabályossá kell tenni az épületet. Elvileg itt olyan határidőt kell adniuk, ami alatt a munkálatok elvégezhetők. Ha a tulajdonos elvégzi a szabályossá tételt, akkor ennyi volt, lezárul a dolog.
Településképi kötelezés és bírság
Ha viszont a megadott határidőn belül nem végezték el a szükséges munkálatokat és az épület továbbra sem felel meg a településképi előírásoknak, akkor jön a településképi kötelezés és a bírság.
A településképi kötelezésben előírhatják az épület/építményrész:
– felújítását,
– átalakítását vagy
– akár elbontását is.
Ha a településképi rendelet lehetővé teszi, akkor a kötelezés mellé településkép-védelmi bírság is jár. A bírság összegét az önkormányzat határozza meg a településképi rendeletben, de jogszabály szerint nem haladhatja meg az 1.000.000 forintot. Természetes személy pedig nem kaphat 200.000 forintnál nagyobb bírságot.
Ki kapja a településképi bírságot?
Ha az épület nem felel meg a települési követelményeknek, akkor mindig az ingatlan tulajdonosát veszik elő, vagyis legtöbb esetben az építtetőt. Tehát nem a tervező és a kivitelező kapja a bírságot. Persze ha tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem felel meg az épület a településképnek, az építtető biztosan előszedi majd őket.
5 év után már nincs kötelezés és bírság
Az önkormányzat nem adhat ki településképi kötelezést és bírságot:
– ha a szabálytalanságról már több, mint egy éve tud, és ezidáig nem intézkedett,
– ha a szabálytalan építés már több mint öt éve történt.
Például, ha már több, mint 5 éve lila a házunk, de csak most kezdte el zavarni az önkormányzatot, mert a településképi rendeletben azt találták, ki hogy úgy lenne szép a falu, ha minden ház fehér lenne, nem büntethet.
Viszont arra figyeljünk, hogy ha a hivatal kicsúszott az 1 éves határidőból újból beindulhat a mókuskerék. Kimennek ellenőrizni, és jön a figyelmeztetés, kötelezés, bírság.
Forrás:314/2012. kr., 2016. évi LXXIV. tv., 1997. évi CLXXIX. tv
Király Viktória
Cikkünket teljes terjedelmében az Építő Élet 2020. októberi számában olvashatják.
