Megéri-e a kivitelezőknek villanyszerelők nélkül?

Kivitelezőként kétségtelenül gyorsabb, pláne olcsóbb, ha például egy villanybojler elektromos bekötését is rábízzuk a vízszerelőre vagy valakire, aki épp ráér. Egy kisebb felújításnál ezt valószínűleg következmények nélkül megússzuk, de egy nagyobb építkezésen nem biztos, hogy érdemes megkockáztatni. Lássuk, mihez kell szakember, mikor kell felelős műszaki vezető és felülvizsgáló is, és persze, hogy milyen vizsgálatokra, papírokra lesz szükség a villanyszerelésről!

Ha valaki fel szeretne szereltetni egy villanybojlert, akkor villanyszerelőt és vízszerelőt is hívnia kell(ene). Villanyszerelési munkákat csak villanyszerelő végezhet. (21/2010. NFGM rendelet) Mint ahogy a vízszerelést meg csak a vízszerelő.

A legtöbb esetben sajnos nem így történik. Vagy a vízszerelő maga köti be a bojlert, vagy szólnak „Sanyinak”. Kéket a kékhez, a feketét a feketéhez, a zöld/sárgát meg a zöld/sárgához… Sanyinak ugyan nincs villanyszerelő végzettsége, de ügyes kezű gyerek, lehet rá számítani. 

De nem csak a bojlereket, más eszközök bekötését sok helyen szakemberek helyett „ügyes kezű Sanyikkal” oldják meg. A „medve komoly dolog” – mondja az öreg székely. De legalább ilyen komoly dolog a villanyszerelés is, hiszen egy hibás szerelés mások testi épségét, nem ritkán az életét is veszélyeztetheti. 

Szinte mindent dokumentálni kell

„Sanyi” is csak ember, és bizony hibázhat. Vagy éppen minden oké volt (hiszen Sanyi aranykezű), csak éppen a tulajnak egyszer csak kedve támadt az elosztószekrénybe matatni, és jól megcsapta az áram… 

Na, ilyenkor kérik el a kivitelezőktől (még évekkel a kivitelezés befejezése után is) azokat a dokumentumokat, amik bizonyítják, hogy ők a szabályok szerint jártak el, és mindent tökéletesen betartottak. Ha pedig nem lenne ilyen dokumentáció, a kivitelező elég hosszú pereskedésnek, és nem kevés büntetésnek nézhet elébe.  

Milyen szakmák kellhetnek?

Egy villanyszerelési munka kivitelezéséhez és a dokumentációk elkészítéséhez a következő szakképesítésekre lehet szükség aszerint, hogy mi a feladat:

– villanyszerelő, 

– erősáramú felülvizsgáló (később: villamos biztonsági felülvizsgáló)

– érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló (később: villamos biztonsági felülvizsgáló)

– villámvédelmi felülvizsgáló (ha érinti a villámvédelmet)

– felelős műszaki vezető (villamos)

– kábelszerelő

– FAM szerelő (feszültség alatti munkavégzés esetén).

Mikor elég a villanyszerelő, és mikor kell felelős műszaki vezető is? 

Azokat a munkákat csinálhatja meg önállóan a villanyszerelő, amikhez nem kell kiviteli terv. Ezek gyakorlatilag a felújítások. 

Itt elvileg minden munkát önállóan elvégezhet a villanyszerelő, amit képesítése lehetővé tesz. A mérőn belül bárki dolgozhat, az órához viszont csak valamelyik áramszolgáltatónál regisztrált szerelő nyúlhat. Tehát a villanyszerelő kiépíthet új hálózatot, bővítheti, átalakíthatja, javíthatja. Legyen szó akár egy sima bojlercseréről vagy egy komolyabb hálózatátalakításról, de akár egy napelem rendszer telepítéséről is. 

A fontos az, hogy ezt tényleg az adott feladathoz értő szakember csinálja, és ne a “Sanyi”. A villanyszerelő a szakértelmén túl azzal is tisztában van, hogy munkája elvégzése után a jogszabály szerint el kell végeznie az érintésvédelmi ellenőrzést is.  (10/2016. NGM rendelet 19. §.) Ez legalább egy szerelői ellenőrzés, ami minimum egy szemrevételezést jelent. Jobb esetben pedig további műszeres vizsgálatot, amit egy érintésvédelmi felülvizsgáló csinál. Ez valósul meg a legritkább esetben, igaz, egy sima bojler csere esetében ez nem lenne életszerű. 

Felelős műszaki vezető, papírmunka 

Ha van kiviteli terv, annak része kell, hogy legyen a gépészeti és villamossági kiviteli terv is. Ekkor pedig már kell szakági felelős műszaki vezető is. 

Ha vannak tervek, és van felelős műszaki vezető, akkor fontos a papírmunka is. A munka elkészültével szabványossági nyilatkozatot kell kiállítani. Ehhez csatolni kell:

– az első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot,

– az érintésvédelemi vizsgálatok mérési jegyzőkönyveit, bizonylatait. 

– ha a munka a villámvédelmet is érinti, akkor a villámvédelem felülvizsgálat dokumentumait. 

Első ellenőrzés

Ezt még az üzembe helyezés előtt kell megcsinálni. Ha itt bármi probléma merülne fel, azt azonnal ki kell javítani. Ezt a vizsgálatot jelenleg még erősáramú felülvizsgáló végezheti és dokumentálhatja. A későbbiekben ezt a képzettséget össze kívánják vonni az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképzettséggel, villamos biztonsági felülvizsgáló elnevezéssel. (A vizsgálat szabályait az MSZ HD 60364-6:2007/2017 szabvány írja le.)

Érintésvédelmi vizsgálat

Korábban ez a vizsgálat két részből állt, és két különböző ember végezte. Volt  

– a szerelői ellenőrzés (áramütés elleni védelem, leginkább szemrevételezéssel, villanyszerelői képesítéssel) és 

– a szabványossági felülvizsgálat (előírt szabványok vagy azokkal egyenértékű megoldások alkalmazása, műszeres vizsgálat, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói szakképesítéssel). 

Ezek helyébe az új VMBSZ bevezetésével, 2020. július 31-től egy egylépcsős vizsgálat lépett villamos biztonsági felülvizsgálat néven. Ez már gyakorlatilag magába foglalja mindkét korábbi vizsgálatot. Bevezettek két új fogalmat: 

– közeli felülvizsgálat (ami voltaképpen a szemrevételezés)

– és a részletes felülvizsgálatot, ami már műszeres méréseket jelent. 

Ezek gyakorlatilag ugyanazt takarják, mint korábban, a különbség annyi, hogy már egy embernek kell végezni. A mérésekről részletes mérési jegyzőkönyvet kell készíteni, amit csatolni kell az első ellenőrzés dokumentumaihoz. 

Ezt a vizsgálatot jelenleg még érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló végezheti és dokumentálhatja. A későbbiekben ezt a képzettséget össze kívánják vonni az erősáramú felülvizsgáló szakképzettséggel, villamos biztonsági felülvizsgáló elnevezéssel. Az új szabályok szerint a felülvizsgálóknak 5 évente képzésben kell részt venniük és vizsgát is kell tenniük. 

És még egy fontos dolog: új bekötésnél az óra és az épület elosztó közötti kábelen minden esetben szigetelési ellenállást kell mérni és jegyzőkönyvezni rákapcsolás előtt.

Őri András

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Új VMBSZ 2020. augusztustól

Az új, 2020. augusztus elsejével életbe lépett az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) a 2017-es első változatához képest jelentős egyszerűsítésen esett át. Kivették belőle a részletes szakmai szabályokat, ezek a szakági műszaki előírásokban (SZME) fognak megjelenni. Ez majd a részletesebb műszaki előírásokat, követelményeket fogja tartalmazni, de betartásuk nem lesz kötelező (de azt bizonyítani kell, hogy a választott megoldás legalább olyan jó, mint az ajánlott). A tervek szerint ezt az anyagot majd a kormányzati honlapon teszik közzé, de hogy mikor, arról még nincs hír. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–